A "három csapásról" szóló rendelkezés megváltoztatására – erre irányuló törvénymódosítás benyújtására – szólítja fel az igazságügyi minisztert az alapvető jogok biztosa, mert a szabályozás alkotmányossági elveket sért - derül ki az ombudsman állásfoglalásából, amelyet hétfőn juttatott el a Magyar Helsinki Bizottság az MTI-hez.

A jogvédők a beadványban azt kérték Székely László ombudsmantól: állapítsa meg, hogy a három csapás alkalmazása sérti a jogállamiságot és a tisztességes eljáráshoz való jogot, ezért ellentétes az alaptörvénnyel.

Az alapvető jogok biztosának állásfoglalásában - amely az ombudsmani hivatal honlapján is olvasható - az áll, hogy nem felel meg az alaptörvénynek, ha a törvényalkotó semmilyen lehetőséget nem ad a bíróságnak a mérlegelésre. Az alaptörvény szerint ugyanis egy büntetés mértékének a meghatározása megoszlik a törvényalkotói és a bírói hatalom között, vagyis a szabad bírói mérlegelés kizárása sérti a hatalommegosztás alkotmányos elvét. Felmerül ugyanakkor a jogbiztonság és a tisztességes eljáráshoz való jog alkotmányos elvének sérelme is - állapította meg Székely László.

A "három csapás" kötelezővé teszi a bíróság számára az életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabását abban az esetben, ha egy vádlottat harmadszor ítélnek el erőszakos bűncselekmény miatt, valamint bizonyos körülmények között akkor is, ha a bűnhalmazatban szereplő tényállások közül legalább három személy elleni erőszak.

Az alapvető jogok biztosa szerint a szabályozás ellentétes az úgynevezett középmértékre vonatkozó szabállyal is, amely szerint a büntetés kiszabásakor - az enyhítő és a súlyosbító körülményekre figyelemmel - a középmértékből kell kiindulni.

Ugyanakkor az ombudsman az állásfoglalásban megjegyzi: ha a "három csapás" nem kötelező opcióként, hanem végső esetben alkalmazható lehetőségként szerepelne, akkor a jogalkotói cél nem sértené a hatalommegosztás elvét.

Az ombudsman szerint a jogbiztonság és a tisztességes eljáráshoz való jog azért sérülhet, mert a büntetés mértékét súlyosan befolyásolja, hogy külön vagy egy eljárásban születik meg az ítélet. Példaként említi, hogy az, aki egy játékpisztollyal rablást követ el, és ennek során még két kényszerítést is a terhére rónak, valamint mindezt egy eljárás keretében bírálják el, automatikusan életfogytiglant kap. Miközben, ha valakit egy kisbolt kirablásáért elítélnek, majd utóbb kiderül, hogy még két boltot rabolt ki és újabb ítélet születik, sokkal enyhébb büntetést kap, mert az ügyeket nem egy eljárásban tárgyalták.

Szélsőséges példaként említette azt, hogy ha valaki megöl három embert, nem kap automatikusan életfogytiglant. Ugyanis ez több emberen elkövetett emberölés, vagyis egy büntetőjogi tényállást. Ebben az esetben az életfogytiglan kiszabása nem kötelező, csak lehetőség a bíróság számára.

Minderre tekintettel ara kérte az igazságügyi minisztert, hogy az alaptörvényi követelmények érvényesítése érdekében kezdeményezze a szabályozás megváltoztatását.

A Helsinki Bizottság beadványában arra is felszólította az ombudsmant, hogy alkotmányos hatáskörével élve kezdeményezze a büntető törvénykönyv alaptörvénnyel ellentétes rendelkezéseinek alkotmánybírósági felülvizsgálatát.