A Francia Intézetben a tudomány és hatalom összefüggéseiről szóló kerekasztal-beszélgetésen vett részt, a Műcsarnokban a városi tér élményéről beszélt Marc Augé etnológus, antropológus. Lapunknak azt mondta: érdemes hinni az utópiában, hogy mindenki eljuthat a tudás közelébe.

Ez a történet egy városról szól, amely világhírre vágyott. Megkapta, még ha bele is rokkant. A Földközi-tenger partján élő valenciaiak – mert róluk szól a történet –ezt sem bánják: végtelenül büszkék a városukra.

London, Isztambul és számos amerikai város után idén nyáron Budapesten is telepítenek az urbanizáció várospolitikai és szociális problémáira figyelmeztető, ehető kertet.

A környezettudatos gondolkozásúak többnyire a vidéki életmódot részesíti előnyben. Pedig egyre több kutatás igazolja, hogy a sűrűn lakott területek lakói kevésbé környezetszennyezők. A metropoliszok életformája zöldebb, mint a vidéki.

Új világtérkép készült az Európai Bizottság és a Világbank kezdeményezésére, melynek célja annak bemutatása, mennyire urbanizálódik bolygónk.

Utak épülnek, gátak nőnek ki a földből, városok terjeszkednek, visszahúzódik a növénytakaró - mindez a civilizáció kezdete óta akár a földfelszín "természetes" változásának is tekinthető. A tempó azonban az utóbbi években - a The Times világatlasza felvételeinek tanúsága szerint - drasztikusan felgyorsult, méghozzá elsősorban a klímaváltozás következtében.

Jövőre fordulat áll be a világ népességében, amennyiben a városlakók száma meg fogja haladni a falusi népességét - figyelmeztet az ENSZ Népesedési Alapja a Világ Népessége 2007 című tanulmányban. Amennyiben a várostervezők nem reagálnak erre az elkerülhetetlen fejleményre, főként a fejlődő világban, úgy a településeket,  városokat az emberádat veszélye fenyegeti.

A vidéki népesség folyamatos elvándorlása miatt az idén először lakik világszerte több ember nagyvárosokban, mint vidéki településeken. Az ENSZ Habitat nevű szervezetének felmérése szerint jelenleg a világ 6,5 milliárdra tehető népességéből minden második ember városokban telepszik le.

Újabb mérföldkövet lép át idén az emberiség, a történelem során először a világ népességének nagyobb hányada fog városokban, mint vidéken lakni - számolt be a The Christian Science Monitor hétfőn.

A várost új életre keltő közlekedési alagút évtizedes történetét végigkísérő botrányok máig nem értek véget. Egy embert is maga alá temetett a Nagy Lyuk leszakadt fala, de Boston él.

Elgázolt mókusok, halálra etetett madárfiókák, épületeknek ütközött vonuló madarak és eltévedt teknősök - mindanynyian a látszólag könnyű városi lét áldozatai. Az ökológusok csak mostanában figyeltek fel arra, hogy a korábban komolyabb kutatásokra méltatlannak ítélt városi környezet valójában remek színtér, ahol az orruk előtt zajlik az alkalmazkodás folyamata, a törzsfejlődés egy alapmechanizmusa, amit a vadonban csak igen ritkán van alkalmuk megfigyelni - írja a New Scientist.

A világ nyomornegyedeinek 1,4 milliárd lakója lesz 2020-ra, ugyanannyi mint Kína mai lakossága - állapítja meg pénteken nyilvánosságra hozott jelentésében az ENSZ egyik szakosított szervezete, arra kérve a kormányokat, hogy fogadják el a visszafordíthatatlan városiasodást, annak fékezése helyett.

Oroszországban egyszeri anyasági támogatással akarják megállítani a népességfogyást. Mennyibe kerül egy gyermek felnevelése? Eredményes lehet-e a direkt anyagi ösztönzés?

A világ első városa, melynek népessége elérte az egymillió főt, Róma volt, még időszámításunk kezdete előtt. A második London, 1800 körül. 2015-ben Ázsiában 267 városnak lesz egymilliónál több lakója. Szakértők szerint a földrész városiasodása fele annyi idő alatt zajlik le, mint Európáé és Észak-Amerikáé.

Ezen a héten látogatta meg New Yorkot a Nemzetközi Olimpiai Bizottság szemlebizottsága. A július 6-án Szingapúrban bejelentendő végleges döntés előtt még öt város van versenyben a 2012-es játékok rendezési jogáért - Moszkva, Párizs, London és Madrid mellett egyetlen amerikaiként New York City maradt állva.