Kocsik, szekerek és hintók a fény városában
Mátyás király 1485-ben tette át székhelyét Budáról a meghódított Bécsbe. Ekkor teremtette meg a két város között az első szekérpostát, melynek vonalán 4-5 mérföldenként pihenő- és etetőállomások is létesültek. Az egyik állomás volt a már említett Kocs. Az itt élők saját szemükkel láthatták, milyen fontos az országúti forgalomban a gyorsaság, ezért a helybéli kerékgyártómesterek nekiláttak, és kifejlesztették a szekérnek azt a könnyű, kényelmes változatát, amellyel már nagyobb távolságot, akár 75 kilométert is meg tudtak tenni naponta. Így lett a parasztszekérből kocsi.
Közép-Európa legnagyobb szekér-, kocsi- és hintógyűjteménye azonban nem a névadó településen, hanem a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Mátészalkán, a Szatmári Múzeumban látható. Az egykori Péchy-palota - a volt főispáni lak szecessziós épülete - udvarán felállított, hatalmas kocsiszínben száznál több, egykor teherhordásra, polgári és nemesi személyszállításra használt jármű sorakozik egymás mellett.
A gyűjtemény első darabját a múzeumalapító Farkas József 1975-ben állította ki, s a szekeret sorra követték a többiek. Aztán 1991-ben a gyűjtemény kiegészült a Magyarországon jelenleg fellelhető fogatos járművek szinte valamennyi alaptípusával, és azok variánsaival, melyek ma szintén ott sorakoznak az U alakban kialakított színben. Egy több évezredes, letűnt kultúra darabjai ezek, amelyeket az utóbbi száz év alatt teljesen kiszorított a motorizáció a személy- és teherszállításból. A kocsizás mára "úri passzió" lett, a jármű a fényűzés és a hobbi eszköztárába került át, akik kocsit, szekeret vásárolnak, jobbára nosztalgiából teszik, nem pedig azért, hogy azzal közlekedjenek.
Szatmár fővárosa (Trianon után a csonka Szatmár-Bereg-Ugocsa vármegye székhelye) azonban nem csak a kocsigyűjteményéről híres. Mátészalka a fény városa: a mai Magyarország határain belül 1888-ban itt gyulladt ki először a közcélú világítás - egy időben New Yorkkal, Párizs után két évvel, Budapestet megelőzve öttel. (A történelmi Magyarországon egyébként a közcélú szolgáltatás 1884-es elindításában Temesvár volt az első.)
A fény városában a Kossuth utca 16. számú ház falán emléktábla jelzi, hogy ez Magyarország első villamosított lakóháza. A villamosítás centenáriuma alkalmából az akkori tanács és a TITÁSZ helyezte el a táblát a házon 1988-ban.
A fényt pedig a település első gyárát alapító Schwartz családnak köszönheti Mátészalka. Az első, 121 évvel ezelőtt felállított lámpát a Kossuth téren találjuk.
Info
Cím: A Mátészalkai Szatmári Múzeum a Kossuth utca 5. szám alatt található.
Telefon: 06 (44) 502-646 vagy 06 (44) 502-647.
Nyitva tartás: munkanapokon (nyáron) 8-17 óráig, hétvégén 10-16 óráig. Télen: 8-16 óráig, hétvégén előzetes bejelentés alapján.
Belépődíj: A belépés felnőtteknek 400, diákoknak, nyugdíjasoknak 200 forint. 70 év fölött ingyenes.
