A jelenlegi adatok szerint a 2010-es választáshoz képest megközelítőleg 600-zal több, a 18 300 fogvatartottból csaknem 5600 ember jogosult szavazásra a börtönökben, és közülük eddig mintegy 1400-an jelezték szavazási szándékukat - közölte az MTI érdeklődésére a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP).

Az általunk megkérdezett neves jogászok szerint ha a Fidesz győz, nem konszolidáció jön, hanem stabilizáció. A korlátlan hatalombirtoklás stabilizálása és kiterjesztése az élet minden területére. Az emberek pedig – látván, hogy nincs alternatíva – ehhez igazítanák az életstratégiájukat. A későbbi kormányok számára pedig az lenne a négy évnek az üzenete, hogy lehet, és érdemes a jogállam normáit felrúgni és korlátlan hatalomra törni. Miért ne tetszene például egy következő kormányzó erőnek, hogy a többség masszív versenyelőnyt biztosít magának a választásokra? Elvégre a politikát nem szentek csinálják, s az alkotmányosság hiánya csupán néhány tízezer embert foglalkoztat, miközben milliók szavaznak.

A 2014 és 2018 közötti parlamenti időszakban mindenképpen szóba kell, hogy kerüljön a szerb alkotmány felülvizsgálata - hangsúlyozta Pásztor István, a vajdasági képviselőház és a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke Szabadkán pénteken.

Három hónappal az európai parlamenti választások előtt Németországban eltörölték a háromszázalékos küszöböt.

Alaptörvénybe és nemzetközi szerződésbe ütköző a 98 százalékos különadóra vonatkozó törvényi rendelkezés, ezért annak alkalmazását megtiltotta az Alkotmánybíróság (Ab) hétfőn meghozott határozatában - olvasható a testület honlapján.

Az alkotmánybíróságok egyik funkciója az objektív, általános, rendszerszintű jogvédelem, a másik pedig a szubjektív, egyéni jogvédelem - utóbbi eszköze az alkotmányjogi panasz -, a két funkció azonban élesen nem választható el egymástól - mondta Sólyom László.

A román alkotmánybíróság túllépte hatáskörét, és lezárta a 2014-es alkotmánymódosítás lehetőségét – jelentette ki az MTI-nek Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke hétfőn, a taláros testület előző napi döntését kommentálva.

A pénteken kezdődött alkotmánybrósági normakontrollon nem ment át a kisebbségi jelképhasználatról, a kulturális autonómia elvéről és a hagyományos térségek közigazgatási alegységekbe (alrégiókba) szerveződéséről szóló módosítási javaslat sem. Azt, hogy a kisebbségi nyelveket regionális nyelvként ismerjék el Romániában, már a parlamenti különbizottság sem fogadta el.

Alaptörvény-ellenes, hogy a bíróságnak kötelező életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélni azt, aki három erőszakos bűncselekményt követett el – állítja az ombudsman.

„Nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről” nem lehet országos népszavazást tartani, márpedig Magyarország azzal, hogy az államfő kézjegyével látta el a dokumentumot, az eljárásoknak „eleget tett”.

Jelentős rövid távú pénzügyi segélyt készít elő Ukrajna számára az Egyesült Államok és az Európai Unió. A kijevi ellenzék visszahozná a régi alkotmányt.

Gyalázatosnak tartja a szerb alkotmánybíróság vajdasági statútumra vonatkozó döntését Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke, de – mint mondta – a határozatot tényként kell kezelni.

Miközben talán a monarchiák kivételével az arab világ egésze mozgásban van, az arab tavasz bölcsője, Tunézia továbbra is reménysugarat kínál ahhoz: az erőszak és a zűrzavar helyett akár demokráciához is vezethet a diktátorok megbuktatása. A Közel-Kelet államai közül Irak és Szíria lángokban áll, Egyiptom kettészakadt, és egyre mélyebben süpped az erőszakba, Libanon a szíriai polgárháború alárendeltje lett, Líbiát pedig rivális milíciák dúlják, miközben a központi hatalom meggyengült. A világ, különösen a Földközi-tenger térsége kíváncsian várja a fejleményeket a tavaszi algériai elnökválasztás után.

Két évig tartó vita- és kompromisszumsorozat után a tunéziai Alkotmányozó Gyűlés megszavazta az új alkotmányt. „Ez az alkotmány sem tökéletes, de legalább konszenzussal született” – mondta az Alkotmányozó Gyűlés elnöke.

A kormány eddig ragaszkodott a február 2-i időponthoz, sőt szerdától 60 napra rendkívüli intézkedéseket jelentett be.

Az alkotmány 2013 márciusában végrehajtott módosítása még inkább aláásta az igazságszolgáltatás függetlenségét, és megfosztotta jelentős jogköröktől az Alkotmánybíróságot – szerepel az emberi jogi szervezet friss jelentésben.