Irán, nukleáris programja ellenére, nem jelent közvetlen atomveszélyt a világra - Mohamed el-Baradei, a bécsi székhelyű Nemzetközi Atomenergiaügynökség főigazgatója e véleményét ezúttal egy kanadai tanácskozáson ismételte meg.

Nem sikerült minden kérdésben megállapodni az ENSZ Biztonsági Tanácsa öt állandó tagja, az Egyesült Államok, Franciaország, Kína, Nagy-Britannia és Oroszország, illetve Németország Iránról tartott londoni konzultációján.

Mahmud Ahmadinezsad iráni elnök szerint a nyugati állítás országa állítólagos atomfegyverkezési szándékairól egy nagy hazugság. A kijelentés a világ legnagyobb muzulmán államában, Indonéziában tett látogatásán hangzott el.

Megállapodtak az ENSZ Biztonsági Tanácsának legfőbb hatalmai kedden az Iránnal szembeni fellépésről nukleáris programját illetően - közölte egy névtelenséget kérő európai illetékes.

Mintha elcserélték volna a szövegeiket, George W. Bush beszélt a nemzetközi konzultációról és a diplomáciai megoldásról, míg Angela Merkelre maradt annak kijelentése, hogy Irán semmilyen körülmények között sem juthat atomfegyverhez.

Mivel a figyelmeztetések ellenére Irán folytaja atomprogramját, a következő logikus lépés az lenne, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa kötelező erejű határozatban szóltsa föl Teheránt: hagyja abba az urándúsítást. Kína és Oroszország talán nem vétózza meg a határozatot, ha az nem vonja maga után - legalábbis egyelőre - a szankciókkal, majd a fegyveres erővel való fenyegetést. A német kancellár is erről tárgyalt az amerikai elnökkel.

Csak Irántól függ, lesz-e "iszlám" atombomba. Ha az Izraelt rendszeresen elpusztítással fenyegető Mahmud Ahmadinezsad tényleg ezt akarja, a külvilág képtelen lesz megakadályozni. Ehhez ugyanis le kellene radírozni Iránt a térképről, ami nem fog megtörténni. Lassan fel kell magunkat készíteni a gondolatra, hogy potenciálisan atomtámadás célpontjává válhatunk - bár Teherán soha nem lesz abban a helyzetben, hogy valóban bevesse a fegyvert. Az a szó legszorosabb értelmében vett öngyilkosság lenne.

Előzetesen elutasított Irán mindenfajta ENSZ-határozatot, amely az urándúsítás beszüntetését követelné, illetve Teheránnal szemben szankciókat helyezne kilátásba.

"Cselekvésre" szólította fel az ENSZ Biztonsági Tanácsát Iránnal szemben Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter csütörtökön Szófiában.

Szerdán, két nappal az ENSZ Biztonsági Tanácsa által az iráni urándúsítás leállítására szabott határidő letelte előtt, magas rangú küldöttség kezd tárgyalásokat Bécsben, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség székhelyén.

Kézlevágással fenyegetett meg az iráni elnök kedden minden agresszort, aki az atomprogramja miatt a nemzetközi közösséggel vitában álló országára törne, és ragaszkodott ahhoz, hogy az iráni hadsereget a legkorszerűbb technológiával szereljék fel.

Hullámzanak a viták az iráni bejelentés után, mely szerint sikeresen dúsítottak uránt, s azt a jövőben ipari méretekben szeretnék tenni. Teherán minden leállításra vonatkozó felszólítást visszautasított. Tegnap rövid látogatásra Iránba érkezett Mohamed el-Baradei, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója. A látogatást korábban eldöntötték, vagyis közvetlen kiváltó oka nem a bejelentés volt.

A Nemzetközi Atomenergia-ügyökség (NAÜ) főigazgatója az urándúsítás felfüggesztésére szeretné rábeszélni Iránt; Mohamed el-Baradei szerda éjszaka érkezett Teheránba, hogy az ország atomprogramjáról tárgyaljon. Baradei a teheráni repülőtéren nyilatkozva elmondta: azért utazott Iránba, hogy a nemzetközi közösség követeléseinek (teheráni) teljesítéséről és bizalomerősítő lépésekről tárgyaljon, beleértve az urándúsítás felfüggesztését is. Baradei reményét fejezte ki, hogy újraindulhatnak az iráni atomprogramról szóló tárgyalások.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatban szólította fel Iránt, hogy harminc napon belül tisztázza az atomprogramjával kapcsolatos gyanúkat, és hagyja abba az urándúsításra irányuló tevékenységét.

A nemzetközi eljárásokkal való visszaélést jelent az, hogy Iránt az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé idézték - jelentette ki csütörtökön Genfben Manusehr Mottaki iráni külügyminiszter.

"Kína és Oroszország azonos nézetet vall az iráni nukleáris ügyről. Célunk továbbra is az, hogy békés úton, tárgyalásokkal találjunk megoldást" - jelentette ki Putyin és Hu elnök tegnapi tárgyalásait kommentálva a kínai külügyminisztérium szóvivője.

Március 18-án a budapesti Hősök terén ismét élő Békejelet alkotnak fáklyát tartó emberek ezrei.

Első ízben számoltak be előrelépésről az ENSZ Biztonsági Tanácsában (BT) képviselt országok nagykövetei az iráni nukleáris ambíciók megfékezésével kapcsolatos közös álláspont kialakítását célzó konzultációk után, bár a felek között továbbra is fennmaradtak bizonyos nézeteltérések.

Az 1968-as atomsorompó-egyezmény (NPT) IV. cikkelye kimondja, minden tagállam elidegeníthetetlen joga az atomenergia békés célú kutatása, fejlesztése, energiatermelési célokra való felhasználása. Ám a jog kötelezettségekkel is jár, a tagoknak mindenekelőtt alá kell vetniük magukat az ENSZ szervezete, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) ellenőrzésének. Ennek az ellenőrzésnek épp az a célja, hogy ne éljenek vissza az atomenergiával, ne használják fel katonai célokra, tömegpusztító fegyverek kifejlesztésére. Iránnal szemben felmerült az alapos gyanú (amelyet a nagy tekintélyű Mohamed el-Baradei, a NAÜ igazgatója sem cáfol), hogy Teherán atomfegyver-kísérleteket végez, amelyek célja: bevethető atomfegyverhez jutni. A gyanút a következők táplálják:

Szakértők mondják, hogy a fejlesztés jelenlegi ütemét állandónak véve Irán három-tíz éven belül képes atombombát előállítani. Márpedig ha képes, miért fogná vissza magát? Az iráni atom léte pedig minimum három kérdést tesz fel: vajon ésszerűen használnák-e fel, milyen hatással lenne a térség fegyverkezési versenyére, s milyen befolyást gyakorolna a nukleáris fegyverkezési versenyt eddig kordában tartó atomsorompó-egyezményre (NPT)?