A Szabó István ügynökmúltjáról szóló háromrészes cikksorozatának már közölt két darabjában – a látszattal ellentétben – a Pestisracok.hu jóformán semmilyen eddig nem ismert információt nem hozott napvilágra. A tanulmány ettől még alkalmat teremthetne az ügynökkérdés vagy akár csak Szabó pályájának érdemi megvitatására, de gyanítható, hogy aligha lesz így.

Simicska Lajos legújabb hadmozdulata újra feltépte a magyar nemzeti önismeret egyik legsúlyosabb sebét, az ügynökkérdést. Kérdés, hogy a művészi megformálás mivel járul hozzá a traumák oldásához, illetve a társadalmi emlékezet elmélyítéséhez.

Szabó István filmrendezőt választotta elnökévé dublini ülésén az Európai Filmrendezők Szövetsége.

Egyhónapos vetítéssorozatot szentel a zürichi Filmpodium Szabó István alkotásai bemutatásának. Ma este az Oscar-díjas rendező személyes részvételével vetítik a Szembesítés című filmet.

– Nem nagyon érdekel a művészet. Csak azt szeretném, hogy akik megnézik a legutolsó filmemet, kérjenek tőlem még egyet – mondta Szabó István pénteken este, a washingtoni magyar nagykövetségen rendezett közönségtalálkozón. Mire a hallgatóságból egy középkorú amerikai nő hangosan közbeszólt: – Készítsen még egy filmet!

A ma születésnapját ünneplő Szabó Istvánt szokás a jancsói nemzedéket követő második nagy filmes generáció tagjaként emlegetni.

Brit sajtóértesülés szerint Szabó Istvánt kérték fel annak a filmnek a megrendezésére, amely a több ezer német zsidót kimenekítő brit kém-diplomata, Frank Foley történetét dolgozza fel.

Szabó István a Rokonok című filmért a legjobb rendezés díját nyerte el a tiburoni filmfesztiválon Kaliforniában.

Épp egy éve lesz annak, hogy az Oscar-díjas filmrendezőről kiderült a besúgói múltja. Hatalmas hisztéria fogadta a bejelentést, a filmesek összezártak, hogy orvtámadás érte a szakmát, ráadásul épp a filmszemle előtt. Értelmiségiek aláírásokat gyűjtöttek, még az is megjelent nyomtatásban, hogy a Mephisto és a többi mű soha nem jöhetett volna létre ügynöki múlt nélkül, mert hiszen hogyan is élhette volna át másképp a rendező az értelmiségi lét legnagyobb dilemmáit.

Bozóki András előző kulturális miniszter szerint tavaly visszavonatták vele a Nemzeti Filmarchívum igazgatói pályázatát, és ezt az Oscar-díjas filmrendező, Szabó István "bulizta ki". A rendező azonban cáfolja, hogy köze lenne ehhez.

Szabó István elnökletével és három magyar filmmel veszi kezdetét október 12-én Ázsia legnagyobb nemzetközi filmünnepe, a pusani filmfesztivál.

Enyhe csalódással fogadta a moszkvai közönség Szabó István Rokonok című filmjének hétvégi bemutatóját a 28. Moszkvai Nemzetközi Filmfesztiválon, bár a Móricz Zsigmond regénye alapján készült filmet és rendezőjét nagy érdeklődéssel várták Moszkvában. Az Oroszországban is elismert Szabó munkáját egyrészt azért előzte meg nagy várakozás, mert az egyik főszerepet - Zsarátnok polgármesterét - Oleg Tabakov játssza, másrészt, mert Vlagyimir Putyin államfő újult erővel hirdetett harcot a korrupció ellen, és a közelmúltban nagy vihart kavart az orosz legfőbb ügyész váratlan leváltása. Márpedig az ügyész és a korrupció szavak kulcsfontosságúak a filmben.

"Operatőr - ez a szó nem fedi azt a tevékenységet, amit űzünk. Ha úgy tetszik: elsődleges filmcsinálók vagyunk. Hiszen amíg nem születik meg a kép - nincs film" - mondta egyszer Koltai Lajos. A kép kulcsszó életében, mert "a mondanivaló és a gondolat a képen keresztül születik meg".

"Azoknak a barátainak az oldalán állok, akik kiállnak mellette. Csodálatos dolgokat művelt filmjeivel, a Mephisto remekmű" - nyilatkozta Andrzej Wajda lengyel filmrendező Szabó Istvánról a Berliner Zeitungnak adott interjújában.

Szabó István iránti változatlan tiszteletét és szeretetét aláírásával fejezte ki a szellemi élet mintegy száz ismert személyisége. Azt írják: Szabó István 45 éve nagyszerű és fontos filmeket csinál nekünk. Nemcsak magyaroknak. Elvitte a hírünket mindenfele a világba. Beírta nevét kultúránk egyetemes történetébe. Szeretjük, tiszteljük és becsüljük Őt.

Hazánkban évszázados hagyomány, hogy nem valakire, hanem valaki ellen voksolnak.Kopjáss Istvánból Zsarátnok főügyésze lesz a korrupt Makróczy ellenében. Kopjáss tiszta ember. A zsebe üres, de a feje tele van szép, világmegváltó álmokkal.

Hogy Móricz 1932-es könyvét milyen fontosnak érezték a kortársak, mi sem jellemzi inkább, mint hogy regényéről a Nyugatban Bajcsy-Zsilinszky Endre közölt lelkendező, magyarságféltő írást, másrészt ugyanott ragyogó esszékritikát Gyergyai Albert.

Szabó István, az Oscar-díjas filmrendező és egykori főiskolai osztálytársai február 3-án egy budapesti sajtóértekezleten közösen értékelték az 50 évvel korábban történteket. A szokatlan sajtórendezvényen megszólaltak a legendássá vált Másiássy-osztály még életben lévő tagjai: Rózsa János, Kézdi-Kovács Zsolt, Kármentő Éva, Elek Judit, és természetesen Szabó István. A történelmi hűség kedvéért a Népszabadság Online a sajtóértekezlet hangfelvételének leírt szövegét szerkesztés nélkül adja közre.

Kétség ne férjen hozzá: nem Szabó Istvánnal zárul a sor. Rengeteg nimbusz halványul még el, rengeteg bálvány hullik a porba a jövőben is.