galéria megtekintése

Üresbe kapcsolt a kormány

Az írás a Népszabadság
2014. 12. 31. számában
jelent meg.


F. Szabó Emese
Népszabadság

Az átlagemberek nagyjából azt fogják érezni 2015-ben, hogy adót nem emelt a kormány, amit meg amúgy adott, azt szigorúbban osztja, és megígéri, hogy egy év múlva már sokkal jobb lesz. Vagyis érdemi változások nem lesznek jövőre a magánszemélyeket érintő adótörvényekben.

A személyi jövedelemadóban idén csak egy-egy részterületen lépnek életbe módosítások. A friss házasok például két évig havi ötezer forint támogatást kapnak az államtól, afféle sajátos nászajándék gyanánt. Az adókedvezményt az egyik fél veheti igénybe, s csak akkor, ha legalább egyiküknek ez az első házassága. A kedvezményt kioltja a családi adókedvezmény, vagyis a terhesség negyedik hónapjától házassági már nem, csak családi kedvezmény jár.

A két kedvezmény együttesen jól mutatja, hogy mennyivel kevesebbet ér az a gyerek és az a kapcsolat, amely nem házasságon alapul. A családi kedvezményt persze bármelyik szülő igénybe veheti, de azt megosztani nem lehet. Ez egy gyereknél még nem nagy ügy, elvégre tízezer forint adót, amennyi kedvezmény egy gyerek után jár, minden munkavállaló fizet. Két vagy több gyerek esetében azonban már komoly ezrekben mérhető a bukta.

Ez annál is jelentősebb lesz, ha a kétgyerekes kedvezmény összegét tényleg emelni fogják. Egyelőre csak ígéret – számos előre bejelentett és megszavazott módosítást vettek már ki kormányok a törvényekből –, de elvileg 2016-tól 2019-ig fokozatosan emelkedik majd a kedvezmény mértéke. Jelenleg két gyerek után gyerekenként tízezer forint kedvezmény jár, ez megy majd fel egyenként húszezer, összesen tehát 40 ezer forintra. Így nagyjából egyenletesen nő majd a kedvezmény, hiszen egy gyerek után tíz-, kettő után 40, három után pedig 99 ezer forinttal csökkenthető az adó.

 

A legtöbb munkavállalót vélhetően nem fogja érinteni a cafeteria rendszert érintő változás. A juttatások adótartalma évi 200 ezer forint felett jelentősen emelkedni fog, kivéve, ha SZÉP-kártyára megy a pénz. Ebben az esetben a kedvezményes, egyébként 36 százalék adó 450 ezer forintig lesz érvényes. Évi 200 ezer forintot a legtöbb munkáltató nem ad béren kívüli juttatásként. Azokat ez nem fogja érinteni, akik az Erzsébet-utalványos szelvényeket vagy az utazási bérletet adják a dolgozóiknak. A magasabb összegű juttatásoknál azonban várható átrendeződés, aminek következménye, hogy a munkaadó vagy nem ad olyan juttatást, amely után magasabb adót kellene fizetnie, esetleg a munkavállalóval fizetteti meg a pluszterhet.

Az egész módosítást a pénztárak átkozhatják el, hiszen az egészségpénztári és nyugdíjkasszák a harmadik-negyedik legnépszerűbb juttatási formák voltak. Vagyis az étkezési utalvány és a SZÉP-kártya után következtek. Ha ezek után jövőre már 36 helyett 52 százalék adót kell fizetni – márpedig a szabály erről szól, hiszen ezek már épp túl fognak lógni a 200 ezres határon –, akkor a kutya sem fog erre költeni. Pontosan megfigyelhető, hogy kizárólag azok a juttatások forognak, csak azokra van valódi igény, amelyeknek a lehető legkisebb az adótartalmuk, s viszonylag szabadon költhetők. A nyugdíjkassza egyébként sem tudott versenyezni a téliszalámira váltható Erzsébet-utalvánnyal, a változásokat követően viszont jövőre jó eséllyel lesz magasabb az adókulcsa, s így még kevésbé lesz érdekes. Persze annak, aki csak pénztárba kér juttatást a munkáltatójától, havi 16 ezer forintig nem kell magasabb adóval számolnia.

Az Erzsébet-utalványokat nem tépi a változás szele
Az Erzsébet-utalványokat nem tépi a változás szele
Soós Lajos / MTI

Szigorúbb lesz az öngondoskodás mostanában felfutó darabja, a nyugdíjbiztosítás szabályozása. Ez olyan speciális biztosítás, amely csak nyugdíjba vonulás, rokkantság vagy halál esetén fizet, s ha lejár, akkor sem lehet elkölteni a felhalmozott pénzt. A szigorítás azokat a kiskapukat igyekszik bezárni, amelyek lehetővé tették a nem nyugdíjcélú felhasználást. Így ha a biztosításnak van kiegészítő része – ami nem a nyugdíjas évekre megy, hanem egyéb célokra – akkor az után nem vehető igénybe adókedvezmény, ha aránya meghaladja a tíz százalékot.

Vagyis lehet a csomagban egyéb kiegészítőrész is, ám egészében ez csak akkor lesz nyugdíjbiztosítás, ha a nyugdíjcélú befizetés az egész befizetésnek legalább 90 százalékát kiteszi. Ha a kiegészítő biztosítás mondjuk 15 százalékot tesz ki a teljes fizetendő díjból, akkor a húszszázalékos adókedvezmény csak a befizetés 85 százaléka után jár.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.