Kevéssé kiszámíthatók és megkülönböztető jellegűek a magyarországi válságadók német gazdasági érdekképviseletek szerint. A kiskereskedők szövetsége a berlini kormányhoz fordult, hogy "járjon közbe a fenyegető jogi helyzet minél gyorsabb megváltoztatása érdekében" - jelentette kedden az APA osztrák hírügynökség.

Még a tavalyihoz képest is romlott a Magyar Telekom eredménye, derül ki az első kilenc hónapra szóló jelentésből. Csökken a nyereség, nő az adó, a beruházásokra pedig kevesebbet költenek.

A Liga Szakszervezetek "cinikusnak és elfogadhatatlannak" tartja , hogy a kormány az Alkotmánybíróság határozatával "szembemenve", újra, változatlan formában terjeszti az Országgyűlés elé a 98 százalékos különadóról szóló törvényjavaslatot - közölte a szakszervezeti tömörülés.

Száz PPP-beruházást vizsgál a fejlesztési tárca, a minisztérium szerint a konstrukciók többsége előnytelen az állam számára. A jelek szerint a fejlesztők nyitottak az egyeztetésre.

Ha a most megterhelt vállalatok teljes egészében áthárítják a fogyasztókra a különadót, az egy százalékkal emeli az inflációs rátát – figyelmeztetett a héten Karvalits Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke az IMF tárgyalódelegációjával és a Nemzetgazdasági Minisztériummal tartott közös tájékoztatón.

A kormány abban bízik, hogy a válságadóval sújtott nagy kereskedelmi láncok nem hárítják vevőikre a pluszterheket. Ez meglehetősen nagy bajt is okozna: a vásárlói szokások úgy alakultak át, hogy a szegénysorban élők az olcsóságuk miatt elsősorban ezekből az áruházakból szerzik be az alapvető élelmiszereket.

Gazdasági szükséghelyzetnek rendeli alá a Fidesz az alkotmányosságot – de csak ideiglenesen. A kormány ugyanis nem engedheti meg, hogy százmilliárdok kicsússzanak a büdzséből. Már elmúlt a kétharmados eufória, nem érvényes az a kötcsei vízió, hogy 15–20 évre rendezkednek be.

A Fidesz a „pofátlan” módon kifizetett több tízmilliós végkielégítések visszaszerzésére hivatkozik, ám ezt mintha a párt politikusai sem gondolnák komolyan, hiszen továbbra is a kétmillió feletti juttatásokat akarják megsarcolni.

A miniszterelnök szóvivője szerint csak az ellenzéki pártok, közülük is leghangosabban az MSZP vitatja a kormány azon célját és az emberek azon döntését, hogy a botrányos végkielégítések korszakát le kell zárni.

A nyugdíjpénzárak szerint a jelenlegi feltételek mellett lehetetlen megmondani, hogy egy ügyfél az állami vagy magánrendszerrel jár-e jobban, s így váltásra biztatni felelőtlen és kockázatos. A nyugdíjakat érintő jogszabály-módosítások miatt a pénztárszövetség előbb a köztársasági elnökhöz, majd az Alkotmánybírósághoz fordul.

A kormány tervei szerint a magánnyugdíjpénztárakból az állami rendszerbe vissza lépők vinnék magukkal portfóliójukat is – részben ez hivatott biztosítani, hogy senkit ne érjen kár. Csakhogy jelen állapot szerint lehetetlen megmondani, hogy a befizetések értékállóságát biztosítani hivatott összes részvényből vagy állampapírból kihez mi tartozik.

Ha a kormány a nyugdíj-megtakarításokat a költségvetés hiányának átmeneti finanszírozására költi, azzal növeli az államháztartás fenntarthatóságával kapcsolatos kockázatokat, és rontja a gazdaság növekedési kilátásait – állítja a monetáris tanács.

A parlament tegnap áldását adta ahhoz, hogy a kormány kedve szerint alakítson a nyugdíjrendszeren. A következő egy évben az állam visszatartja a magán-nyugdíjpénztári tagok befizetéseit, egyúttal megteremti a visszalépés lehetőségét a társadalombiztosítási rendszerbe.

Finoman szólva gyenge lábakon álló érvekkel igyekszik alátámasztani a kormány a magánnyugdíjpénztárak ellen indított ostromát. Persze azt nem lehet belemondani a kamerába, hogy kell a nálatok lévő pénz, slussz. Ideológiai alapja kell legyen az elkobzásnak.

A kormány elkötelezte magát a válságadók 2012 utáni kivezetése mellett. Közeledtek az álláspontok a magyar kormány és a Nemzetközi Valutaalap között, de hosszú távú, stratégiai kérdésekben azért vannak lényeges nézetkülönbségek.

Az LMP szerint a magán-nyugdíjpénztári befizetésekre irányuló, hétfő este elfogadott - szerintük alkotmányellenes - törvényjavaslat szabad utat engedtek a kormánynak arra, hogy az rátegye a kezét a magán-nyugdíjkasszákban felhalmozott befizetésekre, ezért a párt Alkotmánybíróságon támadja meg a döntést.

Csak 2013-ban vagyis a válságadókkal együtt szűnik meg a Robin Hood-adó - mondta el a Portfolio.hu-nak adott interjújában Balog Ádám, adóügyekért felelős helyettes államtitkár.

Miközben a kormány ma a parlamentben meg akarja teremteni a módját, hogy a magánnyugdíjpénztár-tagok befizetéseit 14 hónapra az állam használja, az MSZP ügydöntő népszavazást kezdeményez az ügyben. Egy, a lapunknak készített közvélemény-kutatás szerint a válaszadók 55 százaléka egyáltalán nemért egyet azzal, hogy az Orbán-kormány 14 hónapra megszüntesse a befizetések átutalását a magánnyugdíjpénztáraknak, és mindössze 13 százalék az, amely ezt az intézkedést teljes mértékben támogatja.

A Magyar Telekom Csoport 2010-ben várhatóan 27,5 milliárd forint különadót fizet – tette közzé tegnap a cég a Budapesti Értéktőzsde honlapján, panaszolva, hogy ez az összeg nagymértékben szűkíti a Magyarországon felhasználható forrásaikat.

A Mol elnök-vezérigazgatója nem örül, de elfogadja a kormány által a négy nagy ágazatra kivetett válságadót. Hernádi Zsolt szerint most olyan időszak van, amikor a társadalmi felelősségvállalást a szokásosnál szélesebben kell értelmezni, ha ez elviselhetőbbé teszi az elkövetkezendő éveket. A mostani különadó szerinte elfogadhatóbb, mint a Gyurcsány-féle Robin Hood-adó, amit a mai napig igazságtalannak tart.