A minimumadót azoknak a cégeknek kell fizetniük, amelyek veszteségesek lettek, de nem kívánnak részletes magyarázatot adni arról, hogy ennek mi volt az oka. E helyett befizethetik az adót a korrigált, vagyis költségekkel csökkentett bevétel két százaléka után. Ezzel a legutóbbi, 2013-as lezárt adóévben elég sok vállalkozás élt: 131 ezer cég fizetett így adót, miközben összesen 150 ezren vallottak be veszteséget. Vagyis sok veszteséges cég inkább fizetett, de nem kockáztatta meg, hogy a NAV-val vitába bocsátkozzon arról, miért is zárt mínuszban a vállalkozás. Összesen 3400 hazai cég vállalta, hogy mégis részletesen beszámol minderről.
Ez a 131 ezres kör jóval több adót fog fizetni, mert a jövedelemminimum kiszámításánál nem vehetik figyelembe az eladott áruk beszerzési értékét. Ez praktikusan azt jelenti, hogy a legnagyobb tételt kitevő költséggel nem csökkenthetik az adóalapot. Persze, ezek a cégek éppenséggel nem árasztották el pénzzel a NAV pénztárát, összesen 6,2 milliárd forintot sikerült befizetniük.
Rosszul járhatnak azok a cégek, amelyek olyan településen működnek, ahol a testület kellőképpen kreatív az adók kiagyalásában. Életbe lépett ugyanis az az egyszer már belengetett, majd visszavont elképzelés, amely szerint az önkormányzatok saját helyi adókat is kitalálhatnak és bevezethetnek bevételeik gyarapítására.
Annyi az előírás, hogy nem lehet más, országos adók kárára ügyeskedniük, így sem a jövedelmet, sem a termékforgalmat nem tudják megadóztatni, hisz arra ott az szja és az áfa.
Több speciális adó is módosult. Idetartozik a chipsadó kiterjesztése az alkoholokra, amit persze végső soron a vásárlók fognak megfizetni. A kereskedelmi egységek egy bújtatott különadót is kaptak a nyakukba: az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat, ami eddig jelentéktelen tétel volt csupán, az egekbe emelik.
A tavalyi, egységes 0,1 százalékos díj helyett 500 millióig semmit sem, 50 milliárd forint bevételig pedig a korábbi 0,1 százalékot kell fizetni. E szint felett azonban vastagon fogott a ceruza: 300 milliárd forintig egyszázalékos a kulcs, onnan kezdődően 50 milliárd forintos lépcsőnként egy-egy százalékkal nő a fizetendő felügyeleti díj mértéke.
|
A NAV logója az APEH nevének 2010 decemberi búcsúztatásán. Vita helyett inkább fizetnek
Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
A 300 milliárdot meghaladó részre pedig hat százalék díjat lesznek kötelesek fizetni a napi fogyasztási cikket értékesítő üzletek, közülük is döntően a külföldi kézben lévő nagy hipermarketláncok üzemeltetői, amelyeknek már arra is ügyelniük kell, nehogy két egymást követő évben veszteségesek legyenek, mert akkor gyakorlatilag lehúzhatják a rolót – az újraírt törvény szerint a 15 milliárdos éves bevételt meghaladó cégeknek kell majd iparkodniuk.
A befektetési alapoknál éppen fordított a helyzet, esetükben átalakul a pénzintézeti adó: eddig a magyar befektetési alapoknak kellett adózniuk, ezután viszont valamennyi magyarországi forgalmazó adóalany lesz. Az adó mértéke 0,05 százalék lesz, ami gyakorlatilag ugyanazt a terhet jelenti, mint a korábbi szabályozás, vagyis itt extra sarcolás nem lesz.
