Bár információink szerint a koalíciós megbeszéléseken sem a zöldminisztérium átszervezése, sem a potenciális miniszter(ek) személye nem került érdemben terítékre, a kormányzati struktúra átalakítása kapcsán megfogalmazódtak már bizonyos elképzelések a tárca jövőjéről.

Tavaszi szél vizet áraszt - szinte minden évben Magyarországon. Idén is kijutott belőle bőven, és jut még sajnos hetekig. Érthető hát az érdeklődés a Vásárhelyi-terv dolgairól. Bár a tervet bemutató tanácskozások százain, híradások ezrein, kiadványok tízezrein vagyunk túl, nem Czigler László az egyedüli (Csak a gond van vele, április 8.), aki felületesen nyilatkozik.

Egyre nagyobbak az árhullámok. És mind gyakoribbak. Csak hagyományos védekezéssel, gátemeléssel, még több homokzsákkal lehetetlenség ezt vég nélkül bírni. Végig kéne gondolni az okokat is, és valamit visszacsinálni!

Persányi Miklós miniszter úr az úgynevezett zöldek hazai viselkedéskultúráján felháborodva (A tagadás felelőssége, március 10.) sajnos elsuhant azon tény mellett, hogy a - mindegy, milyen színű - szervezetek a jogot követik, míg a kormánynak - a parlamenti kormánytöbbségen keresztül - lehetősége van annak szájíz szerinti átalakítására és értelmezésére.

Lelkes aktivisták vonulnak az egyik irányból: a helyben lakók érdekeiért tüntetnek a zöldek, akik magukat a Jó Zöld Világ megkérdőjelezhetetlen erkölcsű harcosainak tartva küzdenek a világot romboló sötét erők ellen.

A vártnál jóval több elektronikai hulladékot sikerült begyűjteni tavaly az augusztusban startolt kötelező visszavételi rendszerben. A tapasztalatok ugyanazt bizonyítják, ami már a szelektív hulladékgyűjtésnél is kiderült: a hazai lakosság a látszattal ellentétben nem az árokparti alternatívát preferálja, hanem kifejezetten szereti, ha kulturált körülmények között szabadulhat meg a szeméttől.

Elhárult annak veszélye, hogy Horvátország vízi erőművet épít a Dráva alsó szakaszára. A most csütörtöki, budapesti horvát-magyar kormányülésen valószínűleg szándéknyilatkozatot írnak alá arról, hogy Horvátország a közeljövőben megalapítja a Dráva-Mura Regionális Parkot, és azt követően megkezdődik a határon átnyúló védett terület kialakítása.

A Duna Kör vezetője, Droppa György, és a Duna Településszövetség alelnöke, dr.Rácz Tamás válaszolt olvasóink kérdéseire. A folyó menti települések képviselői és a zöldek ragaszkodnak ahhoz, hogy a Duna mentén várható hatalmas uniós fejlesztések a folyó felélesztését szolgálják. A korábban kiharcolt ígéretek azonban bizonytalanná váltak, a zöldek reményei veszni látszanak.

A NOL vitafórumán beszélgettünk a Duna jövőjét meghatározó programról a Duna Kör és a Duna Településszövetség képviselőjével. 2005 tavaszán a Zöld Demokraták megpróbálták megkongatni a vészharangot, dunapataji konferenciájuk azonban visszhang nélkül maradt.

Ma, január 18-án a NOL vitafórumán beszélgetünk a Duna jövőjét meghatározó programról a Duna Kör és a Duna Településszövetség képviselőjével. 2005 tavaszán a Zöld Demokraták megpróbálták megkongatni a vészharangot, dunapataji konferenciájuk azonban visszhang nélkül maradt.

Ma, január 18-án 17 órától a NOL vitafórumán beszélgetünk a Duna jövőjét meghatározó programról a Duna Kör és a Duna Településszövetség képviselőjével. 2005 tavaszán a Zöld Demokraták megpróbálták megkongatni a vészharangot, dunapataji konferenciájuk azonban visszhang nélkül maradt.

Az idén is folytatódik a hazai háztartások "megtisztítása" a veszélyes hulladéktól - jelentette be a zöldtárca 2006-os terveit ismertető legutóbbi sajtótájékoztatóján Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter. Tavaly létrejöttek a lejárt szavatossági idejű gyógyszerek és az használt elemek visszagyűjtésére szolgáló rendszerek, az idén pedig a vegyszeres, festékes és oldószeres csomagolások külön gyűjtésének szabályozása készül el. Az országos szelektív gyűjtés idén kiegészül a szerves hulladék kiválogatásával és hasznosításával.

Még három évig lehet energiatanúsítvány nélkül lakást adni-venni, noha úgy volt, hogy a héten kötelezővé válik az okmány beszerzése. A korábban tervezett kormányrendeletet nem adják ki, Magyarország nemrég ugyanis három év haladékot kért az Európai Uniótól a lakások zöldkártyájaként emlegetett passzus bevezetésére - tudta meg a Népszabadság. Az épületek energiafelhasználásáról tájékoztató tanúsítvány beszerzését január 4-étől tették volna kötelezővé az újonnan csatlakozott uniós tagokra vonatkozó irányelv értelmében. Korábban valamennyi ország mentességet kért, most már hazánk is.

Egy újabb csapadékbőség, illetve a gyors olvadás komoly árvízi kockázatot jelent, és a következő hónapokban rendkívüli belvízi helyzettel is számolni kell - jelentette ki tegnap a miniszterelnök. A belvíz elleni védekezés most napi 21 millió forintba kerül.

Megkezdődik annak a kétmilliárd forintnyi, közmunkapályázatokon elnyert pénznek a kifizetése, amelyet 230 település számára írtak ki az út menti árkok tisztítására, karbantartására, és újabb, azonnali program is indul a belvizek miatt - közölte Gyurcsány Ferenc miniszterelnök tegnap a belvizektől sújtott Érden.

Szerdai számunkban összeállítást közöltünk arról, hogy a vízügyi szakemberek miként készülnek a tavaszi áradásokra.

A Duna Kör információi szerint a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) körüli háttéralkuk áldozatává vált a Duna mellékágainak rehabilitációja. Az erre a célra szánt sok milliárdos összeg korábban szerepelt a környezetvédelmi és vízügyi tárca NFT-programjában. Egy későbbi változatban már egy másik céllal közös cím alatt került a Duna Programba, míg a Duna Kör legfrissebb információi szerint a végső változatból kikerült a mellékágak rehabilitációja.

Vannak olyan előrejelzések, amelyekből arra lehet következtetni, hogy tavasszal jelentős áradat várható. A Felső-Tisza vidékén a napokban kezdik meg a hófigyelést. A meteorológiai prognózis szerint hideg és csapadékos hideg idő várható januárban és februárban, s mert a talajvíz szintje is magasabb a szokásosnál, nem kizárt, hogy egy esetleges gyors tavaszi olvadásnak árvíz lehet a következménye.

Génmanipulált kukoricafajtákat minden valószínűség szerint még jövőre sem lehet termeszteni Magyarországon - jelentette ki Rodics Katalin, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese, aki erről az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságának témával foglalkozó albizottsági ülésén beszélt szerdán Budapesten.