Százmilliárdba kerül, Orbánék inkább hallgatnak róla, mi az?

Másrészt ahhoz, hogy a magyar önrész 113 milliárd forint legyen (a magyar félre elvileg a kivitelezési számlák 20 százalékának kifizetése hárul),

jövőre az összes költésnek el kellene érnie az 550 milliárd forintot, amit egy nagyjából 3750 milliárdosra tervezett beruházás esetén az első tényleges kapavágás előtti szakaszban nehéz elképzelni.

A Népszabadság feltette azt a kérdést is a miniszteri sajtótájékoztatón, hogy a szerződésben szereplő 3750 milliárdos (12,5 milliárd eurós) összegen felül az állam 2026-ig, vagyis a termelés tervezett megkezdéséig még mennyi pénzt fog beletolni az „évszázad beruházásába”. Nos, erről Lázár jövő hétre ígért részletesebb tájékoztatást.

A miniszter szavaiból ugyanakkor már csütörtökön kiderült, hogy – szintén költségvetési keretből, mindenképpen tízmilliárdos nagyságrendű ráfordítással – Kalocsánál egy új Duna-hidat akarnak építeni, megkönnyítve, hogy a folyó túloldaláról is gyorsan eljuthassanak a munkavállalók a majdani építkezésre.

Csakhogy Paks fölött Dunaföldvárnál, illetve alatta Szekszárdnál már van híd a folyón, és a Kalocsához közelebb lévő szekszárdi létesítmény erősen kihasználatlan.

A paksi beruházáson csúcsidőben mintegy hétezren dolgoznak majd, ez az időszak azonban csak két-három évig tart, utána aligha lesz egy külön hidat igénylő forgalom Paks és Kalocsa között.

Bán, az új vezérigazgató M. Schmidt János / Népszabadság

Lázár János arról is említést tett, hogy megtalálták a Paks II projektcég új vezetőjét – a márciusban váratlanul Londonba települt Nagy Sándor helyére – Bán Tamás személyében. A gigaberuházás új felelőse meglehetősen kalandos életpályát futott be: dolgozott az Alkotmánybíróság elnökének titkáraként, a Pesti Központi Kerületi Bíróságon bíróként, az állami bankfelügyeletnél, a Gazdasági Versenyhivatalban, a Közlekedési Hírközlési és Vízügyi Minisztériumban államtitkárként, a Magyar Villamos Műveknél, a Paksi Atomerőműnél, a Kész Holdingnál és a Demján-féle Pólus Holdingnál is, miközben több jogi egyetemen tanít. A gépészmérnök végzettségű, a teljes atomerőművi hierarchiát végigjárt és a nukleáris iparban nagy tekintélynek örvendő Nagyot tehát egy „szakmán kívüli” (jogász) menedzser követi, akit forrásaink komoly teherbírású, kimagasló szervezőkészségű „jó fideszes káderként” írtak le.

Lázár megerősítette, hogy egy nemzetközi fejvadász céggel keresik a Paksi Atomerőmű Zrt. új menedzsereit – a miniszter három csúcsvezetőről beszélt, akiket május végéig választanak ki, és akiktől a transzparencia fokozását, a nemzetközi üzleti világban az erőmű elfogadottságának növelését és a működési költségek leszorítását várják.