A pünkösd a sokszínűséget és a tarkaságot jelképezi. A XIX. század végén alakult keresztény megújulási mozgalmak ezt állították szembe a hagyományos, megkövesedett egyházi intézményekkel - mondja Wildmann János katolikus teológus, az Egyházfórum című folyóirat főszerkesztője.

A keresztény kultúrkör legnagyobb ünnepe a húsvét. Ezen a héten - a nagyhéten - jut el végkifejletéig Jézus Krisztus szenvedésének, kereszthalálának és föltámadásának, vele a bűnös emberiség megváltásának liturgikus története.

Szilveszter az a nap, amelyre mindenki nagyon készül, mégis ritkán lesz olyan, amilyennek eltervezte. Ezért a legtöbben igyekeznek otthonuktól távol tölteni az óév utolsó napját, hogy másra háríthassák a „mulatság” sikerének felelősségét. Persze, mint minden, ez is pénzkérdés.

A távközlési szolgáltatók tájékoztatása szerint jelentősen nőtt a karácsonyi ünnepek alatt az mms és az sms üzenetek száma.

A Magyarországon már több ízben vendégeskedő lappföldi Mikulás népszerűségét irigyelhette meg az oroszok ugyancsak nagy hagyományú Télapója, a Gyed Moroz, aki hűséges kísérőjével, Hópelyhecskével (lásd még: Sznyegurocska) csütörtökön felkereste Budapestet.

A dzsinglbelszes, arany angyalkás, piros masnis karácsonyt várókat minden bizonnyal meghökkenti majd az a tizenöt fa, amelyet bútortervezők, kertépítők, divattervezők, belsőépítészek, dizájnerek és festők terveztek és állítottak fel a pesti Erzsébet téren lévő Gödör Klubhoz vezető lépcsősoron.

Jézus Krisztus szabadítónak születését, az isteni szolidaritást és a szabadulás ígéretét emelte ki hétfői, karácsonyi szentmiséjében Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, amelyet - mint minden évben Budapesten - a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet Nagy Ignác utcai objektumában tartott az előzetes letartóztatásban lévők, illetve jogerősen elítéltek előtt.

Egyetlen fényképét sem láttam, holott esküvői képe biztosan létezett. Sok fényképet őrzött a nagyanyám a Dohány utcai udvari társbérletében, ő maga ott lógott a falon fiatalon - meglepett, milyen csinos lány volt az én csúf nagyanyám -, ott lógtak a fiai gyerekként, ifjúként és felnőttként, de férj nem volt sehol.

B. Pintér Márta családjában határozottan nagy a lelkészbőség. Evangélikus lelkész volt az anyja és az apja, a férje, mint ahogy evangélikus lelkész az apósa és - mi sem természetesebb - ő maga is.

A Jézus születésnapja táján elfogyasztott, tetemes mennyiségű ételre gondolva nehéz elhinnünk, hogy a karácsony valaha böjtös ünnep volt. Pedig az advent, a karácsonyvárás, a karácsonyi készülődés még nem is olyan régen egyet jelentett a szegényesebb, gyakran hús nélküli táplálkozással. Ehhez az időszakhoz különféle népszokások kapcsolódtak, így Magyarország számos vidékén vált divatossá a "Szentcsalád szálláskeresése".

Az FKF Zrt. azt magyarázza, hová tegyük a karácsonyfánkat Vízkereszt után - és hová ne - eközben a parkerdőgazdaság embere azon kesereg, hogy a kereskedők már az ünnep első reggelén elkezdik kihajigálni a fákat a zöldbe, amely emiatt szép nagy szemétlerakóvá válik.

Egyre többen félnek a karácsonytól. Sokan érzik úgy, hogy egy végzetes vesszőcskével eltávolodtunk Beethoventől: az öröm oda. Mind reménytelenebb az elvárásoknak megfelelő ajándékot adni, méltó asztalt teríteni, különleges ételeket felhordani, a gyerekeknek egy esztendőre elegendő örömöt, a felnőtteknek legalább egy különleges pillanatot adni.

Csontos Anna ma is "drágámnak" hívja a férjét, Takács Ernőt. Aki, ha éhes - illendőség ide vagy oda -, előbb kanalazhat a vasárnapi húslevesből, mint a hozzájuk vendégségbe érkező lányuk és vejük.

A keresztény és a zsidó ember boldogságkereséséről, a két vallásban meglelt életörömökről tartott előadást Várszegi Asztrik püspök, pannonhalmi bencés főapát és Schweitzer József professzor, főrabbi egy konferencián. Előadásuk alapján Hajba Ferenc kérdezte őket: a főapátot a keresztény boldogságértékekről, a főrabbit a zsidó ember mindennapi életörömeinek természetéről és vallási eredetéről.

Karácsonykor boldogságszezon van, a vásárlásszezonról nem is beszélve, így aztán kicsit félve fogok neki az írásnak: hogyan írhatok egy boldogságos könyvről, ami most kerül a boltokba? Nem lesz-e visszatetszően szezonális szaga a szövegnek? De talán megbocsát az olvasó, mire a végére ér. Egy könyv történetét szeretném elmesélni, csupa pozitív főszereplővel. Vagy másképpen: a történet arról szól, hogy Magyarország csodálatos hely, még ha gyakran nem így gondolunk is rá.

(a vágyról) Egyszerűen csak úgy léteztem, és akkor minden ok nélkül ellenállhatatlan vágy fogott el, hogy újraolvassam Kertész Imre Az angol lobogóját. (És utána rögtön a Wälsung-vért.)  Esterházy Péter írása

Az emberek fele tartja magát boldognak, és a többségük úgy érzi, hogy nagyjából ugyananynyi öröme van az életben, mint másoknak - többek között ez derül ki a Medián lapunk számára készített felméréséből.

XVI. Benedek pápa vasárnap arra szólította fel az embereket, hogy a karácsonyra készülve emelkedjenek felül az előítéleteiken, valamint hogy álljanak ki egy békésebb és igazságosabb világért.

Boldog karácsonyt vagy kellemes ünnepeket? Ez a nagy kérdés osztja meg Amerikát mostanság. De mi van azokkal, akik nem ünnepelnek semmit decemberben? Ha nagyon érzékenyek, őket mindkét köszöntés sértheti.

Anyácska azt mondja, hogy a családjuk által elhagyott, nevelőintézetekben élő gyermekek számára a karácsony a hiányról és a fájdalomról szól. Mert minél erősebben sajog a szívük, annál inkább törekszenek majd arra, hogy idővel nekik is saját családjuk, saját otthonuk és saját karácsonyuk legyen.