Célszerű előre megtervezni a programot Isztambulban, ugyanis a 13 millió lakosú, dombokra épült nagyváros csaknem húszezer látványossággal dicsekedhet.

Az Adriai-tenger déli csücskén horgonyzó Korfu (görögül Kerkira) valóban smaragdsziget. A közel ezerötszáz görög sziget közül (ha nem is a legszebb), de a legzöldebb. Citrom- és narancsligetek, mirtuszok, glicíniák, fügefák, platánok és oleanderek: több száz kopár társához képest valóságos trópus. Ráadásul "Görögország nyugati kapuja" (így is nevezik) vitathatatlanul görög, ám mégsem hellén. Viharos történelme során (mint egy okos szépasszony) befogadott minden hódítót (kivéve a törököket), így különös módon az évszázadok alatt nemhogy elszegényedett volna, ellenkezőleg: egyre gazdagabb lett.

Gyönyörű környezetben, Tolna megyében, a Völgység nyugati dombjainál fekszik az alig hatszáz lelkes Lengyel. Már a kora Árpád-korban is lakott település volt, nevét az akkor ott élt lengyelekről kapta. A községben büszkék arra, hogy róluk neveztek el egy késő kőkori kultúrát. Ezért az ún. lengyeli kultúra legjellegzetesebb emlékét, a talpas edényt a falu címerében is elhelyezték. A sok ezer éves lengyeli kultúra emlékhellyé alakított telephelye a Sánci-tetőn található.

Először is: a kékeszölden kanyargó Duna, amely az impozáns melki bencés kolostor és az ódon hangulatú Krems városa között áttöri a hegyeket. Aztán a domboldalon (Szemirámisz függőkertjéhez hasonlóan) lebegő teraszos szőlőültetvények, melyeknek többségét még a rómaiak telepítették. A középkori virágos falvak, komor várromok, zegzugos kisvárosok együttese úgy helyezkedik el a Duna két partján, mint valami fejedelmi nyakék.

Királyi múzeumok és a British Library is hosszan nyitva tartó tárlatokkal emlékeznek meg a közvéleményt lebilincselő uralkodó életéről és koráról.

Van, aki az időben utazik a legszívesebben. Sőt mindnyájan úgy utazunk, legalábbis aki nem elégszik meg azzal, hogy a strandon grillezteti magát. Az utazás legtöbbünknek betekintés a történelembe, hiszen a várak, múzeumok, de még a tájak is a múltunkról szólnak. A cikkek VIII. Henrikről, a britek nagy természetű és nagy tehetségű, reneszánsz uralkodójának évfordulója kapcsán születtek. Ha mostanában valaki arra jár, javaslom, nézze meg legalább az egyik kiállítást, látogasson el valamelyik kastélyba. Egy ilyen időutazás segít megérteni a britek világát.

VIII. Henrik koronázásának 500. évfordulóját a Hampton Court Palace is az uralkodóhoz méltóan ünnepelte. Henrik életének jelentős részét ebben a palotában élte le, vele számos felesége, akik mind átalakításokat végeztettek a házon. A Hampton Court Palace-ban ezen a nyáron mindennap 10.30 és 15.30 között a király, annak neje és udvartartásának jelmezeibe öltözött idegenvezetők ismertetnek meg a palota Tudor-kori történetével. Délután két órakor pedig az Óra-udvarban a fiatal király életének jeleneteit láthatjuk, akárha a XVI. században élnénk.

Húsz éve csak a Kőszegi-hegyen lévő Írottkő csúcsán álló kilátóról nézhetett át az átlag magyar. A vasfüggöny lebontása óta az osztrák oldali Rechnitz (Rohonc) könnyen megközelíthető.

A Mezőföld déli sarkában lévő Ozorán egy Magyarországon különlegesnek számító kora reneszánsz kori palota áll, amelyet egy fényes karriert befutó, Itáliából érkezett ember, Ozorai Pipo építtetett.

A Tarna-völgy számos meglepetést tartogat látogatóinak, amelyek közül ki kell emelni az erodált homokkőlépcsőket, a vulkáni eredetű fehér követ és a vidék földvárait. Szajlán az Attila-domb tartogat legendát, Bükkszéken pedig a Salvus gyógyvíz gyógyhatását élvezhetjük, míg Pétervásárán hazánk első romantikus stílusban épült templomát csodálhatjuk meg.

Óriási piros megafon nőtt ki a falból a bécsi Technikai Múzeum bejárata fölött, hirdetve, hogy érdemes odamenni, mert valami különleges történik. Száz év - száz nap - száz óra a címe a június 20-ig tartó programnak. Akkor lesz ugyanis pontosan száz éve, hogy Ferenc József letette a múzeum alapkövét. A márciustól júniusig tartó, száznapos programsorozat keretében betekinthetünk az archívumokba és restaurálóműhelyekbe, és kitekinthetünk a jövő technikájába.

A világ egyik legősibb bortermelő vidékén halad át a Douro folyó, amely Portugália északi részét szeli ketté a spanyol határtól Porto városáig.

A műemléki világnapon néhány hónapra megnyitották a felújítás alatt álló, a Győr-Moson-Sopron megyei Mihályiban található Dőry-kastélyt, és bemutatják a patinás épület megszépült részeit az érdeklődők előtt. A kastély földszintjén elkészült a látogatói fogadóterem és megújult két kiállítóterem is, ahol azok a műemlékvédelmi munkák tekinthetőek meg, amelyeket a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) készített a Nyugat-Dunántúlon 2008-ban.

A dunakanyari kirándulások végpontja többnyire Visegrád, pedig megéri még hat kilométert autózni és ellátogatni Dömösre, az Árpád-kori prépostság romjaihoz.

Rákóczi fejedelem emlékét őrzi a vajai várkastély. Már a kapu mellett, falba helyezett tábla hirdeti: "A II. Rákoczy Ferencz szabadság-harcát befejező szatmári békekötés pontjai e várkastélyban lettek megvitatva".

Kétszáznál is több, különleges műemlék, kiállítóhely, múzeum nyitja meg kapuit országszerte díjmentesen a látogatók előtt április 18-án, a Műemléki Világnapon - tájékoztatott Varga Kálmán, a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága igazgatója. Több helyen szakvezetéssel és külön programokkal is készülnek a húsvét utáni szombatra, az akcióhoz csatlakozó szálláshelyek kedvezményeket kínálnak.

Miért pont a kocsi ne lenne magyar találmány? A szekér magyar változataiból magyar kerékgyártómesterek fejlesztették ki - még Mátyás király idejében. A nevét pedig egy Komárom megyei községről, Kocsról kapta, itt volt ugyanis az egyik pihenőállomás Buda és Bécs között.

Azt olvastam valahol, a turizmus részesedése Milánó gazdasági életében egyre inkább csökken. A látogatók csak átutaznak a városon, vagy egy gyors tárgyalás után továbbállnak.

Göteborg Svédország második legnagyobb városa - fekvésénél fogva remek "központi tábora" lehet annak az utazónak, aki Délnyugat-Skandináviát veszi célba, mivel Koppenhága, Stockholm és Oslo egyaránt közel 300 kilométerre esik a várostól.

Határozottan minden jel azt mutatja, kopogtat a tavasz. Ilyenkor még a legkényelmesebbek is vágynak a természet gyönyörűségére. Aki teheti, látogasson el - akár egy hosszú hétvégére - a Szekszárdhoz és Bajához egyaránt közeli Gemencbe. Az összesen 72 hektáros területből a Duna menti 18 hektárnyi védett terület Európa legnagyobb összefüggő ártere.