Nyolc évnél régebben van Magyarországon roncsautókra vonatkozó szabályozás, ám ennyi idő sem volt elég ahhoz, hogy legális feldolgozóhoz kerüljenek a felesleges autók. Azokból pedig van elég, évente legalább 60-80 ezer. Az, hogy mi lesz a sorsuk, nagyjából sejthető, mert idén is csak minden harmadiktól váltak meg törvényesen tulajdonosaik. Igaz, a válás nem ingyenes, és némi procedúrával jár.

December elején a Concerto Budapest tesztkoncertjével célegyenesbe fordult a BMC zenei központjának január óta tartó építése. A Ráday utca szomszédságában, a Mátyás és az Imre utca sarkán található egykorvolt déligyümölcs-kereskedésből kialakított új kulturális intézmény megnyitására jövő márciusban kerül sor.

Szokatlan körülmények között igen karcsú eredmények születtek a hét végén befejeződött dohai klímacsúcson. A konklúzió tökéletesen beleillik az elmúlt évek gyakorlatába: a megállapodások mindig csak a globális klímavédelmi erőfeszítések összeomlásának megelőzésére szorítkoznak, anélkül, hogy az érintettek érdemi kibocsátáscsökkentést vállalnának.

Ahol az ár a határ: luxuscsodák helyett a tágas, biztonságos és főleg megfizethető autókat díjazzák.

– A kormányfő úgy törődik országunk polgáraival, mint a bolha a kutyával – jelentette ki a pozsonyi törvényhozásban Jozef Kollár. Az ellenzéki Szabadság és Szolidaritás (SaS) képviselője azután vélekedett így, hogy köztudomásúvá vált: a németországi döntőbíróság verdiktje szerint Szlovákia köteles 22 millió euró kártérítést fizetni az Achmea társaságnak, mert megszegte a holland céggel kötött szerződést. Pozsonyt terheli a hárommillió eurós perköltség is. – Adókat emel a kormány, megszorító intézkedésekkel húzatja még szorosabbra azt a bizonyos nadrágszíjat, miközben milliókat dob ki az ablakon! – dühöngött a honatya.

„El vagyok ragadtatva” – válaszolta újságírói kérdésre Petr Cech, s a feleletből jó eséllyel kikövetkeztethető: a sajtómunkások nem a Chelsea idei évadának értékelésére kérték a cseh kapust. A kollégák arról érdeklődtek a futballistánál, hogy mi a véleménye arról: a FIFA – az angol csapat részvételével zajló – klubvilágbajnokság mérkőzésein élesben is beveti az elektronikus rendszereket, amelyek a játékvezetőt segítik annak eldöntésében, vajon a labda teljes terjedelmével áthaladt-e a gólvonalon.

A Magyar Helsinki Bizottság menekülőkkel foglalkozó és őrzött szállásokon jogi segítséget nyújtó, azokat rendszeresen monitorozó jogvédő szervezet. Nagy örömmel fogadjuk, ha sajtó az idegenrendészeti őrizet kevés publicitást kapó, ám súlyos emberi jogi és humanitárius problémáival foglalkozik. Sajnos az internetes oldalukon és nyomtatott újságukban a nyírbátori őrzött szállásról 2012. november 12-én megjelent cikkükkel (Börtönből börtönbe a „szabad világban”) több gond is akad:

Európa egyidős a háborúval. Lándzsák, szablyák, ágyúk, puskák, lövészárkok, harckocsik okozta hegek borítják. És mégis, miután két szörnyű háború a szakadékba taszította Európát és vele együtt a világot, tartós béke köszöntött erre a kontinensre.

Szeretne negyedik mobilcéget az NMHH, ám arról hallgat, hogy pontosan milyet: államit vagy magántulajdonú vállalatot? Pedig lapunk értesülései szerint kormányzati körökben már lemondtak az állami cégről, bár egy kisebb, Fidesz körüli csapat még szorgalmazza azt. A fő érv az, hogy Magyarországon nem elég intenzív a verseny, a mobilnethasználatban le vagyunk maradva, s a szolgáltatás elterjedtsége sem megfelelő. Az okokat némiképp egyoldalúan fejti ki az a dokumentum, amelyet a hatóság a frekvenciastratégiájával kapcsolatos mai közmeghallgatásra készített. Az NMHH az infrastruktúraalapú verseny jegyében szeretne negyedik céget, azaz egy negyedik infrastruktúrát óhajtana látni. Indoklásuk szerint a jelenlegi felállást feltételezve „a mobilhangpiacon a piaci részesedés növeléséhez a szolgáltatóknak olyan jelentős ügyfélszerzési költségeik merülnének fel, amelyek felvállalása nem valószínű”. Hogy ez mitől lenne más egy újonnan induló szolgáltató esetében, azt nem részletezik.

