Körülbelül 1,8 milliárd forint kártérítést követelt az UD Zrt. a magyar államtól, de ennek alig több mint tizedét kapja – értesült a Magyar Nemzet. A cég azért indított pert, mert 2008-ban bűncselekmények sorával hozták hírbe, ám a nyomozás során semmit nem sikerült bizonyítani.

Összesen mintegy 200-250 millió forintot fizet 2014 elejéig havonta a magyar állam az UD Zrt.-nek – olvasható a Magyar Nemzetben.

„Egy jogállamban ennek lehetnének következményei!” – egyebek mellett így kommentálta lapunk megkeresésére Fleck Zoltán jogszociológus az UD Zrt.-üggyel kapcsolatban legutóbb meghozott elsőfokú ítéletet.

„Ezúton tájékoztatjuk önöket, hogy az UD Zrt. által a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) és társa ellen indított személyiségi jogi perben az április 26-ra kitűzött tárgyalás elmarad, mivel a felek időközben egyezséget kötöttek” – tudatta szerdán a Fővárosi Törvényszék. E rövid közleményből derült ki, hogy az 1,8 milliárdos kártérítési igény érvényesítése érdekében indított eljárás a felek megegyezésével zárult.

Az MSZP szerint egyes ügyészségi vezetők függetlenségét, illetve hozzáértését kérdőjelezi meg az UD Zrt.-vel összefüggő megfigyelési ügyben hozott elsőfokú felmentő ítélet.

Csaknem két év után – első fokon – az derült ki, hogy Szilvásy György volt titokmininiszter 2008 szeptemberében jogszerűen adta át a parlament nemzetbiztonsági bizottságának azokat a hangfelvételeket, amelyek bizonyították, hogy két fideszes hivatali elődje rendszeres kapcsolatban áll a jórészt egykori nemzetbiztonsági tisztek által alapított UD Zrt. vezetőivel. Szó esett megfigyelésről, rejtett kamerák felszereléséről, kormányzati emberekről készítendő környezettanulmányról és még sok mindenről.

Megegyeztek a felek az UD Zrt. által a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) és a magyar állam ellen indított személyiségi jogi perben, amelyben csaknem 1,8 milliárd forintos vagyoni kártérítést követelt a felperes - erről a Fővárosi Törvényszék tájékoztatta szerdán az MTI-t. Az egyezség nyomán az ügyben csütörtökre kitűzött, második tárgyalás elmarad.

Törvényesen járt el 2008 őszén az akkori titokminiszter, amikor az UD-ügyben keletkezett hangfelvételeket átadta a nemzetbiztonsági bizottságnak, s az MDF volt elnöke is jogszerűen próbálta elhárítani az MDF életébe történő beavatkozási kísérletet – mondta ki első fokon a bíróság.

Felmentette az UD Zrt.-vel összefüggő megfigyelési ügyben személyes adattal visszaélés, illetve kényszerítés vádja alól Dávid Ibolya volt MDF-elnököt, Szilvásy Györgyöt, a Gyurcsány-kormány egykori titokminiszterét és két társukat a Pesti Központi Kerületi Bíróság szerdán kihirdetett elsőfokú ítéletében.

Az utolsó szó jogán az ügyészséget vádolta és bűnösségét tagadta az UD Zrt.-vel kapcsolatos megfigyelési ügyben megvádolt négy egykori szocialista, illetve MDF-es politikus a Pesti Központi Kerületi Bíróságon.

Ártatlannak mondták védőik az UD Zrt.-perben megvádolt volt szocialista és MDF-es politikusokat, és bűncselekmény hiányában a felmentésüket kérték a Pesti Központi Kerületi Bíróságon szerdán folytatódott perben.

Somogyi Zoltán, az MDF volt kampánystratégája visszatér elemzőként, de nem tervez semmilyen pártpolitikai szerepvállalást. Ha Mráz Ágoston Sámuel intézetet vezethet, akkor azt gondolom, nekem is kijár a lehetőség - mondja, és azzal viccelődik, hogy Bajnai Gordont még az Orbán-kormányban is el tudná képzelni.

Megdöbbentőnek tartja a Kúria ítéletét Futó Barnabás, aki Almássy Kornélt védte a Dávid Ibolya volt MDF-elnök elleni személyiségi jogi perben. Dávid Ibolya ügyvédje viszont örül.

„Túlnyomórészt” megnyerte az UD Zrt. ügyében folyó polgári pert Szilvásy György – közölte lapunkkal a Fővárosi Bíróság (FB) hétfői, nem jogerős ítéletét ismertetve a Gyurcsány-kormány titokminisztere, aki egyúttal kifogásolta az MTI ezzel kapcsolatos híradását is, amely szerinte ismételten megsértette a független, kiegyensúlyozott és tényszerű tájékoztatás követelményeit.

Megsértette az UD Zrt.-nek, illetve két vezetőjének a személyiségi jogait Szilvásy György egykori titokminiszter, amikor egy tévéműsorban "polipszerűen működő árnyék-titkosszolgálathoz" hasonlította a céget. Legalábbis így döntött első fokon a bíróság.

Laborc Sándor, aki a Gyurcsány-kormány idején a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) főigazgatója volt, a Pesti Központi Kerületi Bíróságon csütörtökön az UD Zrt.-ügy kapcsán indított büntetőperben tanúként azt állította: nem tudja, honnan szivároghattak ki az UD Zrt. vezetőinek telefonbeszélgetéseiről titokban készített hangfelvételek, csak abban bizonyos, hogy nem az általa vezetett titkosszolgálattól.

Boross Péter volt miniszterelnök, egykori MDF-es politikus az UD Zrt.-ügy büntetőperének szerdai tárgyalásán, a Pesti Központi Kerületi Bíróságon, tanúként arról beszélt, hogy ez az eset egy "otromba beavatkozási kísérlet" volt a párt életébe, és ő emberileg jobban megértette a vádlottak padjára került Dávid Ibolyát, mint a feljelentőket.

Több tanú, köztük Stumpf István alkotmánybíró kihallgatásával folytatódott az úgynevezett UD Zrt.-per. Az egykori politikai elemző vitába keveredett a vádlottak padján ülő Dávid Ibolyával, amiért a korábbi MDF-elnök belekeverte őt az ügybe. Stumpf ugyanakkor Giró-Szász András kormányszóvivőt is bírálta.

Almássy Kornél volt MDF-es politikus és Tombor András üzletember tanúként a párt 2008. szeptemberi tisztújításával összefüggő fenyegetésekről, kikényszerített visszalépésekről számolt be az UD Zrt.-ügyben a Pesti Központi Kerületi Bíróságon kedden, miközben a kényszerítéssel vádolt Dávid Ibolya volt pártelnök azt hangoztatta: "Teljesen tiszta kézzel vívtam politikai harcaimat".

A Legfelsőbb Bíróság mai döntése szerint Dávid Ibolya által a Szólás szabadsága című műsorban 2008. szeptember 13-án Tombor Andrásról, UD Zrt.-ügyben tett nyilatkozata nem volt alkalmas arra, hogy jogsértést okozzon.