Újra fellángolt a vita tudományos körökben arról, hogy üstökös okozta-e a mamutok kihalását. Most újra látótérbe került a korai ember, az éghajlatváltozás és a járványok terjedése is.

Hogy kerültek a makik Madagaszkárra? Erről többféle teória kering. Nemrég egy új ősföldrajzi modell született, mely erőteljes bizonyíték az egyik elmélet mellett.

A Charles Darwinnal és a darwinizmussal foglalkozó tudományos szakirodalom óriási. A természettudós evolúciós elméletét a tudományos világra ritkán jellemző tisztelet és elfogultság övezi. Úgy tűnik, szent és sérthetetlen. Jerry Fodor és Massimo Piat telly-Palmarini most februárban megjelent könyvében viszont részrehajlás nélkül elemzi, miben tévedhetett mégis az evolúciós elmélet atyja.

Magyarországra is eljutott az a gombafaj, amely a világon 1980 óta 120 kétéltűfaj kipusztulását okozta. Gödöllő mellett néztük meg, hogy hogyan vizsgálják az itthoni állományokat, és hogy a kutatók mit tudnak tenni a hazai fajok megmentéséért. Készítette: Novinszki Tamás

Immár Magyarországot is elérte az a Dél-Afrikából kiindult és az egész Földön elterjedt gombabetegség, amely miatt a világ kétéltűfajainak akár a fele is rövid úton kipusztulhat. A bámulatos sebességgel terjedő kór ellen egyelőre nincs hatékony orvosság, a betegséggel kapcsolatban még az alapkérdések többsége is tisztázásra vár.

Honnan jöttünk, honnan származunk? Mikor és hol alakult ki a modern ember? Miért hasonlítunk egymásra, és miért vagyunk mégis annyira különbözőek? Létezik-e tudományos magyarázat a különböző emberi populációk eredetére? - ezekre a kérdésekre ad választ Raskó István professzor, az MTA Szegedi Biológiai Központ tudományos tanácsadója, aki szerint nincsenek magyar gének, a rasszizmus pedig genetikai képtelenség.

Első ízben fejtették meg kutatók egy béka genomját, és mint kiderült a kétéltű örökítőanyagának egy része sok hasonlóságot mutat az emberével.

Egyre több betegségről derül ki, hogy ilyen vagy olyan módon, de öröklődik. Ma már 1600 különféle genetikai vizsgálat van forgalomban a világon, közülük jó néhány afféle fátumként mond biztos jövőt életünk további sorsát illetően. Vajon képesek vagyunk-e bánni ezzel a lehetőséggel?

Tudta ön, hogy a modern ember kialakulása egy történelem előtti, hatalmas vulkánkitörésnek köszönhető? Nagyjából 75 ezer évvel ezelőtt Szumátra szigetén felrobbant a Toba-vulkán. A katasztrófa következménye globális lehűlés és az ismert fajok egy részének kihalása lett.

A gyógyítás tudománya hatalmas léptekkel halad előre. Ebben bízik (bízott) immár több ezer gazdag ember, aki úgy rendelkezett, hogy a testét mélyhűtve tegyék el olyan időkre, midőn a medicina, karöltve az információtechnikával, lehetővé teszi, hogy újraélesszék, egyúttal kireparálva végzetes betegségét, az öregségtől elkopott, elromlott szerveit, vagy ha baleset miatt érte a halál, törött tagjait is.

Az emberré válás történetében új fejezetet nyithat az a szenzációs lelet, amely egy dél-afrikai barlangból került elő. Még bombasztikusabb kifejezéssel: a hominidák és az ember közti hiányzó láncszem kerülhetett elő. A meglepően jó állapotú gyermek és felnőttcsontváz-maradvány kétmillió éves. Azaz kétszázezer évvel idősebb, mint az eddig ismert legrégebbi emberszerű lelet.

A kreacionizmus (teremtéstan, a bibliai Teremtés könyvén alapuló világmagyarázat) egyik legismertebb és legnagyobb hatású megcáfolója kapta idén a Templeton-díjat – vagyis a legtöbb pénzzel járó (a Nobel-díjnál is bőkezűbb) vallási elismerést. A hír már önmagában is paradox, rá adásul a kitüntetett tudós és az egyház viszonyában nem ez az egyetlen ellentmondás.

Dán kutatásokból nemrégiben kiderült, hogy az óceáni üledékekben élő baktériumok mikrobiális nanoszálak hálózatán keresztül kapcsolódnak egymáshoz.

Magyar madarászok füstifecskét láttak a Bajától keletre fekvő Csávoly határában. A hófoltok fölött repkedő madár a beszámoló szerint meglehetősen valószínűtlen látványt nyújtott, a megfigyelés realitásának esélyét ugyanakkor növeli, hogy ez elmúlt két napban Romániában és Ausztriában is láttak fecskét.

Egy rákszerű állatra és egy medúzafélére bukkantak kutatók az Antarktisz közel kétszáz méteres jégtakarója alatt, ott, ahol legfeljebb pár mikroba létezését feltételezték volna.

Kannibalizmuson kapták a törpe csimpánzokat a Kongó-medencében. A törpecsimpánzok, más néven bonobók, mindeddig híresek voltak békés természetükről, és arról, hogy a szexet a többi állatfajjal ellentétben nem csupán szaporodási, hanem örömszerzési céllal, konfliktuskezelésre és társas kapcsolataik erősítésére is használják.

A kisfilmből kiderül, hogy a denevéreknél az aktus nyáron történik, de a petesejt csak tavasszal termékenyül meg. Nászbarlangok az országban és egyéb érdekességek. Megszólal: Szatyor Miklós denevérkutató Forrás: Freepress

Német fejlődésbiológusoknak első ízben sikerült megmérniük az evolúció sebességét.

Budapesten járt a héten Csíkszentmihályi Mihály, az Egyesült Államokban élő magyar származású pszichológusprofesszor, a híres áramlatelmélet, a "flow" atyja. Előadást tartott tudósoknak az Akadémián, és a nagyközönségnek is a Mindörökké evolúció című sorozat keretében, amelyet a Nyitott Könyvműhely, a Typotex Kiadó és az ALEAS Group Kft. szervezett Darwin születésének 200. és A fajok eredete című műve megjelenésének 150. évfordulója alkalmából.

Hegynek felfelé gurul a vadászpók. A videón is látható tényt a tudósok nem vitatják, csak a faj besorolásban nem értenek egyet.