Magyarország méhészeti nagyhatalom, ám az ágazat stabilitását csak sok munkával és a konkurenseknél tapasztalható összefogással lehet fenntartani - jelentette ki a vidékfejlesztési miniszter szombaton Jászapátin.

Utolérte az agráriumot is a rezsicsökkentés. Ezúttal a mezőgazdasági vízszolgáltatást kívánja önköltségessé tenni, magyarán az árak csökkentését elérni a kormány – derül ki abból a dokumentumból, amely véleményezésre jelent meg az agrártárca internetes oldalán.

A hazai gazdák versenyképességének javítására érdekében újabb szabadáras szolgáltatáshoz nyúl hozzá a kormány. Ezúttal az öntözővíz-szolgáltatás árát kívánják önköltségessé tenni, amelyről a rendelettervezet megjelent a Vidékfejlesztési Minisztérium oldalán.

Immár politikai síkra terelődött egy váratlanul fölmondott, mintegy hárommilliárd forintos beruházás elmaradása a Hortobágyon – legalábbis ezt jelzi Szabó Imre szocialista parlamenti képviselő föllépése, aki az ügy hátteréről Fazekas Sándor agrárminisztertől vár válaszokat kérdéseire.

Tanyai embernek ritkán van oka ünnepelni. A ballószögi és ágasegyházi tanyavilág több lakója azonban a múlt év végén mégis közösen koccintott. Ünnepeltek: a két Bács-Kiskun megyei település az érintett lakók, gazdák közbenjárására 36 millió forintot nyert arra, hogy tizenkét környékbeli tanyára bevezessék az áramot.

– Botrány, botrány! – ezt ismételgette Ángyán József egykori vidékfejlesztési államtitkár, a Fidesz parlamenti képviselője szerdán a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Nonprofit Kft. sajtótájékoztatóján. Majd hozzátette, a Fejér megyei cég története az állatorvosi ló esetét idézi: mindent felvonultat, ami azt igazolja, hogy az NFA (Nemzeti Földalapkezelő Szervezet) pályáztatási rendszere alkalmatlan az állami földhaszonbérletek jogszerű és értelmes újraosztására.

Már az állami ellenőrök is furcsállják a földbérleti pályázatokat – a bírálatokat a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet Ellenőrző Bizottsága fogalmazta meg.

Nem csak Ángyán Józsefnek és az ellenzéki képviselőknek voltak kifogásaik az állami tulajdonban lévő földek bérbeadásának visszásságai miatt.

Egy ember évente átlagosan 500 liter vizeletet és 50 kg székletet termel. Ebben kb. 10 kg, növények számára fontos nitrogén-, foszfor- és káliumvegyület található, épp megfelelő arányban. E számokat felszorozva kiderül, hogy a világ lakossága évente mintegy 70 millió tonna ürüléket termel, amit ha szántóföldeken hasznosítanának, a 2011-ben a gazdák által világszerte felhasznált 176 millió tonna műtrágyában levő tápanyagok közel 40 százalékát tudná helyettesíteni. Ráadásul a legtöbb helyen a szippantós kocsik által összegyűjtött anyagot kezeletlenül a tavakba és folyókba eresztik, óriási környezeti terhelést okozva.

– A kibontakozó és egyre terebélyesedő vitában napvilágot látó nyilatkozatok, ködösítések, mi több, hazudozások láttán hoztam meg döntésemet mintegy egy évvel ezelőtt, hogy az állami földbérleti pályázatok eredményeit tényszerűen és lehetőség szerint teljes körűen feldolgozom – írja Ángyán József elemzése elé, mi vezette az imponáló alaposságú munkára. Főbb megállapításait foglaltuk össze.

Gyakorlatilag korlátlan piaci lehetőségekkel rendelkezik a húsmarha-ágazat, amennyiben minőségi terméket állít elő - mondta Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) parlamenti ügyekért felelős államtitkára hétfőn Budapesten, miután egyeztetett az ágazat képviselőivel.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) megszüntette a dinnyekartell résztvevőivel szemben indított eljárást. A GVH tavaly augusztusban kezdett vizsgálódni az Aldi, az Auchan, a CBA, a Lidl, a Spar és a Tesco áruházláncok, valamint a Magyar Dinnye Szövetség és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács megállapodása miatt.

A tervek szerint mintegy 8 milliárdos keretből indít kertészeti géptámogatási programot a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) az idén nyártól - jelentette be a tárca vezetője pénteken Kisújszálláson.

Kritizálja a kormány mezőgazdaság átalakításáról szóló terveit a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ).

Senkit nem érhet nagy meglepetés: az élelmiszerekért február végén megint többet kellett fizetni, mint korábban. A mezőgazdaság termékei tovább drágultak.

Többen úgy vélik, a belvíz vagy a csapadékos idő növeli a gabona árát, az agrártárca szerint ezek megalapozatlan állítások.

Immár egyedül az agrártárca hiszi azt, hogy az európai méhek nem a neonikotinoid-tartalmú csávázószerektől pusztulnak – legalábbis a Greenpeace szerint. A zöldek úgy vélik, a vidékfejlesztési minisztériumnak a multinacionális vegyszergyártók helyett a magyar méhészek mellé kellene állnia, a méhek és a hazai mezőgazdaság érdekében.

A kormány elhatározta, hogy rendet tesz a fejekben és a piacon arról, mi a magyar termék és mi nem. A kabinet nekibuzdulása sajátos eredményt hozott: a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) például több áruházláncot azért bírságolt meg, mert azok tradicionálisan magyar márkák esetében nem bizonyították megfelelően a termékek „magyarságát”, míg a szaktárca rendelete alapján magyarnak minősül a Coca-Cola és a gyorséttermi hamburger is.