Csernobil: nincs első menstruáción vagy kapitalista farkastól tanult cigarettázáson átesett serdülő Kelet-Európában, aki ne ismerné az ukrán...

Egy elektromos hiba miatt le kellett állítani a dél-ukrajnai atomerőmű egyik blokkját. Radioaktív szennyeződés nem történt.

A nukleáris energiatermelés objektív kockázata nem indokolja azt a félelmet, amely a technológiát övezi - vélekedett a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézetének igazgatója és munkatársa a Japánt érő természeti csapás okozta nukleáris baleset egyéves évfordulójára készített tanulmányában.

Nemcsak új tudományos felfedezésekről, hanem társadalmilag vitatott vagy épp etikailag botrányos esetekről is szó volt az Amerikai Tudományfejlesztési Társaság (AAAS) múlt héten véget ért tudományos megakonferenciáján Vancouverben. Például a klímaváltozás kérdésében, mely Kanadában mostanában különösen érzékeny ügy, hiszen az ottawai kormány nemrégiben mondta fel részvételét a légköri szén-dioxid-csökkentést célzó kiotói egyezményben.

A délnyugat-csehországi Sumava hegységben olyan vaddisznókat találtak a brnói tudósok, amelyeknek a szervezetében a megengedettnél tízszer nagyobb a radiocézium – adta hírül a prágai www.idnes.cz internetes portál.

Több mint kétezer kilométert tett meg fél lábon Ukrajnán, Fehéroroszországon és Oroszországon át a csernobili övezet körül egy fogyatékkal élő donyecki férfi, aki a különleges maratont a csernobili atomerőmű-katasztrófa áldozatai emlékének ajánlotta.

Erőteljesen esett az atomenergia támogatottsága, az ellenzők 26 százalékának döntését a fukushimai erőmű katasztrófája indokolja. A közelmúltban történt japán atomkatasztrófa kapcsán - 24 ország részvételével - készült Ipsos kutatás szerint az atomenergia jelenleg kevésbé támogatott energiaforrás, mint a szén.

Sok helyütt összevethető a csernobili atomkatasztrófa után mért talajszennyezettséggel a fukusimai atomerőmű környékbeli földeken mért radioaktivitás mértéke - erre a megállapításra jutott egy japán atomenergia-ipari bizottság.

A Fővárosi Bírósághoz fordul Jávor Benedek, hogy a paksi atomerőmű élettartam-hosszabbításáról és esetleges bővítéséről szóló dokumentumokat a választópolgárok végre megismerhessék.

– Lenin örökké élni fog! A folyosón felejtett transzparens tévedése elenyésző ahhoz képest, amennyire mulandónak bizonyult maga az iskola, az otthont adó várossal együtt, amelyet 25 éve a csernobili atomerőmű balesete néptelenített el örökre.

A csernobili baleset egészségügyi és környezeti következményeiről – beleértve az áldozatok számát is – negyedszázaddal a történtek után még megközelítően pontos adatokat sem ismer a világ. Ennek oka részben az atomipar (és a nagy kockázatú energiatermeléshez kapcsolódó, bőkezűen finanszírozott PR) természetében, részben pedig a helyi adminisztratív és politikai viszonyokban keresendő.

– Évfordulón? Dehogy, minden nap eszembe jut a robbanás – az egykori Pripjaty lakója a csernobili atomerőmű szarkofágjára néz. A csendet csak az állítólag radioaktív pontyoktól roskadó közeli csatorna csobogása töri meg. A halak lelkes farkcsapásokkal hálálják meg a kenyérfalatokat – a bátrabb még a betonpartra is felugrik – amelyeket a tragédia 25. évfordulóján rendezett megemlékezésre, valamint az orosz és az ukrán elnök érkezésére várakozó tömeg dobál be.

Az ENSZ adatai szerint a tragédiának 47 közvetlen halálos áldozata volt, és csaknem 600 ezer embert ért erős sugárzás, ami miatt mintegy négyezren halhattak meg rákbetegségekben. A radioaktív szennyezés több mint 20 európai országot, így Magyarországot is elérte.

Szürke, ködös, sáros tavaszi napnak indult, amiből sok van az én szülőhazámban, és a gyász, a rettegés felejthetetlen napjaként végződött.

Több mint félmilliárd eurót ajánlottak fel a kijevi donorkonferencia résztvevői a csernobili atomerőmű felrobbant reaktora fölé tervezett új betonszarkofág megépítésére - jelentette be kedden a francia miniszterelnök, a katasztrófa 25. évfordulóján rendezett esemény társelnöke. Az összeg 25 százalékkal marad el az előre ismert költségektől.

Hetes, vagyis a nagyon súlyos szintre emelték tegnap a japán hatóságok a fukusimai atombaleset besorolását. Aszódi Attila, a Műegyetem Nukleáris Technikai Intézetének igazgatója lapunknak azt valószínűsítette: az atomerőmű húsz kilométeres körzete évekig zárva lesz. De a csernobilihez hasonló időtávú korlátozást nem kell elrendelni – nyilatkozta lapunknak.

Gyorsan összegyűjtik a javaikat, és hosszú időre búcsút mondanak a házaiknak a Fukusimához közeli japán kísértetvárosok – néha titokban visszatérő – lakói.

Fákat, növényzetet megérinteni szigorúan tilos. Földre ülni tilos. Bármit letenni is. Hosszú ruha, vastag talpú cipő kötelező. A zóna elhagyásakor a megengedett sugárzást túllépő műszaki eszközöket, ruhadarabokat a hatóság elkobozza – ezeket a szabályokat kell elfogadnia annak, aki a Csernobili atomerőmű 30 kilométeres sugarú zárt zónáját felkeresi. 25 évvel a katasztrófa után.