Spanyolország újra meg kívánja nyitni az Altamira-barlang minden termét a nagyközönség előtt, noha több kutató eddig is figyelmeztetett már arra, hogy az egyedülálló, több tízezer éves, prehistorikus barlangrajzokat a látogatók veszélyeztetik.

Tiszteljük, szeretjük, nagyra tartjuk, de azért megvan a véleményünk róla. Ha jól sejtem, ez a mai gondolkodás Richard Straussról. Persze zseni, de önmagát túlélő zseni. Vagy így sem igaz, hiszen a Négy utolsó ének vitán fölül áll, így a magam számára ki is dolgoztam egy jónak látszó elméletet: Strauss az élmények nélküli komponista, akinek nem volt miről zenét írnia.

Tizenhat év után megszűnik az ország legrégebben működő, számos kitüntetésben és elismerésben részesült zenei és kulturális vidéki klubja, az egri EGAL – korábbi nevén MÁS – klub. Juhász Mihály elnök-klubvezető közleményben tudatta: a klubot fenntartó egyesület és ő maga sem kívánja meghosszabbítani az egri önkormányzattal 1995 szeptemberében kötött szerződést. – Elfogyott körülöttünk a levegő, s hiába kértünk segítséget a egri képviselő-testülettől, még azt a pénzt sem kaptuk meg, amely a szerződésünk alapján járt volna. A gazdasági válság miatt a fiataloknak már a pár száz forintos jegyár kifizetése is gondot okozott, a klub veszteségeit eddig úgy-ahogy kompenzáló büfé forgalma a harmadára esett vissza. Ebben a helyzetben nem maradt más választásunk, mint azt mondani: elég volt, itt vége – fogalmazott Juhász Mihály klubvezető.

„Több Tomas Tranströmert a stresszben élő embereknek, az öregeknek és a betegeknek” – ezen aktuális és kiáltványnak is beillő mondattal kezdte Lena Adelsohn Liljeroth svéd kulturális miniszter a napokban kezdődő, az „északi gondoskodási modellről” szervezett malmői konferencián tartott beszédét. Tranströmer idei irodalmi Nobel-díja valóban aktuálissá tette a témát, ám hogy mindez ne csak üres politikai szólam legyen, a miniszter asszony egyidejűleg – kvázi ajándékként – bejelentette: a jövő évi költségvetés plusz 30 millió koronát (azaz mintegy 800 millió forintot) biztosít az otthonokban lakó betegek és öregek számára rendezendő kulturális műsorok támogatására.

Tegnap reggel – ígéretük szerint – vállalatvezetők szálltak metróra, buszra, villamosra ahelyett, hogy szokás szerint céges autójukba ültek volna, de akadt olyan főnök is, aki bolti alkalmazottainak bőrébe bújt. Volt, aki egy napig böjtölt, hogy kicsiben megélhesse, milyen a ramadán, egy ügyvezető igazgató pedig sok év után ismét szóba állt az anyósával. Tették mindezt a Common Purpose, a világ egyik legismertebb vezetőfejlesztő szervezete kezdeményezésére, amely idén először Magyarországon is meghirdette a fordított napot.

A gazdaságok működését váratlan események befolyásolják: hirtelen megugrik az olaj ára, a jegybank kamatot csökkent vagy emel, összeomlik egy bank. Ezeket az eseményeket nevezi a közgazdasági szakirodalom sokkoknak. Ugyanakkor a gazdaság szereplőinek a várakozásaikon keresztül alkalmazkodniuk kell a kiszámíthatónak látszó, hosszabb távra szóló gazdaságpolitikához is, például az antiinflációs törekvésekhez, vagy a költségvetési egyensúly helyreállításához, mondjuk a kiadások csökkentése révén. Nehezebb azonban megérteni, hogy a sokkok és a gazdaságpolitikai változások miként hatnak egymásra.

Három hetet adott az eurózóna válságának megoldására, azaz az európai bankok feltőkésítési tervének kidolgozására és a görög adósság egy részének leírására vasárnapi találkozóján Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia elnök.

