Egy cseppnyi Toscana Tolnában
Ozora felé közeledve messziről feltűnik egy robusztus várkastély. A Sió és a Cinca-patak ölelte dombra a falu központjából, a piactérről hangulatos hidacskán vezet az út az épülethez.
Tizenhárom éves volt az elszegényedett firenzei nemesi családból származó Filippo Scolari, amikor 1382-ben Budára érkezett. Miután egy olasz kereskedőház szolgálatában elsajátította a kor gazdasági, számviteli és pénzügyi ismereteit, Kanizsai Miklós tárnokmester szolgálatába állt. A főúr Simontornyára küldte. A törekvő firenzeinek megtetszett a szomszéd birtokos, Ozorai András leánya, akit 1398-ban feleségül vett. A házassággal megszerezte az Ozorai család birtokait, s magyar nemesként felvette az Ozorai Pipo nevet.
Karrierje meseszerűen alakult. Egyszer az esztergomi érseknél tanácskozó Zsigmond király és Kanizsai János azon tanakodtak, hogy mennyibe kerül a 12 ezer fős sereg hadba állítása. Az urak nem értettek a számoláshoz. Az egykori kereskedősegéd, a főurak ámulatára pillanatok alatt kiszámolta a szükséges összeget. Zsigmondnak megtetszett az okos ifjú, királyi kincstartó, a királyi sókamarák vezetője lett, majd szörényi bánként tagja a király alapította híres sárkányos lovagrendnek. Tizennyolc győztes hadjáratot vezetett a török ellen. Udvarában és kíséretében vált férfivá a híres törökverő, Hunyadi János. Érdemeiért, hűségéért, 1426-ban bekövetkezett halálakor különös kegyben részesült. A magyar királyok temetkezési helyéül szolgáló székesfehérvári bazilikában helyezték örök nyugalomra.
A négyzetes alaprajzú, sarkain kerek tornyokkal és udvarán emeletes főúri pompával kialakított várkastélyt 1416-ban kezdték építeni. A Firenzéből érkezett mesterek itáliai stílusú, kényelmes főnemesi rezidenciát varázsoltak Ozorára. Pipo örököse, özvegye, Borbála aszszony 1438-ban kelt végrendeletében a kastély tulajdonjogát Hédervári Lőrinc nádorra hagyta. Az 1510-ben kezdődött átépítés során bábos-korlátos folyosóvá alakították át az udvari lodzsát, az ablakok kereteit reneszánsz, faragott kövekre cserélték. A boltozatokat több helyen díszes famennyezetekkel váltották fel. Ezekkel az átalakításokkal vált Filippo Scolari várkastélya reneszánsz rezidenciává.
Az épület kuriózum a hazai műemlékek között. A reneszánsz hangulatát tükröző épületek ugyanis csak jelentős átépítésekkel vagy romosan maradtak fenn. Ozorán a barokk korban magtárrá alakított épületből helyreállítható volt a reneszánsz palota, ahol ma igazi középkori hangulat fogadja a látogatókat. A puritán külső mögött igényesen készült belső terek vannak, amelyeket stukkók és a falfestések díszítettek.
A Műemlékek Nemzeti Gondnoksága 2007 nyarán múzeumként nyitotta meg a kastélyt, ahol többek között megtekinthető Pipo hitvesének hálószobája, a reneszánsz kandallós trónterem és az ebédlő. A kápolnában freskótöredékek láthatók, és itt őrzik Szent György csontereklyéjét. A termekben megelevenedik Zsigmond korának lovagi kultúrája. A fegyvertermet egyedi fegyvermásolatokkal rendezték be, köztük van Pipo rekonstruált páncélzata. A fából készült lodzsa ma gyógynövénypadlás, a várúrnő gyógyításban betöltött szerepére emlékeztet. A kastélyban XV. századi élményház és reneszánsz konyha is szolgál időtöltésül a látogatóknak. A történelmi látványosságokon kívül a vár falai között talált otthonra a környékbeli Rácegrespusztáról származó Illyés Gyula emlékmúzeuma.
Info
A Budapesttől mintegy 130 kilométerre lévő Ozora a 7-es úton Székesfehérvár, a 6-oson Dunaföldvár érintésével közelíthető meg. Fehérvárról a 63-as úton, Dunaföldvárról a 61-esen Cecén át Simontornyáig kell menni. Itt tábla jelzi az irányt Ozora felé. Autóbusszal Budapestről, Székesfehérvárról, Dunaföldvárról,
Szekszárdról közelíthető meg.
Nyitva tartás: március 16-tól november 5-ig hétfő kivételével naponta 10-18 óráig. November 6-tól március 14-ig péntek, szombat, vasárnap 10-16 óráig.
A belépő ára: 950, diákoknak, nyugdíjasoknak 600 forint.
