Messze nem az előre eltervezett ütemben, de halad a Tisza-völgyben a víztározók építése – a tegnap átadott nagykunsági tározóval együtt immár négy apasztja a folyó vizét. No meg az uniós forrásokat, valamint a költségvetést. A nagykunsági 11,2 milliárdba került, a tavaly átadott hany–tiszasülyi 19,8 milliárdba.

„Ma már majd mindenki rájött arra, hogy a vésztározókra alapozó Új Vásárhelyi-terv nem jó.

Sólyom László köztársasági elnök kedden a tarpai szőlőhegyen arra hívta fel a figyelmet, hogy a Vásárhelyi-terv megvalósítása elakadt.

Vajon még mindig Bős szelleme lengi körül a vízügyet, és ezért mostoha gyereke a rendszerváltozást követő valamennyi kormánynak? Úgy tűnik, igen.

A költségvetésből csak nagyobb áradások után érkezik pénz vízügyi fejlesztésekre, az is csak rövid ideig, majd az árvízvédelemre felhasználható pénz visszaáll az elégségesnél is kisebb szintre. Ez történt a Vásárhelyi-tervvel, amely az elmúlt százötven év legnagyobb infrastrukturális beruházásának indult, de alig valósult meg valami belőle.

Nagy ívű programnak indult, de alig valami valósult meg a Vásárhelyi-tervből. A kormány ugyanis nem adott annyi pénzt a tiszai árvizek kivédésére, mint amennyit 2003-ban egy kormányhatározatban elrendeltek. Nem is készült el egyetlen tározó sem. Már 2001 közepén írtunk a tiszai árvizek ellen megvédő Vásárhelyi-tervről. A mintegy százmilliárd forintos, még az Orbán-kormány idején készült program szerint tizennégy, összesen 752 négyzetkilométernyi felületű vésztározó épült volna a Tisza mentén, amelyek 1,5 köbkilométernyi vizet tárolhatnának.

A Szövetség az Élő Tiszáért, a WWF Magyarország, és egyéb civil szervezetek az Országgyűléshez és a környezetvédelmi miniszterhez fordulnak annak érdekében, hogy halasszák el a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztésének (VTT) felülvizsgálatáról szóló törvényjavaslat vitáját.

Újabb meglepetésekkel szolgált az a régészeti kutatómunka, amelyet a Vásárhelyi-terv keretében, a tiszaroffi vésztározó építésénél végeznek. Korábban ezüsttallérok kerültek elő egy középkori falu területéről, a napokban pedig egy avar kori lovas sírt tártak fel egy másik, a gátépítésekkel ugyancsak érintett lelőhelyen.

A tervezettnél jóval lassabban készülnek a tiszai ártérrendezésről szóló Vásárhelyi-terv beruházásai. 2007-ig hat árvízi vésztározót kellene átadni, de jó, ha kettő kész lesz.

Gondban a Vásárhelyi-terv. A majdani víztározók területén dolgozó régészek és megbízottaik idei munkájukért nem kaptak pénzt. Különös szerződések és még különösebb határidők, egymásra mutogatás és kiemelkedő jelentőségű régészeti emlékek egyaránt jellemzik ezt az ügyet.

Noha a Tiszán és a Körösökön május közepére levonult a több helyen rekordokat döntő árhullám, az apadás üteme csak a napokban érte el azt a mértéket, amelynél már hozzá lehet kezdeni az árvízi károk helyreállításához.

Éhínség. Akasztott ember. Hullazabálás. Emberhús-kereskedelem. Dr. Szigyártó Zoltán okleveles mérnököt, címzetes egyetemi tanárt cikkemet (Csak a gond van vele..., április 8.) olvasva szörnyű rémálom gyötörhette (Nem mind arany, ami fénylik, május 8.). A szegény olvasó akár meg is ijedhetett volna, ha a szerző nem leplezi le magát: tulajdonképpen nem is biztos, hogy amiről ír, igaz volt.

A legkorszerűbb, az űrkutatások során is használt technológiával tárják fel a tervezett Tisza-menti árvízi vésztározók régészeti kincseit. Az ország eddigi legnagyobb ásatása júniusban kezdődik Szolnok megyében.

Tisztelt Uram! Ilyenkor, nagy árvizek idején gyakran előfordul, hogy bírálják az ország kiépített árvédelmi gátrendszerét. Nincs semmi új abban sem, hogy a nyilvánvalóan szükséges fejlesztési munkák irányának meghatározásához – a régmúltba fordulva, s meglehetősen egyoldalú szemlélettel – példaként állítják a középkor idején általánosan használt „fokgazdálkodás”-t. Nem meglepő tehát az, hogy a Népszabadság április 8-i számában, Ön is a „Csak a gond van vele…” című cikkében hasonló gondolatoktól vezérelve indít frontális támadást a meglévő gátrendszer, sőt annak kidolgozói ellen is.

Az utóbbi évek árvízi tapasztalatai alapján a Föld- és Vízgazdálkodási Nemzeti Stratégiai Bizottság önálló vízügyi hivatal felállítását javasolja a kormánynak. A testület szerint az árvízvédelemnek nem adottak a feltételei.

A jelenlegi tiszai árvíz megerősítette, hogy szükség van a Vásárhelyi-terv mielőbbi befejezésére. Ha elkészül a program, akkor másfél milliárd köbméternyi vizet tudnának kiengedni a tározókba, így egy méterrel csökkenhetne a folyó vízszintje.

Tavaszi szél vizet áraszt - szinte minden évben Magyarországon. Idén is kijutott belőle bőven, és jut még sajnos hetekig. Érthető hát az érdeklődés a Vásárhelyi-terv dolgairól. Bár a tervet bemutató tanácskozások százain, híradások ezrein, kiadványok tízezrein vagyunk túl, nem Czigler László az egyedüli (Csak a gond van vele, április 8.), aki felületesen nyilatkozik.

Fel kell gyorsítani a Vásárhelyi-terv megvalósítását az árvízi biztonság megteremtése érdekében - jelentette ki Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (MAGOSZ) elnöke, a Fidesz Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei területi választási listájának vezetője szerdán, Lónyán tartott sajtótájékoztatóján.

Vannak olyan előrejelzések, amelyekből arra lehet következtetni, hogy tavasszal jelentős áradat várható. A Felső-Tisza vidékén a napokban kezdik meg a hófigyelést. A meteorológiai prognózis szerint hideg és csapadékos hideg idő várható januárban és februárban, s mert a talajvíz szintje is magasabb a szokásosnál, nem kizárt, hogy egy esetleges gyors tavaszi olvadásnak árvíz lehet a következménye.