Sokkoló események. A magyar sajtó retteg. Orbán hajlamos a tűzzel játszani. - Az elmúlt három nap külföldi sajtóterméséből csemegéztünk, no meg a kormány napi magyarázkodásából.

A Népszabadság szerkesztősége mai címlapján jelzi álláspontját: az új médiatörvény hatálybalépésével Magyarországon megszűnt a sajtószabadság. Ezt föltüntettük az Európai Unió további 22 hivatalos nyelvén is, hogy mindenki értse. Rendkívül súlyos mondatról van szó, olyanról, amelynél súlyosabbat az elmúlt húsz évben ez a lap nem írt le, és olyan tiltakozó módszerről, amelyet ez a szerkesztőség még sosem választott. Eljárásunk indokolásra szorul.

A híres amerikai rap- és mozisztár egyik dalának sugárzása miatt eljárást indít a Médiahatóság a Tilos Rádió ellen, mondván annak szövege káros a fiatalokra. A rádió szerint minimális lehet azon tini hallgatóik száma, akik felsőfokon értik az amerikai fekete szlenget.

Mong Attila, az MR1 Kossuth Rádió egyik vezető hangja Bogár Zsolt szerkesztővel megegyezvén kedd reggel negyed hétkor, a 180 perc című műsor elején egyperces néma csenddel tiltakozott a frissiben elfogadott médiatörvény ellen. Velőtrázó egy csend volt az. Mindenki azt képzelt oda hírkommentárként, amit akart. Biztosan volt, aki madártrillát, vízállásjelentést, szerda reggeli miniszterelnöki interjút képzelt.

Az új rezsim talán legdurvább megnyilvánulása a szabad sajtó elleni támadás. A média tekintélyes (úgy értem: méreteit tekintve nagy) részét már a hatalomra jutás előtt a magukénak tudhatták Orbánék. A korábban szerzett vagy gründolt médiabirodalomhoz (Magyar Nemzet, Heti Válasz, Hír TV, InfoRádió, Lánchíd Rádió, Magyar Hírlap, Echo TV, internetes portálok) a választások előtt sikerült integrálniuk a Magyar Televíziót, de jó ideje a MR1 is barátságos volt a Fideszhez, a Duna TV meg sose volt barátságtalan.

Itthon tovább folytatódik a politikai és szakmai tiltakozás a médiatörvény miatt. Ám a jogszabály egyik fideszes beterjesztője szerint az ki fogja állni a próbát.

Az új magyar médiatörvény egy igazi európai jogszabály: nincs olyan fontos pontja, amely ne lenne megtalálható más Európai Uniós tagállam, vagy tagállamok jogszabályaiban - közölte Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője csütörtökön az MTI-vel.

Ez nagyon nem jó. A média- vagy szájkosártörvény miatt nemcsak Lengyelország legnagyobb, a művelt polgári középosztály által leginkább olvasott napilapja, a Gazeta Wyborcza hasonlítgatja Magyarországot Lukasenka Fehéroroszországához, hanem a luxemburgi külügyminiszter is.

Szórványos tiltakozások után először támadja rendkívül élesen az egyik uniós tagállam kormánya a magyar médiatörvényt. A kicsi, de "tűzhöz közeli" Luxemburg külügyminisztere már diktatúrát vizionál.

Kész alkotmánymódosítási moratóriumot vállalni a Fidesz áprilisig, az új alkotmánymegszületéséig – értesült lapunk. De miért volt annyira fontos az az alkotmánymódosítás, amely rendeletalkotási jogot adott Szalai Annamáriának, a médiahatóság elnökének már most januártól? Még azon az áron is, hogy ez komoly politikai „turbulenciákat” okozott a kormánypártokon belül is.

Magyarország polgáraira úgy köszöntött rá a választás napja, hogy az esélyes s végül győztes párt politikusai soha nem kényszerültek sem nyilvános vitára, sem álláspontjuk egyértelmű kifejtésére, a párt miniszterelnök-jelöltje pedig még csak meg sem jelent a közszolgálati televízió egyetlen választási műsorában sem.

Az LMP szerint Szalai Annamária megsértette a médiatörvényt azzal, hogy részt vett a Fidesz hétfői frakcióülésén. Le kellene mondania a Médiatanács elnöki posztjáról - hangzik az érv.

A közmédia háromezer dolgozója áthelyezésének leállítását, az intézkedés legalább féléves elhalasztását kérik az intézményeknél dolgozó üzemi tanácsok abban a levélben, amelyet Szalai Annamáriának, a Médiatanács elnökének, Fazekas Csabának, a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap vezetőjének és az intézmények vezérigazgatóinak írtak hétfőn.

A médiatörvénnyel nem csak az újságírószakma, hanem az egész magyar demokrácia sérül – állítja a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke. A Magyar Újságírók Közössége nem tart attól, hogy a sajtószabadság sérülne. A katolikusok viszont igen.

A Magyar Köztársaság elismeri és védi a sajtó szabadságát – áll az alkotmányban. Mostantól törvény írja felül e paragrafust. A köztársaság továbbra is elismeri, de már nem védi a sajtószabadságot. A kormánypártok megszavazták a törvényt, amely politikusok megbízottjait hatalmazza fel arra, hogy a média bármely szereplőjének sorsa felől döntsön.

Mivel Orbán Viktor „felsorakozott” Rogán Antal alkotmánymódosító javaslata mellett, amellyel rendeletalkotási jogot adnak Szalai Annamáriának, nem volt kétséges, hogy a Fidesz és a KDNP megszavazza az indítványt.

Az alkotmányban rögzítik a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnökének rendeletalkotási jogát.

Utolsó pillanatokban változhat a médiatörvény. Ha nem is halasztják el az ellenzéki pártok kérésére a döntést, a médiatörvényen még a szavazás napján is módosítanak.

"Rövid polémia" után döntött úgy a Fidesz-frakció hétfői ülésén, hogy támogatja Rogán Antal alkotmánymódosítási javaslatát, amellyel a fideszes politikus az alaptörvénybe emelné a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnökének rendeletalkotási jogát - közölte a Fidesz frakcióvezetője az MTI-vel.

Ma van a nagy nap: a parlament várhatóan dönt az új médiatörvényről, és megtörténik az első komolyabb tiltakozó akció is. A törvény sorsa az Alkotmánybíróságtól függ.