galéria megtekintése

A cselekvés képtelensége

Az írás a Népszabadság
2014. 04. 07. számában
jelent meg.


Révész Sándor
Népszabadság

Kétszer annyi honfitársunk él megfosztva a legelemibb döntési jogaitól, tökéletes kiszolgáltatottságban, mint a rendszerváltás előtt.

Ők azok, nagyjából ötvenötezren, akiket részben vagy – többségüket – teljesen cselekvőképtelennek nyilvánítottak és gondnokság alá helyeztek. S hogy mennyire megalapozottan? Budapesten tízezer lakosra 35 gondnokolt jut, Vas megyében 87. Mit gondol a kedves olvasó, a mentális állapotban van ekkora különbség vagy a bírósági gyakorlatban?

Miközben a normálisabb európai országokban mindent elkövetnek, hogy csak annyira korlátozzák a mentális fogyatékossággal élőket, amennyire elkerülhetetlen, Magyarország a gondnokság alá helyezést leggyakrabban alkalmazó országok közé került.

 

Mindannyian érintettek lehetünk. Ha nem születtünk fogyatékosnak, és az élet sem bombázta szét az agyunk, akkor sem tudhatjuk, mit tesz majd velünk a kor. Bárkivel megtörténhet, hogy nemcsak a választójogát, a házasodáshoz való jogát veszíti el, de alárendelik az egész életét egy olyan gondnok döntéseinek, akivel semmiféle emberi, pláne bizalmi viszonyban nincs.

Bármit megtehetnek vele. Nem szólhat bele, hol éljen, otthon-e vagy intézetben, mi legyen a javaival, más engedélyezi rajta az orvosi beavatkozásokat. Nincs többé akarata, magánélete, semmije.

Magyarország csatlakozott ahhoz az ENSZ-egyezményhez, melynek az a lényege, hogy a fogyatékosok cselekvőképességét, egyenjogúságát, tehát emberi méltóságát a lehető legnagyobb mértékben meg kell őrizni, s ehhez minden segítséget meg kell adni.

Ennek eszköze a támogatott döntés, ami azt jelenti, hogy a fogyatékos embert a döntéseiben olyan támogató segíti, akiben megbízik, akit elfogad; az előzetes jognyilatkozat, melyben még szellemi képességeink teljes birtokában dönthetünk mindarról, amiről később már esetleg nem tudunk, és meghatározhatjuk, ki döntsön vagy ki segítsen minket a döntésben azon ügyekben, melyeket előzetesen nem dönthettünk el.

Ez az ENSZ-egyezmény nem fogadja el a cselekvőképesség teljes kizárását, csak a korlátozását konkrétan megjelölt területeken.

Magyarország ezt az egyezményt kihirdette, de nem követte, s az illetékes ENSZ-bizottság el is marasztalta. Éppen fél évszázados lett az 1959-es törvényi szabályozás, amikor 2009-ben az akkori többség megszavazta az új Ptk.-t, mely végre a fentiek szellemében reformálta meg a gondnokság intézményét.

A Ptk. hatálybalépését az Alkotmánybíróság a 2010-es választások második fordulójának másnapján a „kellő felkészülési idő hiányára hivatkozva” megakadályozta. Az új többség valamennyi szakmai és érdekvédelmi szervezet véleményét és érveit semmibe vette, visszaállította a fél évszázaddal ezelőtt kialakított rendszert, a cselekvőképesség teljes korlátozásának lehetőségét.

A kötelező felülvizsgálat időtávját meg még ki is tolták ötről tíz évre, ami gyakorlatilag végleges jogfosztottságot jelent. A bizalmi támogatóból hatósági személyt csináltak, s megteremtették a lehetőségét annak, hogy az előzetes jognyilatkozatot is figyelmen kívül hagyják. Az új Ptk. márciusban hatályba lépett, Szabó Máté alkotmányossági kifogásait az Alkotmánybíróság a minap elutasította.

A demokrácia cselekvőképtelenné vált.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.