Újra kormányt alakíthat Donald Tusk lengyel miniszterelnök, és ez rekord a rendszerváltozás utáni lengyel történelemben. Eddig négyévenként – vagy még gyakrabban – váltottak kurzust vagy kormányt a lengyelek. A győztes jobboldali-liberális Polgári Platform (PO) a voksok közel 40 százalékát, a koalíciós partner Parasztpárt (PSL) 8,36 százalékot szerzett, ez elég lehet ahhoz, hogy újra együtt kormányozhassanak. Feltehetőleg nem lesz szükség Janusz Palikot mozgalmára (RP).

Bakancsban, vízzel és élelemmel megrakott hátizsákkal és estélyi ruhában indult túrázni múlt hét végén Heather Rolland társaival. Férfiaknak elég valamilyen szoknya (!) és blúz, a hölgyek számára azonban kötelező a földig érő alkalmi ruha: a Rolland által vezetett Gowns For Greenbacks (G4G) nevű civil szervezet tagjai jótékony célokra gyűjtenek extrém kirándulásaikkal. Ha elegendő támogató és pénz gyűlik össze, megmásszák a New York állam északi részén elterülő Catskills-hegység valamelyik csúcsát. A pénzzel általában a túraútvonalak fenntartását támogatják, ám ezúttal különleges kirándulásra gyülekeznek: a térségre augusztus végén lecsapott Irén hurrikán károsultjainak, illetve a megélhetésüket elveszített farmereknek gyűjtenek.

Keresztények és muszlimok siratták halottaikat, miután újabb békésnek induló tüntetés vált vérfürdővé Egyiptomban a hétvégén. Huszonnégyen (a Reuters szerint 25-en) vesztették életüket vasárnap este Kairóban, amikor tízezer kopt keresztény és muszlim tüntetett közösen a keresztényekkel szembeni erőszak ellen egy asszuáni templomégetés nyomán. Az ország katonai vezetése gyors vizsgálatot követelt a kormánytól.

A gazdagokat segítő, az elesetteket sújtó hírek hatására sokszor gondolok a több ezer évvel ezelőtti életképes hordákra, melyekben a horda tagjai jóból és rosszból egyenlően részesültek, a gyerekekről, a betegekről, az öregekről folyamatosan gondoskodtak.

„Senkit nem hagyunk az út szélén!” – mondja Orbán Viktor a devizahiteleseknek szóló reklámkampányában közpénzen. Ő maga mondta, hogy ne azt nézzük, amit mond, hanem azt, amit tesz. Hát nézzük!

Szeptember 16-i számukban Pataki Pál érdekes, értékes és nagyon megszívlelendő gondolatot vet fel (Marslakók helyett roma nyomozót!): olyan filmeket kellene alkotni, amelyekben a cigány hős/hősnő pozitív szereplő, hasonlóakat az 1950-es években keletkezett, a néger főszereplőt pozitívan ábrázoló amerikai játékfilmekhez, amelyek hozzájárultak az amerikai színesbőrűekről való közgondolkodás átalakításához.

Újult erővel látott neki a józsefvárosi önkormányzat a rendrakásnak. Rendőrökből, közterület-felügyelőkből verbuvált akciócsoportok járják éjjel-nappal a fővárosi kerület tereit, utcáit, és a póráz nélkül kutyájukat sétáltatók, a szemetelők mellett lecsapnak az otthontalanokra, akik nem átallanak „életvitelszerű lakhatásra használni” a közterületet, sőt a kukákban elemózsia, pénzzé tehető holmi után kutatnak. Egy hétfőn életbe lépett rendelet alapján már az sem menekül meg, aki kéreget, koldul vagy épp a már eleve megbocsáthatatlan padon, kövön üldögélést azzal tetézi, hogy csavar magának egy cigarettát, amit aztán el is szív.

Lapunknak nyilatkozik Dobroslav Trnka, aki négy éve tartja vissza Malina Hedvig aktáit. Februárig ő volt Szlovákia legfőbb ügyésze, jelenleg az ügyvezető utódjának az első helyettese – a lapunknak adott exkluzív interjúban arról beszél, hogy a bántalmazási ügyet a politikusok és a sajtó fújta fel.