Folyamatosan növekedni fog a következő évtizedekben az atom részesedése a világ energiatermelésében – erre számítanak azok a szakemberek, akik Moszkvában nemzetközi fórumon tekintik át az ágazat helyzetét. Szerintük a nukleáris és a zöld energia nem kizárja, hanem kiegészíti egymást.

A Roszatom nagyon elégedett azzal, ahogy a Paks II beruházás előkészítése folyik, Szergej Kirijenko, az orosz állami atomenergetikai konszern vezérigazgatója erről a moszkvai Atomexpón kedden tartott sajtótájékoztatón beszélt újságírói kérdésre válaszolva.

Pakson nehéz olyan embert találni, aki ne örülne az atomerőmű bővítésének. A 19 ezer lelkes, Duna parti város – találomra megszólított – lakói úgy látják, hogy a beruházásnak köszönhetően Paksnak biztos a jövője hozzávetőleg 2100-ig. A kérdezettek azon sem akadnak fenn, hogy a beruházás dokumentumait 30 évre titkosították.

A paksi atomerőmű nem termeli ki a működtetésének és a bezárásának a költségeit, a nukleáris hulladékkezelésre nincs fedezet az áramárban – jelentette ki hétfői paksi sajtótájékoztatóján Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője. A politikus szerint a Bodára tervezett atomtemető újra lejtőre küldheti a még évtizedekig a korábbi uránbányászat utóhatásaival küzdő térséget.

A magyar kormány határozottan elutasítja az Európai Bizottság elképzelését a menekültek kvótarendszeréről – jelentette ki tegnap Lázár János, aki szerint a kabinet ragaszkodik a tényleges életfogytiglanhoz, az Altus megbízása miatt pedig kedden Brüsszelbe utazik. Kormányinfó sajtótájékoztató „mikrofoncserével”.

Több mint 12 ezer, a megrendelő által megfogalmazott elvárásra kell tekintettel lenni a Paksra tervezett új atomerőműblokkok tervezésekor – közölte az orosz fővállalkozó, a Roszatomhoz tartozó, Nyizsnyij Novgorod-i Mérnöki Iroda – Atomsztrojekszport (NIAEP-ASZE) vállalat képviselője.

A magyar kormány szerint kilenc hónap egyeztetés után felelősségteljesen is kijelenthették az Európai Bizottság számára, hogy a paksi atomfejlesztésben nem lesz versenytorzító állami támogatás. Tekintettel arra, hogy az állami beruházásra a magyar állam biztosítja majd a pénzt, kérdések legalábbis felvetődhetnek ennek kapcsán.

Nem győzte meg a három legrangosabb budapesti egyetem (ELTE, Corvinus, BME) hallgatóit a paksi bővítés támogatóinak érvrendszere: az egyetemisták a téma szakértőinek meghallgatása után úgy foglaltak állást: a beruházás indokolatlan. Bár a hallgatók véleménye nyilván nem perdöntő, az Egyetemközi Diákbizottság kedden bemutatott jelentése sokat elárul arról, hogyan vélekednek a fiatal értelmiségiek az energiaellátás jövőjéről.

Nagyjából 10 percben tudta le a parlament gazdasági bizottsága keddi ülésén az atomenergia alkalmazásának biztonságáról szóló jelentések megtárgyalását és elfogadását. Ha egy külsős vendégnek nem adnak szót, vitára sor sem került volna – így azonban kiderült, hogy amit az állami hatóságok tökéletesen biztonságosnak látnak, az a szakértőket nem feltétlenül nyugtatja meg.

Jürgen Trittin volt német környezetvédelmi miniszter, a Bundestag külügyi bizottságának tagja is elítélte az Orbán-kormány nemzeti konzultációs kérdéssorát és a paksi atomerőmű tervezett bővítését – közölte a Párbeszéd Magyarországért, miután a német politikus Szabó Tímeával, a párt társelnökével tárgyalt.

Több mint 113 milliárd forint szerepel a Paks II Zrt. tőkeemelése címszó alatt a 2016. évi költségvetés tervezetében. Az összeg rendeltetéséről nem sok derült ki Lázár János csütörtöki sajtótájékoztatóján. A miniszter viszont megjegyezte, hogy jövőre megkezdődik az orosz hitel lehívása, és bejelentette a projektcég új vezetőjét, Bán Tamást.

Társadalmi tanács létrehozásáról döntött a kormány a paksi bővítéssel kapcsolatosan a negyvenegy környékbeli település képviselő-testületének és országgyűlési képviselőinek bevonásával, Paks polgármesterének vezetésével - mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.

Új okmány bevezetéséről döntött a kormány - jelentette be Lázár János. Az e-kártya összevonja a személyi igazolványt, a lakcímkártyát, az adókártyát, a TB-kártyát és az útlevelet, kibővíthető közlekedési kedvezmények igénybe vételével és akár diákigazolványként is funkcionálhat. Kiderült az is, hogy jövő július 1-jével 35 ezer, a közigazgatásban nem vezető beosztásban dolgozó ember bérét emelik, erre jövőre 25 milliárd forint forrást fordítanak.

Fogalma sincs a kormánynak, miből finanszírozza majd az atomerőművek működtetése és leszerelése során keletkező sugárzó hulladék végleges tárolását – közvetve ez derült ki Aradszki András energiaügyi államtitkárnak egy parlamenti kérdésre adott válaszából. A teljes hulladékkezelési költség ezermilliárdos nagyságrendű, ebből jelenleg 250 milliárdra van fedezet.

Negyvenegy Paks környéki település emelt szót azért, mert tulajdonosi hozzájárulás hiányában idén nem juttatott forrást a Paksi Atomerőmű a Jövőnk Energiája Térségfejlesztési Alapítványba (JETA), amely a létesítményt övező térségben nyújtott pályázati úton támogatást.

Közös nyilatkozatban tiltakozik a Greenpeace, az Energiaklub, a Védegylet és a Levegő Munkacsoport a paksi bővítés környezeti hatásai ügyében tartott csütörtöki közmeghallgatás méltatlan körülményei miatt. A zöldek szerint az esemény inkább az elhallgatásról szólt, és nem felelt meg az előírt törvényes feltételeknek.

Az orosz elnök burkoltan megfenyegette Magyarországot és Brüsszelt. Vlagyimir Putyin szerint ha az unió arra kényszeríti hazánkat, hogy utasítsa vissza a paksi bővítésről szóló együttműködést, az károsan érintené nemzeti érdekeinket. A magyar kormány nem reagált Putyin szavaira, de Orbán Viktor az oroszokkal kötött megállapodás módosítására is rákényszerülhet.