Mifelénk palántázásra készül a fél falu. Persze, hiszen április második felében járunk, a fólia alá ilyenkor már illik kitenni a nevelőből a négy-öt leveles növényeket, hiszen alig másfél hónap, és nyakunkon a primőrszezon - aki pedig sokat késik, az futhat majd a pénze után. De netán az is, aki egyébként mindent időben elvégzett. Merthogy új helyzet van.

Az élelmiszer-biztonsági előírások maradéktalan betartását várják el a kertészektől az áruházláncok, különben nem veszik át az árujukat. Csakhogy a termelők jelentős része még csak nem is hallott a rájuk vonatkozó előírásokról.

Súlyos válsággal küzdenek, és tömegével mennek csődbe a tejtermelők az unió legtöbb tagországában, mivel a nagykereskedelmi láncok diktálta árverseny nyomán évtizedes mélypontra esett a piaci ár. Magyarországon a gazdák kétharmada veszteséggel termel.

Vegyes fogadtatásra talált az Európai Unió tagországai között az Európa Bizottságnak az a friss javaslata, amely szerint 2007-től tizenegymilliárd eurót különítene el az EU a gazdasági szerkezetváltás miatt nehéz helyzetbe kerülő alkalmazottak és régiók támogatására. Vladimír Spidla, a foglalkoztatásért és szociális ügyekért felelős bizottsági tag még a múlt hét kedden jelentette be: a bizottság javaslatát egy külön pénzalap létrehozására, amely "a gazdasági növekedési törekvéseket kísérő jelenségek kezelésére" biztosítana évente egymilliárd eurós keretet, amellett a 4,3 milliárd euró mellett, amelyet a hétéves időszakban a versenyképességi és a felzárkózási keretekből különítenének el.

Amiben Ráki Ferenc gyulai gazdának tökéletesen igaza van: az agrárhivatalok ténykedése a Magyar Köztársaság szégyene. (A dörzsölt gazdák és a bürokraták, február 15.) S nemkülönben a kormányaié. 

Kisebb, de nem lebecsülendő eredményt hozott az európai uniós agrártanács hétfői ülése. Négy közép-európai tagország összesen 804 ezer, ezen belül Magyarország 330 ezer tonna intervenciós gabonakészlet unión kívüli értékesítésére írhat ki uniós pályázatot.

Kun István (Megfejni a szent tehenet, január 28.) hitet tesz ama kormányzati kezdeményezés mellett, amellyel az agrár-környezetgazdálkodási támogatások keretéből nyolcmilliárdot (a hivatalos tájékoztatás szerint) a sertés- és baromfiágazat megsegítésére csoportosítanának át. A szerző számos tényt figyelmen kívül hagy, így a valóságról torz képet fest.

Kun István publicista besorolása szerint (Megfejni a szent tehenet, január 28.) "dörzsölt" biogazda volnék, akinek "a környezetkímélő gazdálkodás nem cél, hanem jelige, amire bizonyos hivatalok pénzt utalnak ki".

Az Európai Unióban nem ismerik a családi gazdaság intézményét, támogatást csak egyének vagy gazdasági társaságok kaphatnak - mutat rá a Zöld Demokraták Szövetségének (ZDSZ) a gazdatüntetésekről kiadott állásfoglalásában Droppa György szóvivő. - Az ilyen gazdaságok megszűnése, a nálunk sokkal gazdagabb országokban is napi gyakorlat.

Megtámogatta a Fidesz a gazdatüntetéseket - tegnap Turi-Kovács Béla és Nógrádi Zoltán országgyűlési képviselő is a kormányzatot kárhoztatta, amiért a 2004 évre járó agrártámogatások jelentős részét még nem fizették ki. A Fidesz törvényt akar hozni, hogy Magyarországon már október 15-től fizessenek a gazdáknak - noha az Európai Unió is csak december 1-jétől fizet. Igaz, az uniós elvárás szerint február vége után már csak a nagyon problémás esetek húzódhatnak, legkésőbb április végéig. Nálunk azonban nagyon sok a nagyon problémás eset.

Visszatekintve az elmúlt évtizedre február népies elnevezését: "Télutó-Böjtelő" akár "Demonstrációk havára" is változtathatnák a gazdák, ha vicces kedvükben lennének. Erre azonban nincs okuk.

Még csak a felvásárlásra felajánlott gabonamennyiség hatodát vette meg a termelőktől az EU-intervenciót intéző hivatal, amelynél most már legalább felgyorsult az ügyintézés: Az idő- és pénzzavarba került gazdák az eredetileg felkínált mennyiségből már csaknem egymillió tonnát inkább jóval olcsóbban eladtak, csakhogy mielőbb bevételhez jussanak.

A jelenlegi, területalapú uniós támogatási rendszer alapjainak lerakása Magyarországon tulajdonképpen már 1996-ban elkezdődött. Brüsszel ugyanis az 1996 és 2001 közti időszakot alapul véve határozta meg, mennyi támogatáshoz juthatnak a magyar gazdák ezen a jogcímen a közösségi kasszából.

Nem tudni, folytatódnak-e a gazdák és a kormány közötti tárgyalások, és ha igen, akkor hol, kikkel, és valójában miről.

- Kemény tanulási időszak ez a hivatalnokok és a termelők számára, csak az a baj, hogy leginkább ennek mi isszuk meg a levét - mondta tudósítónknak Dobrovszki Miklós, a kiskunfélegyházi székhelyű Kiskunsági Agrárszövetkezet elnökhelyettese.

A szerdai egymás szomszédságában várakozás után tegnap kölcsönösen elmentek egymáshoz a gazdák képviselői és az agrártárca vezetői. A megkezdődő tárgyalások közeli megállapodást vetítenek előre, aminek a pénz szab határt.

Hosszas egyeztetés után megkezdődtek az érdemi tárgyalások ademonstráló gazdák és az agrártárca megbízottai között: fél háromtól Budapesten, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési MinisztériumAgrárgazdasági Kutatóintézetében azagrártárcát Benedek Fülöp, a minisztérium közigazgatásiállamtitkára képviseli.

Az egyeztetések helyszínéről sem tudtak megegyezni tegnap a demonstrálók és a kormány képviselői.

Torlódásokat okoznak az utakon Komárom-Esztergom megyében a kijelölt gyülekezési pontok környékén a budapesti gazdatüntetésre útnak indult mezőgazdasági munkagépek.