A Nemzeti Múzeumba kerül Orbán Viktor legendás hátizsákja. A miniszterelnök még a németországi futball világbajnokságon vásárolta a hátizsákot...

A kormány az unióval finanszíroztatná a beruházást, ellenzői eltörölnék az egész projektet.

Antall József pizsamája, Mádl Ferenc szemüvege és Sólyom László mobilja mellé kerül Orbán Viktor táskája a Nemzeti Múzeumban. Amekkora hullámokat váltott ki a miniszterelnök személyes tárgyának történelmi kinccsé emelése, annyira szokványos az ilyen tárgyak gyűjtése.

A felbecsülhetetlen értékű ereklyét - a műgyűjtők szerencséjére - a miniszterelnök újabbra cserélte, de azt egyelőre nem tudni, hogy utóbbit is kiállítják-e. A Louvre-ban még van hely.

Kiemelt fejlesztési célnak tekinti a kormány a Városliget hosszú távú, átfogó megújítását szolgáló Liget Budapest projektet, amelynek megvalósulását 2018. március 15-ére tűzte ki.

Baán Lászlóval, a Szépművészeti Múzeum főigazgatójával, miniszteri biztossal beszélgettünk a városligeti Múzeumi Negyeddel kapcsolatban felmerült problémákról, a fertődi Eszterháza-központ berendezéséről és arról, miért nem nyilvános az általa aláírt, a Seuso-kincsek hazatérését lehetővé tévő, négy és fél milliárdos szerződés.

Várnai Gyula kiállítása a dunaújvárosi Kortárs Művészeti Intézetben nem csak az időt rekeszti kívül az alkotásokon, de erős hangsúlyokkal pengeti a tudomány húrjait is.

Gül Babával végre kezdeni kellene valamit. Igaz, nem tudjuk biztosan, ki volt, hányan volt – többen, ketten vagy egyen sem –, mikor jött, miként halt, mit jelentett pontosan a neve. De négy dolgot biztosan tudhatunk.

A Magyar Nemzeti Múzeum igazgatójaként túlélte az 1848–49-es szabadságharcot, az azt követő megtorlást, a konszolidációt, sőt 1867 után még két éven át a helyén maradhatott. Különleges egyéniség lehetett Kubinyi Ágoston, akit a múzeumszakmai támogatási program névadójaként emelt nemrégiben a köztudatba a kultúráért felelős államtitkárság.

Változik az „északi fosztogatókról” kialakult kedvezőtlen kép: az elmúlt évek kutatásai és felfedezései pozitívabb megvilágításba helyezték őket.

Száz éve, 1914. április 9-én Budapesten született a magyar antropológia egyik legnagyobb egyénisége, Nemeskéri János, aki a természettudományi múzeum embertani tárának megszervezésén túl részt vett Nagy Imre exhumálásában is.

Minél többet járunk gyerekprogramokra, annál markánsabban megmutatkozik: vagy a gyerek élvezi a mókát, vagy a szülő, a kettő egyszerre ritkán jön össze. Éppen ezért várom mindig érdeklődve, hogy milyen családi programmal rukkol elő a Magyar Mezőgazdasági Múzeum. Tavaly a Nyomozás kiállítás, most meg Az idő birodalma az, ami elvitte a pálmát.

Fiatal formatervezők és kézművesek alkotásait mutatja be április 6-ig nyitva tartó kiállításán az Iparművészeti Múzeum. A művek mellett a látogató képet kap a készítés metódusáról, valamint arról is, hogy mi inspirálta a művészt.

Áder János köztársasági elnök szombaton nyitotta meg a hatvani Grassalkovich-kastélyban kialakított Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeumot. Közben az ezért is felelős Magyar Természettudományi Múzeum saját épülettel és impozáns fejlesztési tervvel jellemezhető pályája megtorpant, a Ludovika „einstandolása” miatt az 1996 előtti évtizedek rémlenek vissza: akkor saját kiállítási tér nélkül üzemelt. Másodszor kapott öt évre főigazgatói stallumot Korsós Zoltán, aki – a vadászati bemutató megnyitásával is – megpróbál a szükségből erényt kovácsolni.

Visszaad a londoni Tate galéria egy festményt, amelyet a brit kormány szerint a magyarországi holokauszt idején raboltak el egy budapesti műgyűjtőtől.

A kiállítás sikeresen fedi azt, amit ma a kínai művészvilág közössége szeretne magáról közölni – Nagy Mercédesz kurátort kérdeztük a Modem most záró tárlatáról.

A Seuso-kincs Magyarországra érkező darabjaiért kifizetett 15 millió euró nem lehetett vételár, hiszen a magyar állam – minthogy az ország mai területéről származik – saját magát tekinti a kincs tulajdonosának, és – mint a miniszterelnök a sajtótájékoztatón leszögezte – tulajdonjogáról soha nem mondott le.