Magyarország rosszkedvű ország. Igaz, semmi okunk a jókedvre, a derűre. Gazdaságunk növekedése már jóval a pénzügyi világválság és a globális recesszió előtt is elmaradt a korábban a mi hátunkat bámuló versenytársaink mögött. Az 1989-es "alkotmányos forradalom" intézményrendszere még létezik, de egyszerűen nem működik. A fejlett európai országokhoz való felzárkózás lendületét a gazdasági hanyatlás; a világosan megfogalmazott célokat a zavaros üresség; a kiegyenesedett gerinc, a verseny és az elesettekkel szembeni megértés helyét a kizárólagos önérdek, a mutyizás vette át. Mindennapjainkba beköltöztek az "ordas eszmék", nincs, aki távol tartsa a brutalitást, a szellemi és fizikai erőszakot. A felzárkózás elmarad, és megjelent a félelem.

Az európai polgárok alig egyharmada tervezi, hogy a hétvégén elmegy szavazni az európai parlamenti választásokon - derült ki az Eurobarometer legutóbbi felméréséből. A kutatás szerint a 2004-es rekord alacsony, 45 százalékos választási részvétel most akár 10 százalékponttal is csökkenhet. Ahhoz képest, hogy az Európai Parlament jogkörei folyamatosan bővülnek (költségvetés elfogadása, demokratikus felügyelet), az iránta mutatott érdeklődés ennek ellenére fokozatosan csökken, mióta 1979-ben először lehetett közvetlenül szavazni a képviselőkre. Akkor még az európaiak 62 százaléka vett részt a voksoláson.

Nem értem, hogy miként lehet a gyerekjóléti szolgálattól érkezett nőt lefejelni. Azt még fel tudom fogni, hogy nem bírja a mátészalkai ember, ha a megvert családtagokról kérdezik. De a lefejelés ebben a relációban újszerű.

Orbán Viktor az elmúlt héten erős frontokat nyitott belföldön, külföldön egyaránt. Kis túlzással: minden megszólalását valamiféle tiltakozás követi. Az utóbbi napokban például a Magyar Nemzeti Bank elnöke, illetve a szlovák kormánypárt részéről. Orbán Viktor a héten kampányországjárásra indul.

Schmitt Pál kész részt venni a Bokros Lajos által kezdeményezett EP-választási listavezetők nyílt vitáján, de csak akkor áll ki az MDF listavezetőjével, ha mind a nyolc hivatalos listavezető ott lesz - erről a politikus nyilatkozott lapunknak. Bokros Lajos a múlt héten kezdeményezte a vitát.

A harmadik választási évben januártól decemberig kapkodhatta a fejét az állampolgár, az egyik meglepetés jött a másik után. Az év első két hónapjában a közvélemény-kutatók még fölényes (mintegy 15-18 százalékos) szocialista vezetést mértek, és az elemzők többsége a választások után egypárti, tisztán MSZP-s kormánnyal számolt. Aztán mégis a Fidesz alakított kormányt, mert - újabb meglepetés - ezúttal nem az első forduló nyertese maximalizálta előnyét, hanem ellenfeleinek összefogásából kerekedett ki az új - polgári - többség.

A kormány 1400 milliárd forintos válságkezelő csomagjából 1338 milliárd forint már elérhető, az Új Magyarország kockázati tőkealap 35, illetve a Japán-magyar kockázati tőkealap 26 milliárd forintja pedig várhatóan az év második felében nyílik meg a vállalkozók előtt. A cégek a pénzhez hitelek, garanciák, kamattámogatás, illetve uniós pályázatok útján juthatnak hozzá.

Minden bizonnyal az óceánba veszett hétfőn az Air France légitársaság Rio de Janeiro és Párizs között eltűnt gépe, amelynek utaslistáján négy magyar név is szerepel. Jean-Louis Borloo francia környezetvédelmi miniszter szerint valószínű, hogy szerencsétlenség történt.

Igazuk lett az aggódó megfigyelőknek, Susan Boyle, a brit "Ki mit tud" sztárja öszszeroppant a rá nehezedő nyomás alatt a verseny váratlan elvesztése után.

A tudományt a közvélemény körvonalazhatatlan tisztelete övezi, miközben egyre kevesebben jelentkeznek erre a pályára, különösen a természettudományok művelésére. A tudomány kettős társadalmi megítélésének hátterében álló okokról Falus András akadémikussal, immunológus professzorral beszélgettünk.

"Történelmi" sikert aratott az idősebb Tóth Imre tulajdonában lévő Racing Team Tóth a gyorsaságimotoros-világbajnokság mugellói futamán: az Olasz Nagydíjat a 250 kcm-esek mezőnyében a csapat itáliai versenyzője, Mattia Pasini nyerte. Ugyanitt ifjabb Tóth Imre a 15. (még pontszerző) helyen végzett, míg a Talmácsi Gábor helyére került Németh Balázs (Balatonring Team) 16. lett.

Az amerikai és a kanadai állam a tervek szerint együtt mentené meg a legnagyobb amerikai autógyártót, a tegnap csődvédelembe menekülő General Motorst. Eközben rendeződhet a másik detroiti óriás, a Chrysler helyzete. A vállalat a Fiat-csoporttal léphet szövetségre.

1989. június negyedikén "tisztította meg" a Népi Felszabadító Hadsereg a pekingi Tiananmen teret az ott tüntető, demokráciát (és sok mást) követelő diákoktól - több száz ember (jórészt nem diákok, hanem velük szolidáris pekingi lakosok) halála árán. A Fidesz tiltakozó tüntetést szervezett a budapesti kínai követség elé, tudomásom szerint az egyetlent Kelet-Európában. A Fidesz alapítói okkal azonosulhattak a Tiananmen téri diákvezérekkel, de a kelet-európai (különösen a magyar) és a kínai politikai-gazdasági változásokat akkor nemcsak ők, de a legtöbb szemlélő is egyazon, a liberális demokrácia és a kapitalizmus felé vezető megállíthatatlan világfolyamat részeként fogta föl.

Napjaink politikai, gazdasági, morális zűrzavarában - amelyre a média még jó néhány lapáttal rá is tesz - lassan érzéketlenné válok a történésekre. Már megtanultam, hogy ami elhangzik, abból jó esetben a fele, rosszabb esetben egyetlen szó sem igaz. Ha belegondolok, tulajdonképpen ez már húsz éve tart, de manapság aztán gőzerővel. És itt rá is térek a lényegre: a nyugdíjaskérdésre.

Havonta "szokás" mostanában cigányt ölni Magyarországon. Egyre inkább foglalkoztat az a kérdés, hány ember fog még meghalni addig, míg valaki végre észreveszi, mi is folyik: etnikai alapú sorozatgyilkosság.

A szegregált oktatásról és felszámolási kísérleteiről minden lapban írások, vélemények garmadájával találkoztam az elmúlt években. Legtöbbjük bosszant, mert olyanok hergelik a közvéleményt, akik csak kívülről láttak ebben érintett gyerekeket. Politikai célokra használjuk az ügyet.

Sárközy Júlia Rómából küldött írása a Változhat XII. Pius imázsa? címmel (május 12.) jelent meg. A cím is, a kérdőjel is indokolt.

Kínai kutatók megtalálták az örökletes hipertrichózisért, vagy ismertebb nevén a farkasember-szindrómáért felelős genetikai elváltozást.