2014-ben az Európai Unió hajózni akar a Dunán, mégpedig Palcsikovo-Szob és Mohács között. Ma már bizton állítható, hogy ez így is lesz. A mi választási lehetőségünk csak az, hogy befolyásoljuk e folyamatot - fogalmazott a Duna Településszövetséget képviselő dr. Rácz Tamás "Településszövetség a Dunáért és az itt élőkért" című előadásában. Rácz Tamás már 2005-ben is az időszűkére figyelmeztetett. - Igen nagy összeget, 80-220 milliárd eurót terveztek az Európai Unió TEN (Tran-European Network)-projektjére, és ez olyan mértékű gazdasági nyomást jelent, amelyet megállítani nem tudunk, de lehet, hogy nem is kell. Befolyásolni viszont annál inkább kellene - mondta Rácz Tamás.

A Duna Településszövetség képviselője úgy látta: "Nem túl jók a jelek, sem az EU szintjén, sem a kormányok, sem a tárcák szintjén. A zöldmozgalmaknak össze kell szedni minden szervezőképességüket, hogy ezt a folyamatot befolyásolni tudják. A kivitelezés 2010-2013 között megindul a hazai folyószakaszokon. 2006-2009 között ehhez az engedélyezésnek és tervezésnek készen kell lennie. A projekt tervezési-egyeztetési eljárása már folyik Magyarországon is.

Esélyek, lehetőségek

Az európai uniós joganyagban a vízkeret-irányelv az egyetlen esélyünk arra, hogy beleszóljunk ebbe a folyamatba - folytatta Rácz Tamás. - Ennek előírásait próbálhatjuk szigorúan számon kérni a tervezési folyamaton. A másik nagy esélyünk az EU strukturális és kohéziós alapok felhasználása a Dunával kapcsolatban. Ez 2007-ben indul. Legfőbb törekvésünk, hogy ezekből a hatalmas összegekből a Duna rehabilitációra megfelelő forrásokat kapjunk.

A startpisztoly eldördült, 2005. április 24-én a Közbeszerzési Értesítőben megjelent a felhívás a Duna hajózhatóságának fejlesztését megalapozó tanulmány készítésére. Egy-másfél évünk van arra, hogy ezt a folyamatot valamiképpen céljaink érdekében befolyásolni tudjuk - figyelmeztette a zöldeket Rácz Tamás 2005 májusában.

A Duna-program - nagy siker

A nemzeti fejlesztési terv jelenlegi tárgyalási szerkezetében a Duna-program szerepel - emlékeztetett a dunapataji konferencián Rácz Tamás. - Hogy benne marad-e vagy sem, az már a nyomásgyakorlás eszközeitől függ, mit vagyunk képesek „kilobbizni”. Pillanatnyilag papíron még szerepel ez a két lehetőség, ezekre még számíthatunk. A Duna-program hangsúlyos része a mellékág rehabilitációs programja. A strukturális alapok felhasználásában 18 milliárd forintot szerepeltetnek pillanatnyilag (2005 tavaszán - a NOL szerk.) e címen. Nagy veszély azonban, hogy az a 18 milliárd olyan lesz, mint a környezetvédelmi tárca által 2004-ben megnyitott 400 milliós, hasonló célú keret, amelyre csak a szükséges, ezekkel összefüggő engedélyek birtokában lehetett pályázni, amit azonban a települések többsége képtelen volt teljesíteni.

Akár ezermilliárd forint?

"Állítom, hogy a strukturális alapokban van hely arra, hogy komplex területfejlesztési projektek a Duna mentén akár ezermilliárd forintos értékben is bekerüljenek" - folytatta a Duna Településszövetség képviselője. - "A projektek megszervezhetők és van erre forrás. A strukturális alapoknak ugyanis az lesz a problémája, hogy nem leszünk képesek elég előkészített projektet beadni, hogy a teljes keretet felhasználjuk. A forrásokhoz jutás esélyét nem programok csökkentésével kell elérni, hanem azok növelésével."

