Első ízben adtak engedélyt emberi embriók kutatási célú klónozására Nagy-Britanniában. A brit bioetikai felügyelet, a HFEA szerdán hagyta jóvá a newcastle-i egyetem tudósainak erre vonatkozó kérelmét.

Egy tegnapi bejelentés szerint klónozás útján hoztak létre emberi embriót Dél-Koreában, s jutottak ennek eredményeként őssejthez. A Hvang Vu Szuk profeszszor által vezetett kutatócsoport szóvivője hangsúlyozta, nem volt céljuk, hogy a folyamat ember megszületését eredményezze. A petesejtet egy koreai asszony adományozta. Az őssejt-technológia jelenleg az egyik legígéretesebb ága az orvosi kutatásoknak. Az őssejtek segítségével elméletileg bármilyen szövetet ki lehet fejleszteni. A remény az, hogy a saját őssejtből új, saját szerveket lehet létrehozni, melyet aztán természetesen nem lök ki a szervezet. Főképp a Parkinson-kórt, a gerincvelő sérüléseit és a cukorbajt emlegetik, amelyek gyógyítása terén az új technológia áttörést hozhat. Bár őssejt a felnőttben is található, az embrióban sokkal könnyebben. Az első reakciók a koreai eredményt áttörésnek tekintik, amely bizonyítja, hogy emberi sejtek felhasználásával is lehet klónozni.

Tudományos kérdésekben kizárólag a kutatók hivatottak dönteni, a bíróság nem - mondta ki tegnap a Fővárosi Ítélőtábla, amikor helybenhagyta az őssejtperben hozott elsőfokú döntést.

Harminc klónozott emberi embriót hoztak létre dél-koreai és amerikai kutatók azzal a céllal, hogy gyógyításra alkalmas őssejteket nyerjenek belőlük - tudatta csütörtökön a Science című amerikai tudományos folyóirat internetes kiadása. A mostani képződményekhez hasonlóan fejlett emberi klónokat eddig nem alkottak. Ezzel vélhetően újra fellángolnak a viták, hogy a humánklónozás terén mit szabad tenni és mit nem. A felelősen gondolkodók szerint túlzottan keveset tudunk még erről a technikáról.

Egy kis londoni kutatóintézet azt állítja magáról, hogy emberi vérből képes olyan őssejteket előállítani, amelyekből aztán gyakorlatilag bármilyen sérült emberi szövetféleség kifejleszthető.

Amikor kínai kutatók bejelentették, hogy sikerült nyúlpetesejtbe emberi sejtmagot ültetve életképes őssejteket nyerniük, a tudományos világ szkeptikusan reagált. Az eredmény szenzáció, már ha egyáltalán valós.

Megkezdte működését Miskolcon, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórházban az ország első őssejtbankja.

A csontvelő-transzplantációval szemben, számos érv szól a köldökzsinórvér alkalmazása mellett. Könnyebb így a megfelelő donor kiválasztása, hiszen köldökzsinórvér (mint lefagyasztva tárolt őssejtforrás) igen nagy mennyiségben állhat rendelkezésre. Ma már hazánkban is működik köldökzsinórvér-bank.

Újabb áttörés a transzplantációban: első ízben sikerült veseátültetés után immunszupresszív, azaz kilökődést gátló gyógyszerek hosszú használata nélkül kivédeni a test önvédelmi reakcióját. A cukorbetegség gyógyítása is forradalmi változás előtt áll. A kulcs az őssejtbeültetés.

A tudományos célú, gyógyítási szándékkal végzett embrionális őssejtkutatás engedélyezéséről szavaztak Svájcban a hét végén. Döntő többségük az igen mellett voksolt.

A közelmúltban több olyan ügy kapott nyilvánosságot, amelyben véleménye kifejtésére kérték az Egészségügyi Tudományos Tanácsot, a szakminiszter javaslattevő, tanácsadó testületét. Egyes országokban az ilyen tekintélyes grémiumok álláspontja majdhogynem perdöntő, nálunk azonban más a helyzet. Az őssejtügyben az érintett magánvállalkozás a testületet jó hírnév megsértéséért perbe citálta, s bírói ítéletnek kellett megállapítania az ETT álláspontjának jogszerű voltát. Eközben az állampolgári jogok ombudsmanja is kifogásolta a testület véleményét. Ezért a napokban az ETT elnöke az MTA elnökéhez fordult, foglaljon állást a tudományos véleményalkotás alkotmányosan garantált szabadságát veszélyeztető támadás ellen.

A Mindentudás Egyeteme következő előadását Falus András immunológus-professzor tartja: Génjeink: sors vagy valószínűség? - "Az őssejtig vagyok minden ős" címmel.

Pert kíván indítani születendő gyermeke köldökzsinórvérének őssejtbankba helyezése érdekében egy sárbogárdi kismama. Magyarországon jelenleg nincs őssejtek tárolására engedéllyel rendelkező intézmény, jogi szempontból ráadásul az sem egyértelmű, hogy ki ellen lehetne egy ilyen bírósági keresetet benyújtani.

Nyolc sejtből álló emberi blasztocitát alkottak meg humán klónozással egy Massachusetts állambeli laboratóriumban. A most nyilvánosságra hozott publikáció szerint az első emberklónozás október 13-án történt meg. A kísérlet deklarált célja, hogy gyógyításra alkalmas szöveteket, őssejteket alkossanak meg. Amerikában korlátozzák az efféle emberkísérleteket.