A szexológus nem nyiszál patkányfejet, lekvárokon él, Fábri Zoltán díszletei között alszik. A színész-rendező forradalmat értelmez, csukott szemmel Bachot hallgat. Lux Elvira és Pintér Béla beszélget apácákról, árpádsávról, Dosztojevszkijről.

1978-at írunk. A közép-angliai Birmingham főutcáján, a Broad Streeten dúl a popzenei forradalom. Az egyik pubban éppen a Black Sabbath botrányhős énekese, Ozzy Osbourne rendel jellegzetes karcos-vékony hangján egy pint sört.

A filmekről szóló könyvek gyakori hibája, hogy szerzőjük cafatokra analizálja a műveket, az oldalakat különféle művészetelméleti okoskodásokkal és latin kifejezésekkel telezsúfolva. Kővári Orsolya írásában ezekből szerencsére egyet sem találhatunk.

– A heroin azokat a fájdalmakat is megszünteti, amik nem is léteznek. Egyszerre az anyám, az apám, a szeretőm. A heroin én vagyok – foglalja össze három rövid mondatban a drogok királynőjével eltöltött néhány évet meghatározó érzést Szabó Győző. A színművész nemrég megjelent, Toxikoma című könyvében saját kábítószeres élményeit, sztorijait írta meg.

Truman Capote az amerikai irodalom egyik legkülönösebb figurája volt.Izgága, intelligens és boldogtalan alakjának megformálásáért Philip Seymour Ho man a múlt évtized talán leginkább megérdemelt Oscar-díját kapta.

Minden művészeti ágban akadnak kiemelkedő, korszakos zsenik, akik után igen nehéz az elődök munkáihoz mérhető alkotást létrehozni. Ha a múlt századra gondolunk, a festészet történetéből elég Dalít, esetleg Picassót említeni, de arra is kicsi az esély, hogy filmrendező valaha újra meg tudja idézni Federico Fellini lenyűgöző álomvilágának bűvöletét, akárcsak arra, hogy költő megközelítse József Attila őrületig hajszolt zsenialitását. Ebbe a sorba illeszkedik a televíziós sorozatok Elfolyó idője, Guernicája, Országútonja és Eszmélete, a New Jersey-i olasz maffia hétköznapjait hat évadon át mesélő Maffiózók is.

A harmincas évek krimije ma művészfilmnek számít. De hát mindenki Fritz Langtól tanult!

A színésznő tűzhelyekbe mászik, Déry Tiborral üldögél, örkényi mondatokban beszélget. A rapper-költő San Franciscóban gördeszkásokkal lóg, Pesten Szophoklészt tanulmányozza. Béres Ilona és Závada Péter a párizsi utcákról, a szerelem nyelvéről és a szekrényekről.

Vannak olyan filmek, amelyek annak ellenére is tökéletesen élvezhetők, hogy forgatókönyvírójukkínos pontossággal tartja távol magát a fordulat mint történetmesélési eszköz használatától.

Vajon milyen lehet berúgni Salvador Dalíval, hajnalig vitatkozni ErnestHemingwayjel politikáról és irodalomról, ócskapiacokon csavarogni Luis Bunuellel, esetleg párizsi táncosnőket bámulni Henri Matisse-szal?

Tomasevics Zorka és Müller Péter Sziámi beszélget Latinovitsról, a finn operagyűlölőkről és az élet értelméről.

A magyar szem elidegeníthetetlen joga, hogy elébe az Adriai-tenger kéksége boruljon. A nyugatiak – mint már oly sokszor a történelem folyamán – összefogtak ellenünk, Szlovénia néven országot alapítottak, hogy megfosszák a magyart a tengerhez való hozzáféréstől.

Mit szól a kínai lány a magyar puszihoz? Megsértődik-ea szíriai egyetemista, ha a lányok Kabir Bedinek hívják a háta mögött? Hogyan dobol székely népdalt a szenegáli balett-táncos?

A látványtervező szörnyszínészek között dolgozik, Mexikóig squasholja magát és Gordon Ramsay-vel vacsorázik. Az író nem szeretkezik koporsókon, Berlinben olvas József Attilát, félmondatokból kisregényt ír. A Tandemben Varga Judit és Grecsó Krisztián.

Michelangelo Merisi da Caravaggio életművével alapjaiban változtatta meg a festészetet.

Giorgio Armaninak tulajdonítják a mondást, mely szerint a stílust egyetlen dolog különbözteti meg a divattól: a minőség. Ez nem csupán az anyagok kiválóságát jelenti, hanem a készítők, tervezők munkájának évtizedes igényességét, melyből az ideig-óráig létező divatmárkákkal szemben önálló stílus alakulhat ki. Ilyet hozott létre az elmúlt hatvan év során a „holland Armani”, Hermiel Van Gils is.

Ilyen vidék Toscana délnyugati területén Maremma is, amely rendkívül szerencsés adottságokkal rendelkezik: van tengerpartja, és Róma, Siena és Firenze a régió bármely pontjából autóval két óra. A régió nyugalmát legfeljebb olívabogyót szedő asszonyok sajátos, középolasz nyelvjárásának emelkedő dallama zavarhatja meg.

A Krízispont egy Wall Street-i székhelyű pénzügyi cég utolsó húsz óráját meséli el.

Mi köze Woody Allennek Győzikéhez? Lehet-e törött lábbal égő fáklyát dobálni? Deák Krisztina és Kepes András beszélget az emberi arcról, a női sorsról és a film erejéről.

A Vasököl nem más, mint a gyerek-kutya sikerpáros modern változata egymást csépelő harci robotokkal.