A Hungyűrű egy kelta települést vett körbe egykoron. Lakóit azonban csak egy ideig tudta megvédeni. Azt már tudtuk, hogy a Kr. e. I. század közepén néptelenedett el, most sikerült bizonyítani, hogy ki okozta vesztüket: Julius Caesar. A Hungyűrű közelében ugyanis most azonosították a rómaiak katonai táborát, ami a legrégebbi római erőd Németországban.

A volt frakcióvezető nem szövetkezik a szocialistákkal, de a közös kormányzást már nem zárja ki, viszont nem tudja elképzelni az LMP-t egy Bajnai vezette kormányban. A jelenlegi frakcióvezető szerint ez nagy jóindulattal is a magánvéleménye lehet.

Mást és mást mond az IMF-tárgyalásokról Orbán Viktor és Varga Mihály. Egyre több szakértő szerint csúszik 2013-ra a megállapodás. Már ha lesz egyáltalán.

Az egészségügyi kassza egy része a büntetés-végrehajtást fogja finanszírozni. Ez az egyik következménye a kormányrendeletnek, amely szerint januártól a kórházaknak és a szociális ágazat intézményeinek is a büntetés-végrehajtás vállalkozásaitól kell vásárolniuk.

A Somogy Megyei bíróság volt vezetője kilenc éven át a bírósággal fizettette vitorlásának fonyódi kikötőbérletét. Az ügyletet az OBH vizsgálja. A ma már nyugdíjas bíró arra hivatkozik, hogy a bíróság vendégei használhatták hajóját.

A várakozásokat messze felülmúlta a Kutatók Éjszakája. A vidéki helyszíneket a tavalyinál átlagosan 20 százalékkal többen keresték fel, a fővárosban pedig körülbelül tizenkétezer látogató fordult meg.

– A román–magyar viszonyt a közelmúltban a bukaresti kormány által elkövetett sorozatos hibák alakították – nyilatkozta a Népszabadságnak a román külügyminiszter budapesti látogatása kapcsán Dan Dungaciu, a Román Akadémia Politikatudományi és Külkapcsolatok Intézetének igazgatója. Szerinte egyáltalán nem szokatlan az a stílus, amellyel Németh Zsolt, a magyar Külügyminisztérium parlamenti államtitkára (a Népszabadságnak adott interjúban) előkészítette a terepet a román külügyminiszter budapesti látogatására. Másfelől viszont a magyar kormány okkal érezheti úgy, hogy megengedheti magának ezt az attitűdöt. Dungaciu – aki a lapunknak adott márciusi interjúban még úgy értékelte, hogy Bukarest fölényben van Budapesttel szemben –most úgy látja: időközben Románia „ledolgozta az előnyét”.

Bár a stratégiai partnerség létét és a fennálló kapcsolatok erősítését hangsúlyozta mindkét fél a magyar–román külügyminiszteri találkozó után, Titus Corlatean és az őt fogadó Martonyi János nyilatkozataiból kiderült: a kisebbségi ügyekben kölcsönösen neheztel egymásra Budapest és Bukarest, és ezen a hétfői találkozó nem változtatott.

Pugliai Primitivo kínai írásjegyekkel felcímkézve? Egyre kevésbé hangzik bután. Hiszen ki volna az a jó kereskedő, akinek a fantáziáját ne mozgatná meg egymilliárd szomjas ember? Az európai exportőrök felismerték a világ ötödik legnagyobb piacában rejlő lehetőségeket: míg 2008-ban „csak” 35,9 millió liter uniós bor csordogált az ázsiai óriásállamba, addig tavaly már 169 millió. Különösen, hogy Európában – és azon belül is kiemelten a déli bortermelő államokban – válság van, beszűkült a belső piac, csökkent a kereslet, és a megszorításokkal, fizetéscsökkentéssel sújtott polgárok nagyon megnézik, mit vesznek a vacsoraasztalra.

A főváros utcaátnevezési görcsben szenvedő kuruc forradalmárai, egyben jelenlegi urai úgy döntöttek, hogy Károlyi Mihálytól elveszik az utcáját. De hogy a dolog ne legyen annyira feltűnő, csak a felét veszik el, persze nem az utcának, csak a nevének. Ezentúl nem Károlyi Mihály utca lesz, hanem Károlyi utca. És így majd, mondja a döntéshez fűzött magyarázat, a név az egész Károlyi családra emlékeztet minket, nem csak az első magyar köztársaság első elnökére.

Alig több mint egy évtized leforgása alatt az internet forradalmasította a világot. Szabadon kommunikálhatunk, legyünk a világ bármely pontján. Gondolataink átrepülik a határokat, meríthetünk az információk fantasztikus tárházából. A mai digitális világban szinte bármit csinálhatunk a neten, a banki műveletektől kezdve egészen a hírek megosztásáig – akár 140 karakterben is. Az internet a gazdasági növekedés létfontosságú hajtóereje, különösen a fejlődő világban. Segít abban, hogy egyre többek számára váljék elérhetővé az oktatás és az egészségügyi ellátás, enyhítve ezzel a szegénységen. Kitüntetett szerepet játszik a millenniumi fejlesztési célok elérésében. Minden, amit teszünk, az internet körül forog.

Tudom, hogy mindent meg kell érteni. Az elmúlt negyven évet, ötven évet, húsz évet, egy évet. Hogy a Hunyadi László nagyon nehéz darab, elénekelni is nehéz, színre vinni még nehezebb, valami kijáratot kell találni bajszos domborítás és belcanto között, vagy legalább kitalálni, hogy mit érdemes játszani, ősváltozatot vagy átdolgozást. Hogy ellenséges a világ az Operaház körül, versenyt fognak szellemeskedni a kritikusok a hollón, akinek kiénekelték a gyűrűt a szájából. De mindent beszámítva sem értem, hogy lehet ilyen előadással nyitni az évadot. Egyáltalán: mi volt ez?

Mindenkinek ízlése, pontosabban pénztárcája szerint. Legalább harmincezer euróval (8,5 millió forint) kellett készülnie annak, akinek Pierre Julien, XVI. Lajos király korának híres francia szobrásza alkotására, az Alvó Ariadnéra fájt a foga. Tizenkétezerrel (3,4 millió forint) kalkulálhatott, aki beérte volna a XVIII. századi mester, Jean André Lepaute remekével, egy aranyozott bronz időmérővel, amelynek órakerekét két Vesta-szűz tartja a magasba. Ezerért XIX. századi biliárdasztalt kínáltak. Aki csak egy kisebb ereklyét, mondjuk egy éjjeliszekrényt vagy egy fűnyírót akart hazavinni, az pár tucat euróval is útnak indulhatott arra a különleges, sőt páratlannak tartott árverésre, amelyet a hét végén tartottak egy közép-franciaországi faluban, az 1600 lelkes Chanonat-ban.

Ábrahám Attila főtitkár hétfőn, a Digi Sport Reggeli Start című műsorában megerősítette: a Magyar Kajak-Kenu Szövetség várhatóan 150 ezer eurót (42 millió forintnak megfelelő összeget) kér azért, hogy Douchev-Janics Natasa szerb színekben folytathassa pályafutását. Erről szerdán Szegeden egyeztet a szerb szövetség képviselőivel.

A bírák nyugdíjazása ügyében az Európai Bizottság fenntartja a keresetét Magyarország ellen az európai bíróságon, annak ellenére, hogy a magyar Alkotmánybíróság időközben visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a bírák nyugdíjkorhatárát 70 évről 62 évre leszállító intézkedéseket.