Meglepő, ha egy közismert cégről kiderül, éveken át áfacsalásból gyarapította profitját. De meglepő-e, hogy mindez az elektronikai eszközök kereskedelmében történt? Nem annyira. A szektorban sokkal több a zűrös ügy az átlagnál.

Most is működnek azok az elektronikai eszközökkel foglalkozó webáruházak, amelyeket a minap lefülelt áfacsalással gyanúsított cégek üzemeltettek. Érdemes ezeket messzire elkerülni, a megrendelésekből ugyanis már biztosan nem lesz semmi.

Idéntől, ha egy magyar érintettségű nemzetközi adózási ügyben az érintett tagállamok eltérően értelmezik az ezzel kapcsolatos egyezményeket, és emiatt a cég sehol se adózik, akkor Magyarország magához vonhatja az adóztatás jogát. A szakértők egyelőre értelmezni igyekeznek a passzusokat.

Élesbe fordult az elektronikus felszámolási rendszer, már elérhetők az interneten az első pályázatok, árverések. Az új rendszer sokkal áttekinthetőbb, akár tárgyakra is rákereshet az érdeklődő. A NAV a saját online rendszerének bevezetése után kiiktatta az árverési maffiát, itt is várható hasonló hatás.

Gigantikus összegeket veszítettek a magyar befektetők néhány nap alatt a svájci frank brutális megerősödése miatt. A veszteséget zömmel olyan ügyfelek könyvelhetik el, akik nem is spekuláltak semmire, csak profikra bízták a pénzüket.

Kutatások szerint ahhoz, hogy valaki az aktív évei alatt megszokott életszínvonalat fenn tudja tartani nyugdíjas korában is, átlagosan havi 50 ezer forintot kell félretennie. A személyijövedelemadó-bevallások szerint 4,4 millió magánszemély szerez valamilyen jövedelmet évente, ebből négymillió a munkaviszonyban állók száma. Nekik illene valamennyit félretenniük, hogy mankót kapjanak majd a nyugdíj mellé. A több millió inaktívnak erre semmi esélye.

Nem fogják bekeretezve kiakasztani a falra a cégek a 2015-ös évről szóló adóváltozásokat, hacsak nem akarják azt céltáblának használni. Egy sor olyan módosítás ment át ugyanis az Országgyűlésen, ami vagy többletterhelést, vagy csak újabb, felesleges kellemetlenséget fog okozni a vállalkozásoknak.

Remek évet zártak a SZÉP-kártya üzletági szereplői, s az előjelek szerint az idén még mutatósabb lesz a szaldójuk. A piac 75 százalékát lefedő OTP több mint 800 ezer kártyabirtokost mondhat magáénak, a teljes ügyfélszám pedig meghaladja az egymilliót. Ez megsüvegelendő teljesítmény, hiszen a kártya akkor került a piacra, amikor a kormány nagy lendülettel emelni kezdte a vele igénybe vehető juttatásokat terhelő adókat.

Aláírták a 2015-ös bérmegállapodást, a szakszervezetek nem tudták átvinni akaratukat. Annyi lesz a minimálbér, amennyit a munkaadók akartak, s a kormány sem visszakozik egyelőre sem a sztrájktörvény, sem a korkedvezményes nyugdíj ügyében. Mivel nem sikerült csomagban megállapodni a vitás ügyekről, lényegében borítékolható: a nyitott kérdésekben is a kormány akarata érvényesül majd.

Az átlagemberek nagyjából azt fogják érezni 2015-ben, hogy adót nem emelt a kormány, amit meg amúgy adott, azt szigorúbban osztja, és megígéri, hogy egy év múlva már sokkal jobb lesz. Vagyis érdemi változások nem lesznek jövőre a magánszemélyeket érintő adótörvényekben.

Aláírták 2015-ös bérmegállapodást, a szakszervezetek nem tudták átvinni akaratukat. Annyi lesz a minimálbér, amennyit a munkaadók akartak, s a kormány sem visszakozik egyelőre sem a sztrájktörvény, sem a korkedvezményes nyugdíj ügyében.

A Google, a Facebook, az Apple, illetve a hasonló nagyvállalatok megadóztatása régi vágya több országnak. Most az Egyesült Királyság vélte megtalálni a bölcsek kövét.

A kabinet a kórházakhoz hasonlóan a temetőkből is ki akarta szorítani a kegyeleti vállalkozásokat, a foglalkoztatási adatok miatt aggódó kormánypárti képviselők azonban végül megkegyelmeztek a sírköveseknek.

Szinte esélytelen a munkavállaló a Miniszterelnökséggel szemben. Ha nem tetszik a módosított munkarend, nem perelhet, de még közös megegyezéssel sem távozhat. A szektor ráadásul még a sztrájktól is el van tiltva. Az egész legális, csak épp egy rendszer totális kifordítása.

Megszavazták a képviselők a költségvetés fő számait. Jövőre több jut az államnak, és a sporttámogatásra fordított összeg is 97 milliárdról 175 milliárd forintra nő, kevesebb megy viszont oktatásra és társadalombiztosításra.

Több mint 11 ezer magán-nyugdíjpénztári tag lesz kénytelen záros határidőn belül szedni a sátorfáját. Ennyien vannak ugyanis a két állami kézbe került bankcsoportnál, az MKB magánnyugdíjpénztárnál és a Budapest magánnyugdíjpénztárnál. Az MKB sorsa július végén pecsételődött meg, a bajor tulajdonos régóta árulta uniós kötelezettsége miatt a magyar leányt.