A Duna-programban minden benne van, amit akartunk. Tehát a rehabilitáció, a mellékág-rehabilitáció, biodiverzitás megőrzése, az életminőség, a hajózhatóság javítása.

A magyar hajózhatósági projektet is ebből az alapból finanszírozzák körülbelül 70 milliárd forint értékben. A teljes Duna-program forrásigénye körülbelül 50 milliárd forintra tehető pillanatnyilag.

A mellékág-rehabilitációra 18 milliárd forint szerepel. Ennél is fontosabb, hogy ennek az előkészítési költségeire egy központi alap néhány száz millióval szintén szerepel. A gond ott van, hogy ezeket a kereteket föl tudjuk-e használni, és benne maradnak-e a későbbiekben? (Az előkészítésre szánt kerettel kapcsolatos aggasztó fejleményeket jelezte 2006 első napjaiban közzétett cikkében Droppa György és Rácz Tamás - a NOL szerk.)

A koncepcióban szerepel a természetvédelmi tervek készítésének, a munkálatok utáni monitoringnak a költsége is. Ezekre egyetlen önkormányzatnak sincs pénze a Duna mentén. Szerepel e tervekben a területfejlesztési előkészítési tanulmányok költsége - és ami a legfontosabb - az önkormányzatok részére a mellékág-rehabilitációhoz szükséges vízjogi engedélyek és környezetvédelmi engedélyek illetéke is. Ez is azokhoz az összegekhez tartozik, amelyeket az önkormányzatok 10-20 éve képtelenek a saját költségvetésükből kiizzadni.

Szűkös az idő

A feladat elvégzésére 2005-ben még szűk másfél évünk volt. "Ha nem tudjuk végrehajtani, akkor az a nyugati konzorcium, amelyik megnyeri majd a hajózási tendert, megvonja a vállát: ő foglalkozna vele, de kéri az adatokat" - figyelmeztetett Rácz Tamás, és a 2005-ös helyzetről a következőt mondta el:. - "A mellékág rendszere a magyar közigazgatási adnóminisztárció számára fehér folt volt a mai napig. Nincsenek felmérve a medrek, ezt a vízügy sosem végezte el. Nincs rendszerezett ökológiai felmérés, véletlenszerűen is csak egy-két helyen. Nincs ökológiai leltár, nincs mederleltár. Alapadatok nincsenek. Ezt kellene pótolnunk nagyon rövid idő alatt".

Megfelelő ellensúly az összes érintett együttműködésével

A Duna Településszövetség "elviekben nem állt rosszul 1999-ben" - mondta el Rácz Tamás. A mellékágrendszer kijelölt területeire kidolgozták elképzeléseiket, amelyeket 1999-ben mellékeltek a témában készült kormányanyaghoz. - "Ez a koncepció hivatalos szlovák-magyar tárgyalásokon a magyar kormány álláspontjaként szerepel. 28 akcióterületet találtunk, körülbelül 110 mellékággal, szigettel. Most érkeztünk el ahhoz a ponthoz, ami közös gondunk az európai zöldszervezetekkel, hogy fel kell mérnünk, milyen eszközeink vannak az egész folyamat befolyásolására az elkövetkező néhány évben."

"Az egyik legnagyobb probléma az érintettek nem kellő együttműködése" - fogalmazott a Duna Településszövetség képviselője. - "Ha a zöldszervezetek, civil szerveződések és az érintett térségekben működő önkormányzatok összefognak, akkor elég súllyal rendelkezhetnek. Ha a Duna mentén nagy anyagi erővel és politikai befolyással rendelkező komoly városok az ügy mellé állnak, akkor az egész Duna-térség együttműködése biztosíthatja a célok benntartását."

(forrás: A hajózás és a környezetvédelem a Dunán. Dunapataj, 2005. május
Átok vagy áldás a Dunának? - Érték és valóság – Nemzetközi politikai elemzések , Friedrich Ebert Stiftung, hatodik füzet/2005.)

Rácz Tamás