galéria megtekintése

Nem mind értékálló, ami szép

Az írás a Népszabadság
2015. 01. 19. számában
jelent meg.


F. Szabó Emese
Népszabadság

Több cég is verseng a kezdő éremgyűjtők kegyeiért. Addig ezzel nincs is semmi gond, amíg ezt csak hobbinak és nem befektetésnek tartják a vásárlók, illetve amíg nem bírságol a GVH. A legbiztosabb hozamot ugyanis azzal lehet elérni, ha tíz évre elrakunk egy ötszázast.

Vegyünk vagy ne vegyünk Mátyás-templomos érmét, most hogy kritizálták a Magyar Érmekibocsátó Intézet Kft.-t, mert egy nem létező millenniumra olyan érmét gyártott, amelyre ezer éve még nem is létezett motívumot tettek?

Ha tetszik, akkor igen, ám nem szabad sokkal többet gondolni az ilyenfajta érmékről – sommázható egy lapunknak nyilatkozó numizmatikus véleménye.

 

Az ilyen érméket érdemes úgy kezelni, mint bármilyen más lakásdekort, padlóvázát vagy csecsebecsét. Befektetésként azonban nem érdemes ezekre a tárgyakra tekinteni. Ennek fényében belefér a Mátyás-templom is. A kibocsátó lapunknak elmondta: ők a legendára és a templom közlésére hagyatkoztak, nem tartották feladatuknak, hogy az ott található információkat megkérdőjelezzék.

Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott érme
Vajda János / MTI

Több társaság is árulja a maga vagy társvállalata által kibocsátott érméket. Régóta a pályán van a magyar magánszemélyek tulajdonában álló Érem Művészeti Intézet Kft., 2011-ben pedig színre lépett egy másik „intézet” is, a Magyar Érmekibocsátó Intézet Kft. Utóbbi tulajdonosa egy hollandiai cég, a hazai társaság így a Samlerhuset Group tagja. A két „intézet” között annyi kapcsolat van, hogy mindkettőt megbüntette a Gazdasági Versenyhivatal, mert magát hivatalos kibocsátóként próbálta feltüntetni, elsunnyogva, hogy valójában egy szimpla vállalkozásról van szó. Ez a furfang az Érem Művészeti Intézet Kft.-nek tízmillió, a Magyar Érmekibocsátó Intézet Kft.-nek viszont 100 millió forintjába került – utóbbinál egyéb kifogásokat is talált a versenyhivatal.

A magyar tulajdonú céget régóta ismerő numizmatikus azt mondta lapunknak, gyűjtői szándékkal, befektetési céllal semmiképp nem érdemes ezeket a kibocsátásokat vásárolni. Alapvetően a névértékkel nem rendelkező érmék nem értékállók, a kibocsátók jellemzően azokat nem veszik vissza, ennek tudatában érdemes ilyenekre költeni. Egy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által kibocsátott érme értéke – legyen szó akár egy speciális ötvenforintosról vagy akár egy ötezer forint címletű emlékérméről – sok mindentől függ. Alapvető a sértetlenség mellett, hogy mennyi készült belőle. A magyar piacon egy háromezer darabos kibocsátásnál lehet azt mondani, hogy annak már lehet hosszabb távon a névértéknél nagyobb értéke. Az öt- vagy tízezer darabos kibocsátások nem termelnek pluszt, ez egyszerűen túl sok. A Mátyás-templom emlékéremből húszezret bocsátottak ki a hirdetés szerint. Ennél is többet nyomott annak idején az ezüst 200 forintosból a jegybank, így annak értéke ma is épp 200 forint, a bevett érméket beolvasztják.

Vajda János / MTI

Sokan gondolják azt, hogy ezek a nem hivatalos kibocsátású érmék komoly értékkel bírnak, hogy ezekre érdemes vagyonokat áldozni, de ez nincs így. Egy több mint 250 ezer forintért összegyűjtött sorozat fél év porosodás után húszezer forintért ment el – magyarázza a szakértő. Ennél is durvább volt egy érmegyűjtemény, amelyet egy szenvedélyes gyűjtő fia örökölt. A gyűjtő elmondása szerint több mint 12 millió forintot költött a sorozatokra, amelyeket végül mindösszesen 1,8 millió forintért sikerült eladni. Akár húsz-harminc évig is tarthatja valaki ezeket, akkor sem lesz érdemben nagyobb az értékük – ennyi idő elteltével egy speciális tízforintos a sokszorosát is érheti.

Érem és érme csak a közbeszédben jelenti ugyanazt

Az érme a jegybankok által kibocsátott, törvényes fizetőeszköz. Idetartozik a normál névértékek mellett a speciális névérték is. Ezekkel a boltban aligha lehet fizetni, de az MNB minden esetben névértéken váltja be. Az érme mindig megőrzi az értékét. Az érem nem hivatalos kibocsátású, nem rendelkezik névértékkel. Értékállósága kizárólag azon múlik, miből van – arany, ezüst. Érmét bárki gyárthat, bárki kibocsáthat, jellemzően azonban a kibocsátó nem vásárolja vissza – ide nem értve, ha a vevő eláll a vásárlástól.

Azt lehet mondani, hogy egy érme, érmegyűjtemény nagyjából öt-hét év alatt hozza vissza a befektetett értékét – ezt követően lehet hozammal eladni. Minél kisebb az érme névértéke, a haszon annál nagyobb. Egy speciális öt- vagy százforintos tíz év után a névérték többszörösét érheti, míg egy ötezer forintos bankjegyért sosem fognak több tízezret adni. Húszezrest elrakni tök felesleges. A legjobban megtérülő befektetés, ha egy hajtatlan ötszázast bedobunk a fiókba, és tíz év után elővesszük. Ezt nagyon szeretni fogják a gyűjtők – sommázta a szakértő.

Intézetek harca

Az érem- és érmegyűjtő piac méretét borzasztó nehéz meghatározni. Nagyjából tízezer komoly gyűjtő lehet az országban, azok száma azonban, akik egyszer-kétszer évente vesznek vagy eladnak valamit, akár 50 ezer is lehet. Hogy mennyit költenek, az megbecsülhetetlen. A két „intézet” az elmúlt évek alatt nagyjából kétmilliárd forint bevételt ért el. A régebbi, Érem Művészeti Intézet Kft. a konkurens megjelenése előtt egyedül ért el 1,9 milliárdot, az Éremkibocsátó megtelepedésével azonban tere szűkülni kezdett: 2013-ban már csak 672 millió forint bevételt ért el. A Magyar Éremkibocsátó Intézet Kft. 2011-ben 29 millióval indított, két évre rá már 1,4 milliárd forint volt a bevétele. Mindkét cég erős marketinggel hirdeti magát, az is kérdéses, az egyszeri érdeklődő tudja-e, hogy két céggel van dolga.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.