Hazánkban az emlősállatok között két kisemlős természetvédelmi értéke a legmagasabb, kereken egymillió forint. Mindkettő nagyon ritka, csak a Kárpát-medencében él: egyikük, a csíkos szöcskeegér egyenesen a magyar emlőskutatás utolsó nagy fogása volt. Hét éve, kereken hetven év után találták meg újra eleven példányát. Addig csak bagolyköpetekből sejtették, hogy még él hazánkban.

Néhány napja hunyt el Frederick Sanger, az utolsó életben volt kétszeresen is Nobel-díjas tudós. Ő volt az egyetlen, aki a kémiában újrázott.

Kezdjük Karinthy Frigyessel.

A legális fizetős online zeneletöltésekből is készít ezentúl toplistát a MAHASZ. Hogy mekkora eladások állnak az egyes slágerlista-pozíciók mögött, azt nem tudtuk meg, mint ahogy arról sem esett szó, mi a véleményük a hivatásos zenekereskedőknek a jogdíjbevételek 25 százalékának állami lenyúlásáról.

Einstein 1916-ban jósolta meg a gravitációs hullámok létét, közvetlen bizonyítékot azonban eddig nem találtak a hullámok létezésére, holott kimutatásuk, rendszeres észlelésük nemcsak az általános relativitáselméletet igazolná, hanem új információkkal szolgálna a csillagokról és a galaxisokról.

Másképp mérik ezentúl az innovációs teljesítményt Európában: a Európai Bizottság a közelmúltban egy új indikátor kidolgozására tett javaslatot, mert az eddigi (a legnagyobb súllyal a GDP-arányos K + F-et mérő) rendszer nem írta le elég pontosan az uniós tagállamokban zajló tényleges innovációs tendenciákat, különösen a válságos időszakokban.

Megjelent a jelenleg talán legátfogóbb tudományértékelési rendszer, a spanyol Scimago-csoport idei rangsora a világ egyetemeinek és kutatással foglalkozó szervezeteinek, intézeteinek teljesítményéről. A 2744 intézményt számláló listán hazaiak is szerepelnek, a legjobb helyezést, a 274. helyet a Magyar Tudományos Akadémia kapta.

Egy hete – talán nem véletlenül épp a Nobel-hét elé időzítve – botrányos történet jelent meg a hírneves amerikai tudományos lap, a Science hasábjain, mely a kutatók eredményeinek publikálásában egyre nagyobb szerepet játszó, nyílt hozzáférésű szakmai folyóiratok vadnyugati állapotaira világít rá.

Miért van ennek a férfinak a homlokán egy orrszerű képződmény és ennek a nőnek a karján egy fülhöz hasonlító valami? – mert az orvostudomány olyan különleges megoldásokra is képes, amelyekkel pótolhatók az ember ilyen-olyan okból elvesztett, leoperált testrészei.

Életük delén túl amerikai férfiak milliói szednek szellemi, fizikai, no és nem mellesleg szexuális képességeik felturbózására hormonkészítményeket. Mára a tesztoszteronpiac értéke a tengerentúlon elérte az évi kétmilliárd dollárt. A középkorú és idősödő urak többnyire hormontartalmú géllel szeretnék újra versenyképesnek tudni magukat, ilyesmit kennek magukra fáradtság, depresszió és persze lohadóban lévő nemi vágy esetén.

Egy felmérésben a hazai internetezők 49 százaléka nyilatkozott úgy: tart attól, hogy internetes tevékenységeit valamilyen kormányszervezet megfigyeli, kétharmaduk pedig amiatt aggódik, hogy bűnözői csoportok élnek vissza személyes adataikkal.

– A legtöbb hackertámadásban a legrosszabb az, hogy általában semmit nem látunk belőle – véli Candid Wueest, a Symantec internetes biztonsági cég vezető szakértője. Hozzáteszi: a biztonságos internethasználathoz komoly körültekintés szükséges a legegyszerűbb felhasználó esetében is, tudni kell, hol, milyen jelszavat adunk meg és milyet nem, s fel kell ismerni, amikor trükkös módszerekkel próbálnak minket rávenni arra, hogy fontos, például az e-mail vagy a netbankos azonosítóinkat közöljük.

Délre néző ablakok – ingatlanhirdetések nyerő mondata. Az egyre melegedő nyarakon azonban a déli fekvésű lakások tulajdonosainak mind nagyobb gondja az árnyékolás, s a klímaberendezések áramfogyasztása sem nőhet az égig.

Egyre nagyobb veszélyben vagyunk a neten, mert mind több védelem nélküli mobil eszközzel csatlakozunk az internetre. Ma már a wifihálózatokon is a támadások célpontjai vagyunk, s egyenesen tragédia, hogy a ránk leselkedő veszélyekről mit sem tudunk.

A geológusok 1920 óta tudnak az északnyugat-csendes-óceáni Satszkij-hátsághoz tartozó tenger alatti Tamu-fenékhegy (Tamu Massif) létezéséről. Néhány nappal ezelőttig azonban a szakemberek azt hitték, hogy a titokzatos kiemelkedés 130–145 millió éve víz alatti vulkánkitörések sorozatával jöhetett létre. A legújabb elemzések szerint nem több, hanem mindössze egy vulkán működéséhez köthető a létezése. Ha ez igaz, akkor megtalálták a világ legnagyobb kiterjedésű tűzhányóját.

Akik emlékeznek még a nyolcvanas évek lövöldözős játékaira, bizonyára tudják: nem kellett hozzájuk agykutatónak lenni. Harminc év után már agykutatók irányítják a játékosokat. Gondolatokkal.

Az emberiség története folyamán már sok nagy durranás fültanúja volt – a Krakatau vulkán 1883-as kitörésének hangját például még 3000 kilométeres távolságból is hallani lehetett –, ezek azonban semmiségek ahhoz képest, ami az ősi Földet érte 4,5 milliárd éve. Wim van Westrenen (Amszterdami Egyetem) bolygókutató szerint az újszülött bolygó belsejében egy gigantikus természetes atomreaktor szuperkritikus állapotba jutott. A holland kutató úgy véli: a Föld nukleáris múltjának egyik ma is látható egyértelmű bizonyítéka nem más, mint a Hold.

A Samsung hamarosan előrukkol a hónapokkal ezelőtt lapunkban beharangozott, telefonképességű okosórával, amely egyes elképzelések szerint a mobiltelefonok közvetlen utóda lehet.

Gyerek három szülővel? Genetikusan megtervezett babák? Transzgenikus embriók? A tudomány fejlődése alaposan felforgatta az utódlásról és némiképp a családról alkotott hagyományos elképzeléseket.

Tizenöt beoltott páciens közül tizenkettő esetében teljes védettséget okozott az a malária elleni oltóanyag, amelynek kifejlesztéséről amerikai kutatók tanulmánya nyomán számolt be a Science című tudományos folyóirat.