Nem lehet egyszerre Kádár és az 1956-os forradalom örökösének lenni. Aki ezt megpróbálja, az nem ünnepelhet tiszta lelkiismerettel - mondta Sólyom László köztársasági elnök tegnap a mosonmagyaróvári Gyász téren, ahol 1956. október 26-án száznál több ember veszítette életét a határőrlaktanyából eldördülő sortűzben.

Méltó módon és együtt ünnepelte a világ a magyar '56-ot - hangoztatta a strasbourgi Európai Parlamentben tegnap Sólyom László, aki az ünnepség után magyar újságíróknak kijelentette: október 23-ának otthon is volt méltó megünneplése.

Kerényi Imre a Fidesz Változás 2006 kampányában szónokolva a baloldal győzelme esetére szabadságharcot ígért és forradalmat. A Fidesz nem tett elhárító mozdulatot, sőt.

A szabadság olyan érték, amely összeköti Európát, és ezért szabadságért szálltak síkra  az 1956-os magyarországi forradalom részvevői - hangsúlyozta az Európai Parlament elnöke és ezt emelték ki a képviselőcsoportok szónokai is keddi strasbourgi felszólalásaikban.

Hát, nem sikerült. Persze, hetek óta nincs ember, aki valóban hitte volna, hogy sikerülni fog, hogy méltóképpen ünnepeljük meg a forradalom ötvenedik évfordulóját, de ezt így azért nem nagyon mondogattuk. Egy picit azért sokan reménykedtünk. Illúzióink nem voltak, tudtuk, ki milyen, kit mi vezérel a mindennapokban. De azért ez nem volt egy átlagos nap, s rengeteg embert láttunk már felülemelkedni gondján, baján, rögeszméjén jobb pillanatokban. Október 23. azonban nem lett a felülemelkedés napja. Érdekes nap lett, fontos nap, de nem a felülemelkedésé. Inkább minden kiélesedett, minden megmutatta magamagát. Mellesleg, sokan nem lettünk volna rá különösebben kíváncsiak. Hiszen tudtuk. S az egész talán nem is történt másért, csak hogy tudjuk. Hogy ne felejtsük el.

A képeken aratásról hazatérő legények és leányok nevetgélnek, mellettük a pünkösdi körmeneten vonulnak cifra ruhás asszonyok és gyerekek. Magyarország, 1956 nyara. Hirtelen változik a "téma": páncélosok és halottak Budapest utcáin, szétlőtt épületek, ledöntött emlékművek. A helyszín ugyanaz, négy hónappal később. - A fotográfia szöveg nélkül olykor gyenge médium: a felszínt mutatja, és nem azt, ami mögötte van - magyarázza Erich Lessing, az 1956-os forradalom egyik leghíresebb megörökítője, akinek képeiből nemrég nyílt kiállítás a német szociáldemokraták berlini székházában.

A legnagyobb amerikai lapok megemlékeztek a forradalom évfordulójáról. A New York Timesban Kati Marton személyes hangú írásban idézte fel családja életét és Nyugatra menekülését. A Washington Post mellékletében Andrew Nagorski két, 1956-ról szóló könyv ismertetése kapcsán elvetette az akkori és a mostani események összehasonlítását. A szerző, aki a Newsweek vezető külpolitikai szerkesztője, 1956-nak tudja be, hogy a szovjet birodalom összeomlásakor sikerült elkerülni a vérontást.

Amerikában felnőtt gyerekként 1956-ban szembesült azzal, hogy ami neki természetesnek számított, több tízmillió embernek nem adatott meg. - A család összegyűlt és a tévén nézte a budapesti híradásokat. Ekkor kezdtem megérteni, mit jelent a szabadság - idézte fel a fél évszázados emlékeit a Népszabadságnak adott interjújában a 61 éves George Pataki. New York állam apai ágon magyar származású kormányzója vezette a budapesti megemlékezésekre érkezett amerikai küldöttséget. A republikánus politikus szerint '56 tanulsága az, hogy szabadság felelősséget is jelent. A mai generációknak nem szabad elfelejteniük, többségében fiatalok az életükkel fizettek azért, hogy ma Közép-, és Kelet-Európa országainak polgárai szabadon gyakorolhatják jogaikat.

Sikerül-e méltósággal megünnepelni az 1956-os forradalom és szabadságharc ötvenedik évfordulóját? Ez volt a kérdés a hét végén, miután péntek este a rendőrség tüntetőkkel kötött megállapodása alapján kordon mögé terelte a Kossuth téren demonstrálókat. Tegnapra végképp eldőlt, nem sikerül. A külföldi delegációk, a magyar politikusok a külvilágtól "elzárva" fogalmazták meg gyakran erős belpolitikai tartalmú üzeneteiket, míg a "külvilág" egy erőteljes csoportja állóháborúba keveredett a rendőrséggel.

Október 23-án este nyolctól várják Eörsi István tisztelőit a Nyitott Műhelybe "egy külsőségek, hivatalosságok, hazugságok nélküli beszélgetésre 56-ról és 56 kapcsán."

Több mint kétszáz közéleti személyiség felhívást tett közzé, amelyben felkérik "honfitársainkat, hogy a Forradalom 50. évfordulójának méltó megünneplése, és az arra való felkészülés érdekében függesszenek fel minden térfoglalást, tüntetést október 20. este 7 óra és november 4. éjfél között". A lista eddig két alkalommal bővült, előbb 150, később mintegy kétszáz névvel.

Egy megjegyzésével személyében megsértett Kosáry Domokos - hozta nyílt levélben az MTA elnökének tudomására tegnap Salamon László, a KDNP képviselője.

Ha figyelmesen nézzük, láthatjuk, 1956 itt valójában már senkit sem érdekel. A miniszterelnök és az általa megtestesített csapat olyan benyomást kelt, mint aki örül, hogy egyáltalán működik, míg ellenei százszázalékos koncentrációval nem osztoznak ebben az örömben.

1956 forradalmának oka az egész nemzetet megalázó bolsevik diktatúra elleni tiltakozás, melynek gyújtó szikrája a lengyel események melletti tüntetéseket kezdeményező egyetemi és főiskolai fiatalság volt.

Német és magyar szó keveredett tegnap este a bécsi Austria Centerben. A meghívott vendégeket - akik ezen az estén az 1956-os forradalomra, Ausztria szerepére emlékeztek - különleges kapcsolat fűzi a két szomszéd országhoz: közülük sokan maguk is ötven éve szöktek át Ausztriába, vagy éppen fogadták és segítették a menekülőket.

Az 1956-os forradalom meghatározó szimbóluma a Kossuth-címer volt, a lyukas  zászló csak az 1989-90-es rendszerváltás után kapott lényegesen  nagyobb hangsúlyt - fejtette ki Gyarmati György történész "Az 1956. évi magyar forradalom 50 év után" című tudományos konferencián.

Tegnap - az eredeti politikai forgatókönyvnek megfelelően - Gyurcsány Ferenc napirend előtti felszólalását, amely egyébként a 2007-es költségvetés tervezéséről szólt, a legnagyobb ellenzéki pártszövetség képviselői bojkottálták.

Jordán Tamás, a Nemzeti Színház főigazgatója fejében meg sem fordult, hogy az esetleges atrocitások miatt lemondja a Kossuth téri fellépését, de megérti azoknak a művészeknek a távolmaradását, akik ezt tették.