galéria megtekintése

Paks 2: mutyi mindenhogyan lesz

1 komment


Ungár Tamás

Pakson nehéz olyan embert találni, aki ne örülne az atomerőmű bővítésének. A 19 ezer lelkes, Duna parti város – találomra megszólított – lakói úgy látják, hogy a beruházásnak köszönhetően Paksnak biztos a jövője hozzávetőleg 2100-ig. A kérdezettek azon sem akadnak fenn, hogy a beruházás dokumentumait 30 évre titkosították.

Megkérdeztük az erőmű négy korábbi – immár szabadon nyilatkozó – vezetőjét is az ügyben, s ők is támogatják az erőmű bővítését, a titkosításról viszont némiképp eltérőn vélekednek. A 64 esztendős Kováts Balázs 38 éven át dolgozott az erőműben, a mérnök blokkirányítóként, nukleáris igazgatóhelyettesként és a cég kommunikációs igazgatójaként szolgált, ő indokoltnak tartja a titkosítást. Kováts úgy érvel: a titkosítás védi a műszaki megoldásokat szállító Roszatom és az erőmű leendő üzemeltetőinek érdekeit, elvégre nem jó, ha a konkurencia ismeri az itt bevetett technikai újdonságokat. A titkosítás miatt a társadalom nem lát bele, hogy a munkákat melyik alvállalkozó, milyen áron nyeri el, ebből adódóan lehetőség van a mutyizásra. Ezt Kováts felesleges aggodalomnak minősíti, mondván: a beruházás 2026-ban fejeződik be, s addig többször lesz választás, kormányváltás esetén az új vezetés kontrollálhatja a korábbi szerződéseket.

Fotó: Népszabadság

Megkérdeztük minderről Süli Jánost, Paks független polgármesterét, akinek irányításával 2014-ben a civilek a városban legyőzték a kormánypárti jelölteket. Süli 31 évet dolgozott az erőműben, s 2009-2010-ben ő volt az első számú vezetője a cégnek. A polgármester azért helyesli a titkosítást, mert ha a zöld szervezetek „rászállnak” a beruházásra, akkor a Süli szerint gyakorta felesleges adatigénylés elviselhetetlenül sok munkát okoz a menedzsmentnek. A kormány ezt akarta meggátolni a titkosítással – véli a polgármester. Süli hozzátette, az unió figyel a beruházásra, s nem engedi, hogy olyan szerződések is titokban maradjanak, amelyek nyilvánossága fontos. Arra, hogy a titkosítás az alvállalkozók kiválasztásának módját akarna elfedni, Süli ironikusan legyintett: – Mutyi mindenhogyan lesz. Azt nálunk, sajnos, az sem akadályozza meg, ha a szerződések nyilvánosak.

 

A 84 esztendős Pónya József 1974-től a paksi erőmű-beruházás miniszteri biztosa, 1979-től 1992-ig pedig az erőmű első embere volt. Pónya is azt gyanítja, hogy a Paks 2-t támadó szervezetek túlzott adatigénylését akarja megelőzni a kormány a titkosítással. A volt vezérigazgató ugyanakkor biztos abban, hogy a beruházás titkosítása a gyakorlatban megoldhatatlan, ezért értelmetlen is. Az építkezésen hétezer embert alkalmaznak, a tervrajzokba belelátó mérnökök százai dolgoznak majd Pakson, utóbbiak között sok lesz a külföldi, mert például a turbinát várhatóan francia, az irányítástechnikát német cég szállítja. Pónya ezért véli úgy, hogy az itteni műszaki megoldások mindenképp világszerte ismertek lesznek az energiaiparban. Pónya szerint az erőmű építéséért kért 12,5 félmilliárd euró (4 ezer milliárd forint) Magyarország számára jó ár, ez a hitelből finanszírozott bekerülési költség kigazdálkodható lesz az erőmű bevételéből. Mivel az ár fix, s a beruházó, a Roszatom nem kérhet több pénzt, az orosz cég nem érdekelt abban, hogy drágán teljesítő alvállalkozókkal szerződjön. Vagyis Pónya nem aggódik amiatt, hogy a titkosítás a mutyizás miatt kellene.

A 63 esztendős Kiss Zoltán 2001-ig volt az erőmű karbantartási és gépészeti igazgatója, majd az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknál tíz éven át a nukleáris beruházásokkal foglalkozott. Kiss értelmetlennek látja a titkosítást, mert szerinte a nukleáris szakmában nincsenek titkok, ráadásul a társadalom bizalmára nagy szüksége van egy atomerőmű-beruházásnak, s a titkosítás ez ellen hat. Kiss Zoltán nagyra tartja a Roszatom által garantált minőséget, ennek ellenére aggályát fejezte ki amiatt, hogy a paksi beruházást az orosz cég kulcsrakészen adja át. Mert ha ez azt jelenti, hogy a későbbi üzemeltető az átadáskor ismeri meg az erőművet, és nem lesz folyamatos betekintése a beruházás minden lépésébe, akkor az komoly gond, mondta a szakember. Az erőműépítések ugyanis soha nem jönnek ki a tervezett költségből, márpedig, ha a most kialkudott árat tíz év múlva is tartani akarja a Roszatom, akkor Kiss szerint félő, hogy egy idő után nem a tervezett minőségű alkatrészeket építik be Pakson. Mindez biztonsági kockázatot jelentene. A titkosítás – osztotta meg aggodalmát a volt karbantartási igazgató – nem engedne betekintést abba, hogy a beruházó hol alkalmazott az ideálisnál olcsóbb megoldást.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.