A sokak életét megmentő, a folyamatos tevékenykedést ismét lehetővé tevő szívritmusszabályozó mára mindennapivá vált. Vajon megszokhatjuk-e annak a gondolatát is, hogy egy elektróddal az agyunkban éljünk? Válhat-e a mély agyi stimulusnak (deep brain stimulation, DBS) nevezett módszer általánosan elterjedtté, milyen orvosi-etikai-szociológiai szempontokat kell figyelembe vennünk, hogyan lehet az eddigi tapasztalatokat a leghatékonyabban megosztani az érintettekkel?

Földrészek és rassz szerint más és más a férfiak vérében a tesztoszteron koncentrációja. A férfiasságot meghatározó hormon nemcsak a külső és belső nemi jellegért és számos más tulajdonságért felelős, de összefüggésbe hozható a prosztatarákkal vagy a csontritkulással is.

Ígéretesnek mutatkozik a kábítószer-függőség elleni harcban egy vakcinával kombinált génterápiás eljárás. Az új lehetőségről a New Scientist egyik legutóbbi száma adott hírt.

Az intenzív osztály misztikusan változó számokat és görbéket, egyenletes csipogást vagy vészjósló sípolást produkáló műanyag és króm csodamasinái között, vénákhoz, gyomorhoz, kiválasztó szervekhez futó vezetékek hálójában fekvő betegek láttán az orvosi technológia csodáiról szoktunk beszámolni. A londoni Bloomsbury Institute vezetője szerint azonban az intenzív gondozás legutóbbi évtizede nem csak a fejlődésről szól.

Robert Geoffrey Edwards brit tudósnak ítélték oda az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a szervezeten kívüli megtermékenyítés módszerének fejlesztésért - jelentette be hétfőn a svéd Karolinska Intézet Stockholmban.

Ha valakinek hasi elhízása van, magas a vérnyomása, kórosak a vérzsír értékei és cukorbeteg, annál kétszer nagyobb a koszorúér-betegség kockázata ahhoz képest, akinek nincs ez a tünetegyüttese.

Egy genetikailag módosított herpeszvírus lehet a megoldás a fej-nyaki rákos megbetegedések gyógyítására - írja a BBC Mundo.

A terhességgel, mint kutatási témával, az immunológusok mindmáig nem sokat törődtek, hiszen az ő szempontjukból az egész dolog teljességgel értelmezhetetlen volt. Egy egészséges szervezet felveszi a harcot minden tőle idegen szervezet ellen és elpusztítja azt. Egy magzat, mely felerészben az apa genetikai állományát hordozza, bizony idegennek tekinthető. Szerencsére az esetek elsöprő többségében az anya szervezete nem így gondolja.

Óscar még elég ijesztően fest. Mintha egy gumiálarcot húztak volna a fejére, kicsit kásásan beszél, és a szemét sem tudja teljesen becsukni. De mégis szívesen állt a nyilvánosság elé, mert világszenzáció lett.

Egy új hüvelyzselé várhatóan 40 százalékkal képes csökkenteni az AIDS-vírus átvitelét. Ha beválik, milliós nagyságrendet érhet el a megmentett életek száma.

Az érelmeszesedés új állatkísérletes modellezésével sikerült választ kapni arra a régi problémára, mi a magyarázata, hogy a betegség többnyire ott alakul ki, ahol egy ér elágazik, vagy kanyart vesz.

Megcáfolta nevét az AIDS kialakulásához vezető fertőzés okozója, a HIV. Elnevezése egy angol kifejezés rövidítése, amely „emberi immunhiányt előidéző vírus”-ként fordítható. Pedig nem okoz immunhiányt, csak elrejti a fertőzött sejteket a védőmechanizmusok elől. Talán már nem sokáig.

A D-vitamin fontosabb, mint gondoltuk: nemcsak a csontokat, de az agyat is védi: hiányában megnő a Parkinson-kór kialakulásának a veszélye.

Az időskori makula degeneráció (age related macula degeneration, AMD) során a szem éles látásért felelős területén (a makulában) elpusztulnak a sejtek. A betegség az ötven év felettiek vakságának vezető oka az egész világon.

Állatokban már sikerült őssejtekből új fogat növeszteni, jöhet az ember. A „fognövesztés” tíz év múlva a fogpótlás alternatívájává válhat.

A nanotechnológia újabb csodája az a mikrogenerátor, amely a szervezet saját mozgási energiáját alakítja át árammá, és a szív dobbanásával működtet egy apró elektromos mérőműszert.

Az agy- vagy gerinckárosodott ember a funkciót vesztett terület helyétől és nagyságától függően mozgásképtelen, noha az izmok, és az odavezető idegrostok épek. A legújabb kísérletek és fejlesztések szerint, ha kellő erősségű elektromos impulzusokat juttatunk az idegbe, az izomzat összehúzódásra bírható.

A jövő sebészei kisebbek lesznek. Olyan kicsik, hogy épp csak elfér bennük a motor.

Honnan jöttünk, honnan származunk? Mikor és hol alakult ki a modern ember? Miért hasonlítunk egymásra, és miért vagyunk mégis annyira különbözőek? Létezik-e tudományos magyarázat a különböző emberi populációk eredetére? - ezekre a kérdésekre ad választ Raskó István professzor, az MTA Szegedi Biológiai Központ tudományos tanácsadója, aki szerint nincsenek magyar gének, a rasszizmus pedig genetikai képtelenség.

„Szemembe nézz, s a szívembe látsz”… mondja az egykori sláger. Ez a szerelemben már hogyne volna igaz, ám a szembogár nagyságának változása valójában nem a szívről, hanem az agyműködésről informál.