A magyarok ugyan közel sem olyan fogékonyak egy vállalat vagy termék bojkottjára, mint a nyugat-európai országok polgárai, az utóbbi években civilek – politikai hátszéllel vagy anélkül – mégis egyre gyakrabban választják a nyomásgyakorlásnak ezt a formáját. Az akciók többsége nem jár látható eredménnyel, de voltak már kivételek.

A multikat utálni egyszerű és kényelmes. Könnyű elhinni, hogy nekünk pusztán azért rossz, mert nekik jó. Ahogyan azt is: a tőlük beszedett milliárdok nekünk nem kerülnek pénzünkbe.

Rossz döntések sorozata jellemzi az Orbán-kormány költségvetési politikáját Christian Blaabjerg szerint. A 160 országban tevékenykedő Saxo befektetési bank vezető elemzője azt tartaná jónak, ha a politikusok felhagynának a független jegybank vegzálásával.

Összesen 12,5 milliárd forinttal fizettek kevesebbet a különadóra kötelezett cégek tavaly, mint amennyire a kormány számított. Az elmaradásért részben a kormány okolható, a vállalatok ugyanis éltek a törvényben biztosított lehetőséggel.

Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes jóval a választások után egy személyes beszélgetésünk során azt mondta, hogy megérti az ellenzék, azon belül is az MSZP frusztráltságát. Csinálhatnak ugyanis bármit, mondta, akár a fejük tetejére is állhatnak, akkor sem „jön át” a mondandójuk. Ezzel a közigazgatási és igazságügyi tárca vezetője arra utalt, hogy bármit tesznek is a szocialisták, az valahogy mindig visszafelé sül el, a párt egész egyszerűen képtelen népszerűbbé, vonzóbbá tenni magát.

A különadó fizetésére kötelezett vállalkozások túlnyomó többsége fegyelmezetten teljesítette kötelezettségét – írta az államháztartás 2010-es gazdálkodását bemutató, tegnap kiadott gyorsjelentésében a Nemzetgazdasági Minisztérium. Vagyis akadtak olyan adóalanyok, akik nem vagy csak részben fizették be az európai uniós szintű vitát generáló különadót.

Orbán Viktor azt kérte az átmenetileg, három évig válságadó alá vont cégektől, hogy ne legyenek érzéketlenek Magyarország problémái iránt. José Manuel Barroso elmondta: az Európai Bizottság a különadó ügyében január végéig várja megkeresésére a hivatalos magyar választ.

Az Európai Unió történetében először fordult elő, hogy bármely tagország korlátozni kívánta volna az unió elnöki tisztét betöltő kormány jogosítványait.

Kósa Lajos nem tartja valószínűnek, hogy az Európai Bizottság hivatalos eljárást indít a válságadók ügyében, mivel - mint mondta - a szabályozás nem diszkriminatív.

Lehet ócska magyarázkodásokba menekülni, a lényeg: iszonyú a kár, amit a soros uniós elnökséggel felfújt magyar elefánt az európai porcelánbolt kirakatában az utóbbi hetekben okozott. Főként persze önmagának, ha ezt nem érzékeli is még.

Magyar szellem címmel közölt rövid kommentárt a válságadóról keddi számában a Frankfurter Allgemeine Zeitung.

Egyre szorosabb az ostromgyűrű Budapest körül – írhatták hatvanöt éve a szovjet csapatok előrenyomulásáról a pesti lapok, de mostanság, a végső ütközet évfordulójához közeledve is olyan érzése van az embernek, hogy súlyos erők fordultak a magyar főváros ellen. Csakhogy most nem Szibéria felől jőnek a seregek, hanem a Lajtán túlról, s nem a Kalasnyikov a fegyverük, hanem a tőke.

Úgy tűnik, mégsem feleslegesen írta meg panaszlevelét a magyar különadót kifogásoló tizenhárom európai nagyvállalat vezetője. Tegnap a német és az osztrák gazdasági miniszter is bírálta a pluszterhet, míg az Európai Bizottság, ha nem is vizsgálja, de „elemzi” a helyzetet.

Az Európai Bizottság tanulmányozza a külföldi nagyvállalatoknak a magyarországi válságadókkal kapcsolatos panaszlevelét, illetve azt a levelet is, amellyel a kormány még decemberben válaszolt a bizottsági érdeklődésre - közölte hétfőn a brüsszeli végrehajtó testület egyik szóvivője.

A magyarországi különadó elleni tiltakozásról és a német kormány gazdasági miniszterének ez ügyben elfoglalt álláspontjáról közölt beszámolót a Süddeutsche Zeitung című müncheni lap. Nincsenek elragadtatva a magyar kormány lépésétől.

Szankciókat követel a magyar kormány ellen tizenhárom jelentős európai nagyvállalat elsőszámú vezetője a különadók, és a külföldi vállalatokra vonatkozó egyéb intézkedések miatt - írta a hétvégén a Die Welt című német lap online kiadása egy december 15-én íródott közös levélre hivatkozva. Az érintett vállalatok közlése szerint az Európai Bizottság eddig nem reagált kezdeményezésükre.

A válságadó miatt visszaadja üzemanyag-nagykereskedelmi engedélyét a Lukoil magyarországi leányvállalata - közölte lapunkkal Denis Ryupin ügyvezető. Ugyanakkor kúthálózatukat megtartják és szó sincs kivonulásról.

Meglehetősen vegyes képet mutat azon energetikai vállalkozások sora, amelyek ilyen vagy olyan okokból korábban a rájuk kiszabott válságadó megfizetését igyekeztek elkerülni.

Képtelenség a nyugdíjak értékállóságát garantálni, ez a kormányzati ígéret is csak annak bizonyítéka, hogy Orbánék nem tudják, mit csinálnak – állítja Bokros Lajos, az Európai Parlament tagja, volt pénzügyminiszter. Mint mondja, kell foglalkozni az euró bevezetésével, de egyelőre nem érdemes egy újabb, betarthatatlan időpontot kijelölni.

Karácsony előtt elfogadta a parlament a 2011-es büdzsét, amelyben korábban ritkán látott felfordulást okozott a Fidesz-kormány néhány intézkedése.