A portói bor tájain
Kanyargó folyó kék vize által kettéválasztott, változatos színű, geometriai rajzolatú tájkép tárul elénk a Douro folyót ölelő borvidéken. Szinte minden négyzetméterét emberi kéz formálta. Vízszintes földterület itt gyakorlatilag nincs, a szőlőtőkéket soronként, a lejtőkön évszázadok alatt kialakított teraszokon művelik. A borszőlőtermesztésre igen jó forró és száraz klíma, a palaköves talaj tette oly értékessé e területet, hogy a nehezen hozzáférhető meredekeket sem hagyják megműveletlenül. A szőlősorokkal keresztül-kasul szabdalt hegyoldalakban már messziről feltűnnek az évszázados borgazdaságok - mint az Offley, a Taylor,s vagy a Sandeman - épületei, emlékeztetve arra, hogy a portó borvidékén járunk.
Portugáliában sehol másutt nem emlegetik annyiszor Magyarországot, mint éppen itt. Elismerik, hogy az itteni borvidéket csak a világelsőnek számító tokaji térség után, 1756-ban jelölték ki. A világelsőség annyiban a Douro borvidékéé, hogy itt egyben a termesztést is szabályozták. A portói bor, amelyet máig e kijelölt területről származó szőlőből és a XVII. században kikísérletezett módon - égetett szesz hozzáadásával - állítanak elő, elválaszthatatlan a Douro folyó történetétől.
Régebben a folyó volt az egyetlen szállítási útvonal, ahol a bor eljuthatott a fogyasztókhoz, de a vízi út ma is a legkellemesebb módja a térség megismerésének.
A sétahajók Porto vagy a vízparti város, Peso da Régua kikötőjéből indulnak, ahol egy korabeli, hordókat szállító hajó is horgonyoz. Mielőtt hajóra szállnánk, érdemes a város múzeumában megismerkedni a folyó és a borvidék történetével. Márciustól kezdve, amikor már szinte nyári meleg van, indulnak az egyhetes túrák, teljes ellátást kínáló, fedélzeti uszodával is rendelkező üdülőhajók. Naponta más-más ponton kikötve szárazföldi kirándulásokat is szervezve teszik változatossá az utat. Lehet rövidebb, egy-két vagy félnapos hajózáson is részt venni, áthaladva a duzzasztó zsilipjén, meglátogatva a hangulatos vízparti Pinhaót, a visszautat pedig vonaton is megtehetjük. A többnyire közvetlenül a - más járművel megközelíthetetlen - vízparton haladó, felújított gőzmozdony vezette, hangulatos "fapados" májustól októberig, hétvégeken közlekedik. Pinhao nemrég felújított vasútállomása - a szőlőtermesztést, szüretet idéző gazdag csempeképeivel - önmagában is megér egy látogatást, de a helyi borgazdaságok termékeiből is vásárolhatunk itt.
Hogy a Douro térsége az ősidők óta lakott, arról a folyón továbbutazva szerezhetünk bizonyosságot. A Douro mellékfolyója, a Coa völgyében néhány éve fedezték fel az őskőkorból származó, sziklákba vésett állatrajzokat, amelyeket az UNESCO szintén a világörökség részének nyilvánított. Megér egy kirándulást a Douro-vidék legjelentősebb városa, Lamego is. A volt püspöki székhely nevezetessége a székesegyházhoz vezető, 686 lépcsőfokból álló, kőfaragásokkal és csempeképekkel díszített, monumentális lépcsősor.
A borvidéket persze a borgazdaságok meglátogatásával ismerhetjük meg leginkább. A két-három évszázada épült kúriák többsége nemcsak borkóstolót vagy a borkészítésbe való betekintést, hanem szálláshelyet is kínál. Az egyik magaslatot uraló felújított Quinta Nova antik bútorokkal berendezett szobáiból a folyókanyarra nyílik a kilátás, a meredek hegyoldalba épített uszoda széle a kék éggel mosódik egybe. A szőlőhegyeket narancsligetek teszik változatossá.
Info
Az üdülőhajón egy dupla kabin 7 éjszakára - a mostani szezonban - 945 euró.
Az egynapos hajóutak ára 59-69 euró, a kétnapos 182 euró.
A Régua és Pinhao között közlekedő gőzvasút, borkóstolóval, élő zenével, 43 euró.
