Valami varázspálcaszerű dolog kellene, amivel bármire mutatunk, megmondja mi az – ekkor lehetne igazán gyorsan tisztázni, melyik baktérium vagy vírus okozza a betegségünket. Akkor talán ritka vagy éppen új kórokozók támadásakor is időben tudnánk beavatkozni. Hiába képes ma már sok mindenre a technika – néha a szabályok, máskor az anyagiak lassítják a fejlődést.

"A folyóirat kiadása szünetel, előfizetni nem lehet rá – A Főszerkesztő." Ez a felirat fogadja a látogatót a Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle honlapján, s habár a nagy múltú folyóirat tavaly megjelent, legutóbbi számában még úgy köszönt el a szerkesztőség, hogy nyitva hagyta a kaput az esetleges követők számára, az új évben immár biztossá vált: nincs tovább. A Nyíregyházán szerkesztett lap – amely a mostani folyamát 1964-től datálta, de szellemi elődjének tekintette az 1934–1944 között megjelent Szatmári Szemlét is – megszűnik, mert a fenntartó megyei önkormányzat nem tudott forrást találni a finanszírozására.

Minden farsangra jár egy Denevér, vagyis a jár, az az operajátszás állapotát nézve azért túl kegyetlen volna, de mondjuk úgy: a remény életben tartása végett meg kell próbálni. Nem azért, mert hátha jó lesz, olyan csodák ma már nem történnek, hanem mert hátha lesz benne valami. Nem tudom pontosan, mi az a valami, biztos nem stílus, mert A denevér jelenlegi rendezése azt igen valószínűtlenné teszi. Amennyire emlékszem, valószínűtlenné tette az előző is, sőt az azt megelőző is, nincs nálunk aranyélete a darabnak, mindig van valami parizeres-sörböffentő szag a színrevitelben, amitől a darab bája odavész, polgáriból kispolgárivá, elegánsból rongyrázóvá, szalonspiccesből merevrészeggé válik a történet. Ha három ilyet lát az ember egymás után, akkor gyanús, hogy ez nem tehetség és jóindulat kérdése, hanem a korszellemé, ezt értjük, ezt éljük, ezt is kapjuk vissza a színpadon.

Meghirdette az Új Színház részletes műsorát Dörner György, aki február 1-jétől igazgatja a budapesti teátrumot. A programból kiderül, hogy az évad második felére egy felújítással, két premierrel, előbemutatóval és nyári produkcióval is készülnek. A jövő szezonra nyolc premierrel és két nyári újdonsággal számolnak. Ilyen sok bemutatót egyébként csak a vidéki színházakban szoktak tervezni. Gajdó Tamás színháztörténésszel viszont azt néztük meg, milyen darabokról van is szó. Az biztos, hogy a művek feléhez korábban kötődött – így vagy úgy – a leendő főrendező-fődramaturg, Pozsgai Zsolt.

Románia februárban csatlakozhat a határellenőrzéstől mentes schengeni övezethez – véli Cristian Diaconescu, a bukaresti szenátus alelnöke. A volt román külügyminiszter december második felében járt hivatalos látogatáson Hollandiában, hogy meggyőzze az ottani törvényhozókat: a román igazságszolgáltatás reformja visszafordíthatatlan.

A mai magyar kormánynak, a Fidesz vezérkarának és a jobboldal szószólóinak az elmúlt hónapokban egyetlen olyan nyilatkozata sem akadt, amelyből hiányzott volna az ország gazdasági szuverenitásának (önállóságának) féltése. Téren és időn kívül az ilyen megnyilatkozások általában méltányolhatóak, csakhogy a szóban forgó féltés rendre a Nemzetközi Valutaalaphoz való (vissza)fordulásunk szövegösszefüggésében jött elő mint valamely kurucos dac és a legalábbis fenyegető külső erőszak konfliktusa.

Maximálisra kívánják tekerni Brüsszelben a politikai nyomást, de még korai „csomagolni” a Magyarországgal szembeni kifogásokat – vélekedett lapunknak Marco Incerti, az Európai Politikatanulmányok Központjának (CEPS) munkatársa. Emlékeztetett arra, jelenleg olyan a hangulat az unió fővárosában, hogy nehéz partnerként tekinteni Magyarországra. Ugyanakkor a kutató kétli, hogy Brüsszel megpróbálná „politikai karanténba” kényszeríteni az országot, ahogy az Ausztriával történt 2000-ben, amikor Jörg Haider Szabadságpártja helyet kapott a kormánykoalícióban.

Minden jelenlegi magánnyugdíjpénztár-tagnak járni fog a teljes állami nyugdíj, függetlenül attól, hogy idén március végéig visszalép-e az állami nyugdíjrendszerbe, avagy sem –állította megkeresésünkre a Nemzetgazdasági Minisztérium. A múlt év végén elfogadott módosításokból arra lehetett következtetni, hogy azok, akik 2012 márciusa után is pénztártagok maradnak, csak csökkentett állami nyugdíjra lesznek jogosultak, akik viszont visszalépnek, a teljes nyugdíjat megkapják. A szaktárca álláspontja szerint azonban mindenki teljes nyugdíjjogosultságban részesül 2012 januárjától.

Foltos a homloka, tehát jó muszlim. A homlokon virító barna folt ma már politikai tőkét is jelent, miután a Hoszni Mubarak 30 éves elnökségét lezáró arab tavasz után a radikális iszlámot hirdető pártok is virágzásnak indultak. A 81 milliós országban január közepéig tartó parlamenti választási maratonon különösen a szalafita – a radikális iszlámot követő, a vahabitával lényegében azonos – pártok jelöltjeinél feltűnő a jelenség, de a magát mérsékelt iszlám szervezetnek tartó Muzulmán Testvériség mozgalmához kötődő Szabadság és Igazság Pártjának tagjai is szívesen jelzik így megbízhatóságukat. A folt azonban civilek között is gyakori.

A többfokozatú egyiptomi választások egyik legfontosabb szakasza véget ért: a parlament alsóházi képviselőinek többségét megválasztották. Egy-két körzetben még esetleg tarthatnak előválasztásokat, de a kép immár egyértelmű: Egyiptomban nem a forradalom győzött, hanem az iszlám pártok. Elsősorban a konzervatív, vallásos Muzulmán Testvériség (MT) nyolcvanhárom éves mozgalma, illetve az MT nevében fellépő Szabadság és Igazság Pártja nyert, amelyek megkapták a szavazatok negyvenegy százalékát. Mögöttük azonban ott következik a jóval radikálisabb al-Núr (Fény) párt 21 százalékkal. Ez a párt csak 2011-ben, a forradalom sodrában alakult. A két pártnak együttesen lehet akár kétharmada is. A kérdés most az: mi következik ezután az egyiptomi politikában?