Lázár: Nem lesz állami támogatás
A kormány szerint 9 hónap egyeztetés után felelősségteljesen is kijelenthették az Európai Bizottság számára, hogy a paksi atomfejlesztésben nem lesz versenytorzító állami támogatás. Klikkeljen a részletekért!
Az EP-képviselő ezért is nevezte cinikusnak azt a törvénymódosítást, amelyben nemrég a kormány 100 méterre szűkítette a végleges tároló hatásterületét, kizárva nemcsak a közeli Pécs lakosságát, hanem – gyakorlatilag – az egész országot az engedélyezéssel és a létesítéssel kapcsolatos információáramlásból. A számok ugyanis egyértelművé teszik, hogy ez az egész ország ügye, mivel a finanszírozásba mindenkinek be kell majd szállnia.
Jávor emlékeztetett rá, hogy a környék még a korábbi uránbányászatot sem heverte ki, a jelenlegi elképzelések szerint 2030-ig zajlik még a kitermelés során keletkezett környezeti károk, talaj- és vízszennyezések elhárítása – ehhez a jövőben hozzájöhet még az az „erkölcsi kár”, amit egy atomtemető befogadása okoz az ingatlanok értékvesztésén, az idegenforgalom és a beruházások távol tartásán keresztül.
12 ezer dolgot kértünk az oroszoktól
Több mint 12 ezer, a megrendelő által megfogalmazott elvárásra kell tekintettel lenni a Paksra tervezett új atomerőműblokkok tervezésekor – közölte az orosz fővállalkozó. (Tovább a teljes cikkre.)
Kérdésünkre, hogy a tárolással kapcsolatban az EU-nak van-e valamilyen jóváhagyó, engedélyező hatásköre, az EP-képviselő elmondta: a nukleáris hulladékkezelésről szóló uniós irányelv előírja, hogy a saját atomhulladékáról alapesetben minden tagállamnak magának kell gondoskodnia. Több tagállam közösen is megoldhatja ezt a feladatot, egy harmadik (EU-n kívüli) állam viszont csak akkor fogadhatja be a nukleáris szemetet, ha bizonyítani tudja, hogy rendelkezik az uniós sztenderdeknek megfelelő feldolgozó-, illetve tárolókapacitással – ami már csak azért is nehézségekbe ütközik, mert jelenleg a világ egyetlen országának sincs végleges atomtemetője.
Jávor Benedek megjegyezte, hogy 1998 óta Magyarországról sem került ki atomhulladék Oroszországba – leszámítva a 2003-as paksi üzemzavarban megsérült fűtőelemeket –, egy jelenlegi kiszállítást pedig komolyan megnehezítene az említett irányelv (már csak azért is, mert értesüléseink szerint az orosz fél az Európai Bizottság illetékeseinek sem engedi meg, hogy a helyszínen ellenőrizzék a kinti fogadó infrastruktúra megfelelőségét). Szerinte az elmúlt évek eseményei azt valószínűsítik, hogy Pakson már nem érvényes a korábbi „első a biztonság” filozófia, hiszen például tavaly – annak érdekében, hogy az érintett reaktorblokk üzemidő-hosszabbítására gyorsan ki lehessen adni az engedélyeket – hozzájárultak a sérült fűtőelemek vasúti kiszállításához a háborúban álló Ukrajnán keresztül egy olyan üzembe (részben végleges tárolásra), amely nem rendelkezik az ehhez szükséges uniós papírokkal.
|
2012 decemberében helyezték üzembe a bátaapáti hulladéktárolót. Ide csak a kevéssé sugárzó anyagok kerülnek
Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
További aggasztó tényezőként említette, hogy Pakson olyan jelentős létszámcsökkentés készül, amely a szakszervezetek szerint a nukleáris biztonságot is veszélyezteti (emiatt az érdekképviseletek nemrég Brüsszelben tüntettek).
Brüsszelben tüntetnek a paksiak
Létszámcsökkentéstől és menedzsmentcserétől tartanak a paksi szakszervezetek. A vezetőket állítólag azért akarják lecserélni, mert a leépítéseket veszélyesnek tartják. A szakszervezetek szerint az elképzelések veszélyeztetik az atomerőmű biztonságos működtetését. Hogy mennyire, arról itt írtunk részletesen.
Az atomenergia-hivatal pedig évek óta létszámhiánnyal küzd, ami megnehezíti, hogy egyszerre tudják megfelelő színvonalon ellátni a jelenleg is zajló üzemidő-hosszabbítással, az új blokkok engedélyezésével és a bodai atomtemetővel kapcsolatos feladatokat.
|
Üzemanyag-kazetták Pakson
Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
Ahogyan Jávor fogalmazott: filléres megtakarításokért veszélyeztetik a biztonságot, miközben két kézzel szórják a pénzt, ha a nukleáris bizniszbe is beépült klientúra kiszolgálásáról van szó.
