A 2010 óta folytatott unortodox gazdaságpolitikáról megoszlanak a negatív vélemények: „őrült beszéd, de van benne rendszer”, vagy „őrült beszéd, és nincs benne rendszer”.

2010 és 2012 között a magyar külpolitika megbízható és integráló nemzetközi szereplőből először furcsa partnerré, majd megbízhatatlan és hiteltelen nem partnerré változott. Mozgástere beszűkült. Kényszerpályán fut.

Mi értelme most Budapestről beszélni? – tette fel a kérdést Lengyel László, a Pénzügykutató Zrt. elnöke, s mindjárt meg is adta a választ „A modernizáció Budapestje – Budapest modernizációja” című konferencia nyitó előadásában: a modernizáció kérdése két évvel ezelőtt lekerült a főváros napirendjéről. S Budapest a metropolisokhoz való felzárkózás helyett ötven évet lépve vissza az időben provinciális porfészekké vált. Csakhogy Budapest bukása Magyarország hanyatlását idézi elő.

Született szegény. Lent a mélyben született. A betevő falatért foggal, könyökkel, tíz körömmel kellett ott küzdeni. Karikás szemű, halkan köhécselő külvárosi házak, tenyérnyi nagyságú szoba, salétromot izzadó falak, mindig összezárva mással.

Kisiklott forradalom címmel a napokban több mint 400 oldalas tanulmánykötet jelent meg, amely az Orbán-kormány első két évének teljesítményét értékelte. A József Attila Alapítvány gondozásában kiadott könyv bemutatóján Lengyel László reflektált a Kisikott forradalomra. Hozzászólásának élőbeszédből átírt, rövidített változatát közöljük.

A negyedévente meghirdetett új kormányzati programok önmaga általi elszabotálásával a Fidesz "szabadságharca" behorpadt – szólt az egyik konklúzió a József Attila Alapítvány második kormányértékelő kötetének tegnapi bemutatóján.

Elszalasztott lehetőség. Ha szorult helyzetében, az Orbán-rendszer fenntartása érdekében Orbán valóban konszolidálni akar, itt volt a pillanat. Pártjában és kormányában repedés keletkezett. Politikai gépezete lefagyott.

Orbán rossz pillanatban próbálkozott a harcias fellépéssel, és kormánya akkor megbukott, amikor erre a konfrontatív útra lépett – állítja Lengyel László közgazdász, a Pénzügykutató Zrt. elnök-vezérigazgatója a Fidesz-kabinet első két évéről. Szerinte a magyar kormányfőt mindinkább úgy látják külföldön, mint aki a saját problémáját képtelen megoldani, és még az európai válságkezelés útjában is áll. Lengyel László interjúban von félidei mérleget.

Lengyel László (kiváló) vitaindító cikke (Helyzet és kiút, Népszabadság, február 11.) szikár „reál” értékelése Unortodoxia (jelenlegi alaptörvényes nevén: Magyarország) jelenének. Én „humán” értékelésre készülök. Félek, az eredmény még a reálnál is siralmasabb lesz.

Nagyot változott Európa politikai és gazdasági arculata 2011 ősze óta. Az óvatos és kockázatkerülő európai vezetés – a német–francia-tengely – rákényszerült, hogy mindent kockára tegyen. Hetek, sőt napok alatt kénytelen megoldani olyan kérdéseket, amelyeket azelőtt évek és hónapok alatt se oldott meg.

Lengyel László Helyzet és kiút címmel írt dolgozata gondolkodásra sarkallja mindazokat, akiket a jelenlegi többoldalú hazai válságból érdekel a kiút keresése. Segítségül ehhez tömören vázolta, hogy melyek a jelenlegi helyzet lényeges problémái, és melyek a legfőbb teendők. Mindezzel nagyjából egyet is tudok érteni.

Nem lesz. Nincsenek csodák a foglalkoztatáspolitikában. A magyarországi foglalkoztatás legfőbb jellemzői közismertek: alacsony aktivitási arány, nagy inaktív állomány és a hivatalos munkanélküliségi ráta nagyjából az EU átlagának megfelelő mértéke.

Magyarország beteg kentaur. Senki se tudja, hogy állat- vagy emberorvos kell-e a gyógyításához. De az orvosok itt vannak. Rajtunk múlik, hogy mivel és hogyan járulunk hozzá saját gyógyulásunkhoz. – Lengyel László ezen írásával a Népszabadság vitát kezdeményez, amelynek hozzászólásait a lapban és a NOL-on ismerteti a következő hetekben.

Másik lovat! – kiált Richárd király álmából ébredve. Nemcsak hadak veszik körül, de múltjának kísértő árnyai. Másik lovat követel, kér, parancsol Orbán Viktor is. Mindent másként kellene tennie.