A monogámia problémaforrás – ezzel a meghökkentő megállapítással lepte meg a hallgatóságát Dieter Lukas, az University of Cambridge kutatója a közelmúltban egy telefonos sajtókonferencián. A tudós egy olyan kutatást ismertetett, amelyben munkatársaival azt vizsgálták, hogyan illeszthető be a monogám párkapcsolat az „evolúciós puzzle”-ba. Megállapításaik szerint – amelyet a tudományos-ismeretterjesztő sajtó mellett például a The New York Times is ismertetett – csak nagyon nehezen.

„Miniatűr agyat” – azaz strukturált agyszövetet – állítottak elő ausztriai és angol tudósok. A Nature-ben publikált korszakalkotó eredmény egyelőre csupán egy apró lépés a teljes agy reprodukálása felé, ám a kutatók reményei szerint bizonyos idegrendszeri rendellenességek megértésében és (esetleg) gyógyításában már a belátható jövőben érdemi segítség lehet.

Akik emlékeznek még a nyolcvanas évek lövöldözős játékaira, bizonyára tudják: nem kellett hozzájuk agykutatónak lenni. Harminc év után már agykutatók irányítják a játékosokat. Gondolatokkal.

A Batrachochytrium dendrobatidis nevű bőrgomba hazai és kontinentális elterjedésének vizsgálata az egyik központi témája a tegnap zárult európai herpetológiai kongresszusnak.

A jelenleg Budapesten zajló limnológiai világkongresszus programfüzetének címlapképén hatalmas busák ugrálnak a vízből jó magasra. Mintha forrna a víz körülöttük. S bár valamelyik dokumentumcsatornán láttam már ilyet az egyik észak-amerikai folyón, nem gondoltam volna, hogy ilyen nálunk is megesik.

A jelenleg általánosan elfogadott elmélet szerint az emésztőcsatornában a táplálékban található nagy molekulák alkotóelemeikre bomlanak – a fehérjék aminosavakra, a DNS pedig nukleotidokra. Magyar kutatók viszont azt találták, hogy a táplálékkal szervezetbe jutó DNS-nek akár nagyon hosszú összefüggő szakaszai is elkerülik a lebomlást és átkerülhetnek a véráramba.

A világhírű skót klónozó, Ian Wilmut, aki 17 évvel ezelőtt megalkotta Dolly bárányt, a világ első klónozott emlősállatát, most azzal az ötlettel állt elő, hogy megfagyott gyapjas mamutok sejtjeinek segítségével fel lehet támasztani a valaha élt állatokat.

A szén-dioxid-kvóták kereskedelméről a közvélemény nagyobbik része alighanem a nagy ipari kibocsátókra (erőművek, cementgyárak stb.) asszociál, pedig a mezőgazdaságnak is jelentős a szén-dioxid-lábnyoma, elsősorban az erőgépek üzemanyag-fogyasztása és a műtrágyagyártás miatt.

Nemrégiben olasz kutatók génterápiával mentették meg három, veleszületett immunbetegségben szenvedő kisgyermek életét. Most a tudomány új módszerének a szív- és daganatos betegségek gyógyításában való bevethetőségéről adunk hírt.

Olyan egyedülálló számítógépes „térképet” fejlesztettek ki magyar szakemberek, amely azt mutatja meg, ami a legközelebb van mindenkihez, mégis ismeretlen területnek számít: az emberi testet.

Egy egészséges kisfiú, Connor Levy, történelmet írt. Ő az első ember, akinek teljes genomját – lévén az embrió IVF technológiával, azaz testen kívüli megtermékenyítéssel jött létre – a beültetés előtt teljes egészében megszűrték. Az új eljárás növelheti a sikeres terhességek számát, de elhozhatja a gyerektervezés korát.

Minden főemlősközösségre jellemző, hogy tagjai egymás versenytársai, ebbe az is belefér, hogy olykor meglehetősen agresszíven valósítják meg a céljaikat. Csakhogy a csimpánzok szinte mindig kibékülnek egy-egy verekedés után, az emberek azonban olykor egy életen át tartják a haragot.

Az intelligens emberek is tudnak ostobák lenni, rémségesen ostobák. Mire jó hát az IQ-teszt?

Korszakalkotó javaslattal állt elő egy orosz médiavállalkozó az örök élet problémájának megoldására: nem a testet tenné alkalmassá különböző beavatkozásokkal a lélek tartósabb hordozására, hanem az emberi tudatot telepítené át olyan platformokra, ahol az élettartam az alkatrészek cseréjével vagy szoftverfrissítéssel könnyebben kitolható. Az ötletgazda viszonylag feszes útitervet szabott az elképzelés megvalósításához: szerinte 2045-re közöttünk járhatnak a „mesterséges tudathordozók”.

Nagyjából három és fél millió éve alapvetően megváltozott őseink fogyasztása. Addig erdőkben éltek, zömmel fák, bokrok leveleit, gyümölcseit ették. Ezt követően azonban a levelek és gyümölcsök mellett az étrendjükben megjelentek a fűfélék, és olykor kisebb állatok is szerepeltek a menüben – legalábbis erről jelent meg négy cikk a PNAS folyóiratban.

Bristoli kutatók szenzációs felfedezést tettek a méhek és a virágok együttműködésével kapcsolatban. Kiderült, hogy a virágok elektromos kapcsolattal vezérlik a beporzásukat.

Átfogó csomagot tárgyalt a hónap elején az Európai Bizottság előterjesztése alapján a tanács a vetőmag-előállítás és -forgalmazás szabályozására. Az uniós szlengben „növényi szaporítóanyag-törvénynek” (plant reproductive material law) nevezett indítvány régóta nem tapasztalt indulatokat váltott ki a mezőgazdasággal, az élelmiszer-biztonsággal, illetve a környezet- és természetvédelemmel foglalkozó civil csoportok körében.

Sötétben világító csótány, hárfa alakú ragadozó szivacs és a világ legkisebb gerincese. Egy kis ízelítő a tavalyi évben leírt tíz legérdekesebb fajból.

Az emberré válás bölcsője Afrika, de az új evolúciós elmélet szerint mellé kell sorolni Eurázsiát is.

Bár majmok már tudtak az agyukkal robotokat irányítani egy agy-gép interfészen keresztül, Miguel Nicolelis észak-karolinai kutató legújabb patkánykísérleteinek eredménye, melyről a Nature Scientific Report számolt be nemrégiben, még meglepőbb. A kutatóknak a világon először sikerült bemutatniuk, hogy két patkány mikroelektródákkal összekötött agya mozgató és érző információk cseréjére volt képes.