A kutatás és az innováció fejlesztését, a teljesítmény- és minőségorientált finanszírozás bevezetését nevezte az elkövetkező időszak legfontosabb feladatának Szabó Gábor, a Magyar Rektori Konferencia új elnöke, akinek elődje ünnepélyesen átadta a tisztséget jelképező címeres láncot.

Öt egyetemista vagy főiskolás közül egy nem kap diplomát, pedig jól államvizsgázik. Az oklevélhez ugyanis nyelvvizsga is kellene, a felsőoktatásban végzők jó részének azonban ilyen nincs.

Fesztiváli hangulatban égnek az egyetemisták a vizsgaidőszak előtt. Nemcsak azért, mert a nagy nyári fesztiválokra mostanáig lehetett kedvezményes hetijegyeket váltani, ezért sokan már beszerezték őket, hanem mert számos egyetemen mostanában rendezik meg az egyetemi napokat. Így a hallgatók már részt vehettek többek között a CEN-en (Corvinus Egyetemi Napok), a VEN-en (Veszprém) és a PEN-en (Pécs), a héten pedig várja őket a MEN (Miskolc) és a LEN (Lágymányosi Eötvös-napok, ELTE). Ezenfelül a főiskolák is megszervezik saját napjaikat.

A bolognai rendszer mindenképpen finomhangolásra szorul, bár vannak olyanok, akik szerint nem kell finomkodni. Öt hazai nagy egyetem bölcsészkarának dékánjai bírálták a bolognai rendszert tegnap, egy konferencián.

Minden egyetemista naponta használja a világhálót és szinte minden egyetemi újságnak van online változata. Mégis havi átlagban több mint százezer példányt nyomtatnak a hallgatók készítette lapokból.

Hétfő az utolsó nap, amikor felvételi kérelmüket benyújthatják a diákok az általuk választott felsőoktatási képzésekre. Az Oktatási Hivatal adatai alapján idén 67 felsőoktatási intézmény 1.030 alapképzési szakot hirdetett meg, 41 intézményben 708 mesterképzési szak közül lehet választani.

A mesterképzésre készülő hallgatók tájékoztatását szolgálta a Mesterek Napja elnevezésű börze, melyet az ELTE bölcsészkara rendezett pénteken Budapesten a Gólyavár Konferenciaközpontban.

Alapvetően négyféle munka létezik. A jó, amelyik jól is fizet, a rossz, amelyik legalább jól fizet, a jó, ami rosszul fizet és a rossz, ami rosszul is fizet. A negyediket, ha csak lehet, érdemes elkerülni. Az optimális az első. Ennek megtalálásában segít a kétnapos Műegyetemi Állásbörze, amely tegnap kezdődött az egyetem központi épületében. A standokkal sűrűn betelepített aulában nyüzsögnek a fiatalok. A BME mérnök- és közgazdászhallgatói úgy járnak a cégek bemutatói között, mint ínyenc műgyűjtő az ócskapiacon. Nemcsak a kínálat nagy, a kereslet sem elhanyagolható. Financiális világválság ide vagy oda, a börzét belengi valami optimista hangulat. Igaz, ezen a munkaerő-piaci kirakodóvásáron csakis piacképes tudást adnak és vesznek.

A Magyar Rektori Konferencia(MRK) elnöksége azt javasolja, hogy alapképzésben a jelenlegi 160 pontról 200-ra emeljék a felvételhez szükséges minimális pontszámokat - közölte Rudas Imre, az MRK elnöke kedden az MTI kérdésére a testület ülése után.

Két magyar felsőoktatási intézmény: a Szegedi Tudományegyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem került be idén a világ legjobb 500 alma matere közé a shanghai-i Jiao Tong University által évente elkészített nemzetközi rangsor szerint - derül ki a listát nyilvánosságra hozó honlapról.

Elkerülik a népszerű diplomát nyújtó szakokat a faluról induló fiatalok, a hátrányos helyzetük egyértelmű, és a felvételinél valószínűleg önszelekció működik - ez derül ki egy tanulmányból, amelyben községi és városi fiatalok továbbtanulási adatait elemezték.

Aláírta az Aquincumi Technológiai Intézet (AIT) létesítéséről szóló szerződést Demszky Gábor főpolgármester és Bojár Gábor, a Graphisoft Park SE igazgatótanácsának elnöke. Az információtechnológiai és bioinformatikai magánegyetem a tervek szerint 2010-ben nyitja meg kapuit a volt óbudai Gázgyár területén.

Hamburgban, a német város egyik közkórházával alapított campust a budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetem, s ezzel úttörő szerepet vállalt Németországban, ahol külföldi felsőoktatási intézményként elsőként nyit fiókot.

A nem minden részletében átgondolt reformok rendre "váratlan" nehézségeket okoznak, ezért módosítgatjuk őket, és máris oda a következetesség - formál véleményt a felsőoktatás átalakításáról Péceli Gábor, aki augusztus elsejétől a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora.

Az idén minden eddiginél több jelentkező tett sikeres felvételit: 83 százalékuk ugyanis bekerült valamelyik egyetemre vagy főiskolára. Mégis voltak, akiket csalódás ért a múlt csütörtöki ponthúzás után, 16 ezer diákot most nem vettek föl sehová. Nem feltétlenül kell azonban csüggedniük, még számtalan lehetőség áll nyitva előttük.

Hasonlóan több egyetemhez és főiskolához, az ELTE is szeretné a közeljövőben PPP-konstrukcióban felújíttatni három kollégiumát. A Kőrösi Csoma Sándor, a Nagytétényi Úti és a Vezér Úti Kollégium eléggé le van pusztulva. A nyári toldozgatások-foldozgatások immár kevésnek bizonyulnak, így be kell majd zárni őket az építkezés idejére.

Nem ismétlődött meg a tavalyi hallgatói létszámhiány a vidéki főiskolákon és egyetemeken - nyilatkozta lapunknak Manherz Károly felsőoktatásért felelős államtitkár. Segített az új pontszámítási módszer, valamint a hallgatók területi megoszlását vizsgáló bizottság tevékenysége.

Az új felsőoktatási rendszer a diákok választására épül: azok az intézmények, ahová sokan jelentkeznek, több állami pénzt kapnak. Ez tavaly sokkolta a kisebb, elsősorban vidéki főiskolákat. Sokan attól tartottak, hogy előbb-utóbb kénytelenek lesznek lehúzni a rolót, ha nem találnak valami kiutat.

Nem tartogatott váratlan fordulatokat az idei felvételi. Az új pontszámítás az elvárásoknak megfelelően széthúzta az amúgy jó teljesítményű mezőnyt, így nem torlódtak a maximumpontos hallgatók sem. Az idén a felvételizők 83 százaléka sikerrel vette az akadályt: 80 924 új gólya lesz.

Buli a Millenárison, SMS-figyelés, internetböngészés: ezek határozzák meg a felsőoktatásba felvételizők mai napját, ezeken a fórumokon teszik majd közzé a ponthatárokat. A Népszabadság július 26-án, szombaton, a Ponthatárok mellékletben közli a teljes listát.