A kormányzó Szociálliberális Unió (USL) megszerezte a mandátumok 67,18 százalékát a kétkamarás román törvényhozásban, a vasárnapi választások nem hivatalos végeredménye szerint. A szavazatokat száz százalékban összesítették már, csupán az óvások elbírálása van hátra – de már így is biztosra vehető, hogy a szociáldemokrata miniszterelnök Victor Ponta kétharmados többséggel a háta mögött kérhet kormányalakítási megbízást az államfőtől.

Kondor Béla a Kondor Béla sétányon, Lőrincen, a szülőhelyen: ezek azok a kiállítások, amelyekre nem szokás odafigyelni. Esetleg azért nem, mert nincs is hírük. Annak a híradásnak például, hogy Koffán Károly századik születésnapjára galériát nyitottak a szülőfalujában, Geresdlakon, éppen három esztendőre volt szüksége, amíg eljutott ebbe a nem épp perem szerkesztőségbe.

841,8 milliárd forint – ennyi pénzt kell hitelből pótolnia jövőre a kormánynak, mert az állami működés kiadásait nem fedezik teljes egészében az adókból, díjakból, kamatokból, vagyonhasznosításból származó bevételek. A parlament által tegnap elfogadott 2013-as büdzsé mindenképpen forradalminak tekinthető: ennyiszer még nem írtak át hatálybalépése előtt költségvetési törvényjavaslatot. S nem csak fejezeteken belüli átcsoportosításokról van szó, lényegében a költségvetés minden elemét újra kellett számolnia a kormánynak az első, még nyár elején benyújtott verzióhoz képest.

– Ha csak nem áll elő rendkívüli helyzet, a jövő évi költségvetési hiány három százalék alatt lesz – Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke ezt a választ adta a Népszabadságnak arra a kérdésére, hogy a 2013-as büdzsé alkalmassá teszi-e Magyarországot arra, hogy kikerüljön a Brüsszel által még 2004-ben, az uniós belépésünkkor indított túlzottdeficiteljárás alól.

Lépnünk kellett az egyetem becsülete érdekében – így indokolta lapunknak az egyik aláíró annak a közleménynek a megjelentetését, amelyben az ELTE Társadalomtudományi Karának 12 egyetemi tanára kinyilvánítja: amíg az érintettek nem tisztázzák, hogyan lehet jelentős szövegazonosság Semjén Zsolt szakdolgozata és Molnár Attila Károly (Semjén konzulense) később publikált szövegei között, addig a Semjén-mű érvényességét nem fogadják el.

Fideszes képviselők a Népszabadságnak kedden azt mondták, azért is lenne fontos egy külön frakcióvita a tandíjügyről, mert az újságból értesültek a drasztikus felsőoktatási keretszámcsökkentésről, és azóta sem kaptak sem a kormány részéről, sem Hoffmann Rózsa oktatási államtitkárságától „egymondatos magyarázatot” sem arra, hogy miért született meg a döntés, „és miért így”. Volt, aki azt mondta, az egyik ismert KDNP-s politikus „kemény tónusban” szembesítette a szintén KDNP-s államtitkár asszonyt a döntés társadalmi következményével. Mások viszont úgy vélekedtek: nem Hoffmann Rózsa elképzeléséről van szó, a döntést Orbán Viktor miniszterelnök hozta meg a keretszámokról. Épp ezért befolyásos fideszesek is azt valószínűsítették: nagyon kicsi az esélye, hogy a miniszterelnök hozzájáruljon az állami ösztöndíjas tízezres keretszám korrigálásához.

Akkora hó van a Délvidéken, hogy már a kamionokat is kitiltották az utakról, de a kézilabda, hála az égnek, teremsportág. Igaz, kitiltani ebben a sportágban is lehet. Mi már csak tudjuk: hiába fellebbezte meg a magyar szövetség Tomori Zsuzsanna egymeccses büntetését, az európai szervezet illetékesei úgy döntöttek, hogy az – amúgy kiváló formában játszó – átlövő Montenegró elleni alakítása (kétperces kiállítását igen emelt hangon tette szóvá a bíróknak, akik előhúzták a piros kártyát, lefelé menet pedig bemutatott a nézőknek...) túllépett egy határt. Így aztán a ferencvárosi bombázó nélkül készülődött a csapat a románokkal szembeni, sorsdöntő meccsre.