Palócok péterkei székesegyháza
A hevesi kisváros, Pétervására kereskedelmi utak metszéspontjában, négy patak öszszefolyásánál fekszik a Heves-Borsodi-dombságon. A Tarna ősi teraszai és a környező erdők növényei, állatai már időszámítás előtt letelepedésre csábították az embert, amit a régészek által feltárt leletek igazolnak. Pattintott lávaüvegek, pengék, magkövek, homokkőbalták és kővésők igazolják, hogy a Mátra északi nyúlványa már az őskőkorban lakott volt. Bronzkori sírból Istenmezején bronzdiadém került elő, Pósváron pedig bronzöntő kohó maradványára bukkantak. A későbbi korokban földvárak, majd templomok épültek, amelyek erődítményként szolgáltak. Pétervására első temploma a XI. században létesült, majd 1696-ban Szent Márton dombján elkészült az első kőtemploma. Eszterházy Károly egri püspök 1767-ben elrendelte, hogy a térség birtokosa, gróf Keglevich Károly ehelyett újat építsen, így készült el a palócok péterkei székesegyháza. (Péterke a város csúfoló-becéző neve, az 1979-es etnikai kutatások szerint a település palóccentrum.) A két nyolcszögletű torony oldalai piramisformákat alkotnak, a közöttük látható háromszögű homlokzat csúcsán pedig vaskereszt áll. A sarkokra állatfej formájú vízköpőket építettek. A tornyokban három harang lakik, ezek a római katolikus egyház öt szentjének tiszteletére készültek. A templombelső építtetője nem sajnálta a pénzt a legdrágább anyagokra, így építettek be vörös és piszkei márványt, verpeléti padlóköveket, az oltárképet pedig - ami Magyarország Nagyasszonyát ábrázolja a kis Jézussal - Hesz Mihály egri festő készítette. Aranyozásra hetven aranypénzt használtak fel, míg a feljegyzések szerint a monstrancia - szentségtartó - 341 lat ezüstből készült. A háromhajós templom építője Povolni Ferenc volt. A csúcsíves kapu formája arab stílusra emlékeztet, föléje az egyházi építészetben rendhagyó módon két csúcsíves nagy ablakot építettek be. A szószék lépcsőkarfáját állatfejek díszítik, a szőlőfürtös cseppdíszes üvegcsillárok pedig parádi alkotók munkái. A legértékesebb darab, a hét és fél kilós súlyú műremek az úrmutató, ami aranyozott ezüstből készült, és az építési költségek közel kilenc százalékát teszi ki. Nepomuki Szent János ereklyetartója szintén értékes műkincs.
A Felső-Tarna-vidék legértékesebb műemléke a pétervásárai Keglevich-kastély, amelyet 1750 körül kezdtek építeni. Az összes kovácsoltvas munka Fazola Henrik nevéhez fűződik, ezek egy része ma az Iparművészeti Múzeumban látható. A díszteremben a freskókról a Keglevich család története köszön vissza, alkotója az olasz Quadri Kristóf. A többi művészeti alkotás a gyöngyösi Beller Jakab nevéhez köthető.
A kistérség szinte minden településén műemlék templom áll, a vadász- és horgászturizmus pedig vonzza a hobbisportok kedvelőit. Bodony és Szajla mellett kiváló horgászvíz található. Bükkszéken a strand, Sirokon a történelmi vár vonzza a látogatót. Szajlán a Tarna mellett egy szabályos, hordott földből épült domb Attila hun király sírját rejti - a helyi legenda szerint.
Info
Megközelítés: a 21-es útról Ózd irányában vagy az Eger-Sirok útvonalon
Szállás: Arany Kakas fogadó Telefon: 06 (36) 568-070
Információ: www.petervasara.hu
