Csaknem harminc cigány diák nem tudja a Pest megyei Csörögön, hogy bő egy hónap múlva hol kezdi a tanévet. Kállai Ernő kisebbségi ombudsman arra figyelmeztet, hogy más településeken is hasonló konfliktusok fenyegetnek.

"Jöjjetek és lássátok" elnevezéssel országjáró körutat szervez az iskolai szegregáció ellen a Jászsági Roma Polgárjogi Szervezet. Száz olyan településre látogatnak el roma és nem roma aktivisták, ahol feltételezéseik szerint hátrányos megkülönböztetés éri a cigány gyerekeket.

Tanácstalanok a bujákiak. Nem tudják, mi is a nagyobb probléma náluk: az, hogy iskolaigazgatójukat megverte egy önbíráskodó szülő, néhány agresszív diák megkeseríti társainak és tanárainak a mindennapjait, vagy az, hogy az utóbbi években már többen más településre ingáztatják iskolás gyereküket.

Nemzetközi roma napot tartottak vasárnap Kalocsán az Európai Unió és Kalocsa város anyagi támogatásával, a kalocsai Phralipe Független Cigány Szervezet rendezésében. A kalocsai sportcsarnokban több száz roma jelent meg, közöttük nagy számban gyerekek. Mohácsi Viktória európai parlamenti képviselő rövid megnyitó beszédében megemlékezett arról, hogy a Cigány Világszövetség 1971-ben döntött a nemzetközi roma napról, amelyet később az Európai Parlament is elfogadott.

A miskolci önkormányzat az Európai Unióban eddig az egyetlen olyan iskolafenntartó, amelyről jogerős ítélet állapította meg, hogy az egyenlő bánásmód elvét megsértve, elkülönítve oktat roma tanulókat.

Az ezredfordulón - állami segítséggel - az észak-hevesi Sirokon az önkormányzat fölvásárolta a hegyoldalba vájt barlanglakások többségét. Ezekben már nem lakik senki, ám a magánkézben lévő, komfort nélküli hajlékokban ma is él néhány család.

Kaltenbach Jenő szerint a mai magyar társadalom egyik legsúlyosabb problémája, hogy spontán szegregáció folyik Magyarországon az élet minden területén, az államnak foglalkoznia kell a romák elkülönítésének, kirekesztésének ügyével az oktatás, a lakhatás és a foglalkoztatás területén. Erről a kisebbségi ombudsman az ifjúsági és szociális bizottság keddi ülésén beszélt.

A világ nyomornegyedeinek 1,4 milliárd lakója lesz 2020-ra, ugyanannyi mint Kína mai lakossága - állapítja meg pénteken nyilvánosságra hozott jelentésében az ENSZ egyik szakosított szervezete, arra kérve a kormányokat, hogy fogadják el a visszafordíthatatlan városiasodást, annak fékezése helyett.

Plexikalitka nőtt a napokban a budapesti Erzsébet tér közepén. Az átlátszó, kétszintes "intézményben", az úgynevezett Mobil Studio Cocobellóban holnaptól egy hétig a mobilitás kérdéséről beszélgetnek művészek, szociológusok, pszichológusok, városvédők és szimpla városlakók.

Nincsenek is sokan. A Roma Polgárjogi Alapítvány felhívása után arralehetett számítani, hogy péntek délelőtt felkerekedik a Dzsumbuj egészlakossága és átvonul a Bakáts térre, hogy a polgármesteri hivatal előttdemonstráljon kirekesztés és kilakoltatás, szegregáció, emberi jogoksárba tiprása, családszétszakítás, ajtóbefalazás, vagyis aFerencvárosban elhatározott szociális rehabilitáció minden hozadékaellen.

Ferencváros "kirekesztő politikája" ellen tiltakoztak pénteken Budapesten, a IX. kerületi polgármesteri hivatal épülete előtt mintegy ötvenen; a demonstrációt szervező Roma Polgárjogi Alapítvány (RPA) szerint a városrehabilitáció leple alatt kiszorítják a kerületből a legszegényebbeket és a romákat.

Nagyvárosban, vagy közvetlenül mellette, egy lakóparkkal is rendelkező faluban kellemesebb-e az élet? A határ mellett, vagy inkább egy felkapott üdülőtérségben? Lakótelepen vagy tanyán?

Augusztus végén megkezdődött az első közoktatási szegregációs per a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróságon. Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány beperelte Miskolc önkormányzatát, mert megítélése szerint annak oktatáspolitikája sérti az egyenlő bánásmód követelményét. Ám az alapítvány túlontúl derűlátó; legalább annyira, mint a kormány, azt hiszi, hogy a megállíthatatlannak tűnő etnikai szegregáció a közoktatásban alapvetően esélyegyenlőségi, diszkriminációs probléma, mely jogi eszközökkel (és normatív finanszírozással) kezelhető.

A Dzsumbujban mára robbanásveszélyes helyzet alakult ki. Ennek kezelésére az alábbiakat javasoljuk: a telep és lakói jövőjével kapcsolatban eddig számos megfontolatlan és egymással is teljesen ellentétes lépéseket tettek.

Milyen a romák helyzete a nem romákhoz képest? Milyen távol érzi magát más etnikai csoportoktól? Hogyan látja cigányok és nem cigányok viszonyát? Mekkorának látja a szegények arányát cigányok és nem cigányok között? Mi a véleménye a cigányok lakóhelyi/munkahelyi/szórakozóhelyi diszkriminációjáról? A "Magyar Agora" szervezői válaszoltak olvasóink kérdéseire.

A cigányság csak önmagára számíthat - vélekedett Kállai Ernő társadalomkutató a Magyar Agora elnevezésű vitahétvégén. Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke azzal keltett feltűnést, hogy banánköztársasághoz hasonlította Magyarországot.

Már most a hideg őszi éjszakákra készülnek a garabonci romatelep lakói. Napközben csak az asszonyokat és a gyereket találjuk a Zala megyei Garabonc fölé magasodó, errefelé Golán-fennsíknak nevezett helyen, az ott lévő tizenegy viskónál. A férfiak fát gyűjtenek a közeli erdőkben.