Biológia tagozatos gimnazistaként lánytársaihoz hasonlóan orvos vagy tanár szeretett volna lenni, negyedikben mégis a Kertészeti Egyetemre felvételizett.

„Gyerekkoromban volt a családunknak egy kis szőlője, ahová nekem is ki kellett járnom dolgozni. Annyira utáltam, hogy megfogadtam, ha felnőtt leszek, soha többet szőlő közelébe sem megyek” – emlékszik vissza mosolyogva a borászkodáshoz fűződő kezdeti élményeire Nyilas Ilona.

Először nyerte nő a magyar borászok által elnyerhető legrangosabb hazai kitüntetést. A Magyar Bor Akadémia által gondozott Év Bortermelője 2013 címet Gálné Dignisz Évának ítélték, aki a kunsági borvidéknek szerzett ezzel dicsőséget.

Megvannak az idei "Év Bortermelője Magyarországon" díj döntősei. A szakemberek Bolyki János, Borbély Tamás, Dúzsi Tamás, Gálné Dignisz Éva, Heimann Zoltán közül választanak majd.

A szélsőséges időjárás ellenére remek évjárat lehet az idei, de a borok drágulhatnak, részben a kevés termés, részben viszont a jó minőség miatt.

A nyár utolsó napján, a szüreti munkálatok megkezdése előtt Egerben az után érdeklődve néztünk szét, hogy milyen bort ígér a 2013-as év, és mi várható a folytatásban.

A kormány az elmúlt három évben számos olyan intézkedést hozott, mely javítja a magyar borászatok helyzetét. Ősztől európai uniós forrásból évente 8,5 milliárd forint támogatáshoz juthatnak a borászok - mondta Tiffán Zsolt fideszes országgyűlési képviselő, borász a balatonfüredi borheteken hétfőn.

Ez itt a vulkánok birodalma, hát miért nem szítjuk fel újra a tüzet? – tette fel a kérdést Kolonics Károly somlói borász egy szép napon. Az ország legkisebb borvidéke hiába bővelkedik meglepetésekben, hiába páratlan a hegy tetejéről nyíló panoráma, és a bor is hiába jó, ha a girbegurba utak mellett épült takaros pincékbe alig tér be valaki.

A hegyközségi tagoknak, valamint a szőlészeti és borászati felvásárlóknak hegyközségi járulékot kell fizetniük annak a hegyközségnek a részére, amelynek működési területén tevékenykednek - egyebek mellett ezzel egészül ki augusztus 1-jétől a hegyközségi törvény.

Utálja, amikor ledeszertborozzák az aszút, mert szerinte vadételek izgalmas kísérője éppúgy lehet. A jó muskotályt remek aperitivfnek tartja. Hisz abban, hogy fel tudják virágoztatni a Tokaji Borvidéket, hogy ebben a helyi szőlőtermelők is érdekeltek. Felvállalja véleményét, miszerint olcsó, de jó tömegborokra is szükség van mindehhez, amit azonban csak akkor lehet előállítani, ha a szőlőtermelésben és a feldolgozásban is minőségi ugrás következik be. Áts Károly azért vállalta el a nem túl jó hírű Tokaj Kereskedőház főborászi felkérését, mert azt szeretné, ha Tokaj-hegyalján a szőlő létbiztonságot nyújtana az embereknek. A 2012-es Év Bortermelőjével és Goreczky Gergellyel, a Tokaj Kereskedőház vezérigazgatójával beszélgettünk.

A szekszárdi borvidéken, adottságainak hála, rendkívül sokszínű borokat lehet komponálni. Mondhatni, unikális, a külhoniak számára is meggyőző tételek születnek ezen a területen. Ezúttal a Merfelsz Pincészet borait mutatjuk be.

Nyolc európai uniós forrásból kaptak támogatást a földalapú kifizetésektől az ültetvényátalakításon és a gépbeszerzésen keresztül a pincerekonstrukcióig a hazai borászatok. A KMPG összesítése szerint a húsz legnyereségesebb borászat összesen 5,8 milliárd forintot nyert 2007-2013 között.

A régi pince fehérre meszelt falának veti a hátát, nézi a Balaton csillogó foltját, a szőlőtőkék harsány zöldjét, a kőrakáson napozó gyíkokat. A szőlőterület a büszkesége, ő telepítette, ő nevelgette, és ma már igen jó bort ad. A pincében acéltartályok, fahordók sorakoznak katonás rendben. A gazda, Trombitás Tamás pohárba tölti legújabb rizlingjét, beleszagol, és mintha csak a bor illatától kapna kedvet, mesélni kezd. Mire a palack kiürül, megtudjuk, hogyan lesz egy Munkácsy-díjas képzőművészből borosgazda a Káli-medencében.

A szekszárdi borvidék széles választékából kaphatott ízelítőt az a borrajongó, aki május huszonnegyedikén ellátogatott a Petőfi Irodalmi Múzeum dísztermében a Szekszárd Borvidék Nonprofit Kft. jóvoltából megrendezett Borok és Borászok Szekszárdról című rendezvényre.

A ballagás után évfolyamtársai többsége utazott, autót vett, vagy egyszerűen elszórakozta a rokonoktól kapott érettségi pénzt. Benedek Péter másra költötte az ajándékot: földet vásárolt a Gyöngyöstarjántól nem messze fekvő Epreskertdűlőben. Ott, azon a területen, ahol családja már generációk óta foglalkozik szőlővel.

Tarnaleleszi falusi gyerek volt, családjában nem akadt borász, azon a vidéken inkább növénytermesztésből, állattartásból éltek az emberek. Aztán bekerült az egri Gárdonyi Géza Gimnáziumba, s mivel Egerben akkoriban a középiskolásoknak kötelező volt tanévkezdés után három hétig ingyenes mezőgazdasági munkán részt venni, így minden szeptemberben szüretelt.

A Magyar Érdemrend középkeresztje kitüntetést adta át Orbán Viktor miniszterelnök Degenfeld-Lindner Máriának.

Szállingózik a hó, úgy kaptatunk fel Sárospatak, aztán Károlyfalva kátyúval teliszórt útjait elhagyva a meredek Kácsárd-dűlőig, ahol egy félhektáros ültetvényen szeretetteljes borok készülnek néhány éve. Asztalos Zoltán, az MTI hajdani fotósából, majd szerkesztőjéből lett borász fontosnak tartja az érzelmi kötődést.

Meglepő felirattal archiválták lapunk fotórovatában ezt a felvételt 1985-ben. Tokjára azt írták: a világ legnagyobb tölthető hordója Budafokon.