A baloldali értékek megtalálhatók az evangéliumokban. Viszont azok, akik ma a baloldali értékrendre hivatkoznak, nem ezeket képviselik - állítja Veres András katolikus püspök.

Megszólíttattunk. E sorok írója név szerint is, hála a KDNP elnökének, azaz - saját lírai vallomása szerint - Kandúr Bandijának. Történt mindez azt követően, hogy független magyar értelmiségiek élve a véleménynyilvánítás alapvető jogával hangot adtak abbéli meggyőződésüknek, miszerint Semjén Zsolt alkalmatlan arra, hogy szerepet vállaljon a parlament emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának munkájában. Eme vélemény alapját Semjén politikai munkássága képezte, amely az elmúlt évek során úgyszólván az emberi jogok folyamatos megsértésében merült ki. Hol vallási-felekezeti hovatartozásuk, hol politikai nézeteik, hol szexuális orientáltságuk miatt alázott meg magyar állampolgárokat.

A hit magánügy, a vallás közügy címmel (április 20.) megjelent cikk szerzői bár írásuk első mondataiban még kimondják, hogy a hit az egyén személyes ügye, később összeolvasztják a hitet és a vallást, és olyan szubjektív véleményt jelentenek ki alapigazságként, amely nem valós.

Sajnálom, ha csalódást okozok egynémely honfitársamnak, de engem nem ragadott magával az össznépi eufória, amit Dávid Ibolya gerjesztett azon a négypártelnöki (amúgy unalmas) televíziós beszélgetésen, ami őt a mennybe menesztette, pártját pedig a parlamentbe juttatta.

A vallásos elkötelezettség alapján nem lehet megmondani, hogy kinek van a Fidesz, és kinek a KDNP frakciójában a helye. Némelyik képviselő mintha pártot tévesztett volna.

Szomorúságát fejezte ki az országgyűlési választások eredménye miatt Veres András katolikus püspök. Bíró Béla a romániai magyar sajtóban a liberális és "nemzeti" tábor kiegyezését sürgeti. Gratulált amagyar baloldal egyedülálló sikeréhez az Európai Parlament szocialista frakciójának elnöke.

Közügy-e a vallás vagy magánügy? A vallás közügyi jellege mellett kardoskodók sajnos rendre összekeverik a szezont a fazonnal.

A hit nem magánügy - idézik Veres András katolikus püspököt a lap április 3-i számában.

Az utóbbi időszakban a hazai sajtó feltűnően sokszor adott teret s hangot annak a véleménynek, miszerint a vallás magánügy.

Az evangéliumi értékrend egyszerre szolgálja az egyén és a közösség javát, a hit nem magánügy – jelentette ki Veres András katolikus püspök egy hétvégi rendezvényen. Szerinte a világnézetileg semleges oktatás propagálói valójában a nihilista, materialista vagy éppen ateista nevelést akarják kötelezővé tenni.

Tegnap az Európai Néppárt frakcióülését tartották, ma a kongresszusa zajlik Rómában. A kontinens legnagyobb transznacionális pártjának tagjait ma XVI. Benedek pápa fogadja a Vatikánban - köztük lesz a Néppárt alelnöke, Orbán Viktor is.

A Fidesszel szövetséges Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) elnöke szerint elég volt a devianciából, a meleg büszkeségből és abból az értékrombolásból, amit az SZDSZ művelt: itt az ideje annak, hogy egyszer s mindenkorra eltűnjenek a magyar politikai életből.

Senki sem gondolta, hogy a katolikus püspöki kar választási körlevele csöpögni fog a szocialisták, pláne a liberálisok iránti rajongástól. A kérdés csupán az volt, hogy mekkora távolságot tart az egyház a jobboldaltól. Láthatjuk: semekkorát.

Szavazhat-e egy igaz keresztény ember baloldali vagy liberális pártra? Görgey Géza református lelkész sértőnek tartja a kérdést. Hozzá például az SZDSZ áll a legközelebb, és úgy érzi, erről nyilvánosan is szabad beszélnie. Csak nem a szószékről. A templomban szerinte nincs helye pártpolitikának.

Meglehetősen kritikus hangnemben foglalkozott a Magyar Katolikus Püspöki Kar engesztelő imaévet meghirdető körlevelével Czene Gábor (Nemzetújítók, január 4.), elfeledkezve arról, hogy egy katolikus püspöki kari megnyilatkozás alapját - tartalmától függetlenül - a Szentírás képezi, bárhogy is vélekedjenek azok tartalmáról, igazságairól s magának a püspöki karnak, esetleg egész egyházuknak a legitimitásáról, Jézus Krisztushoz való hűségéről mások.

Hivatalosan nem kampánykörút, de annak is beillik a most induló keresztény országjárás. A rendezvényeken jobboldali politikusok is felszólalnak. Osztie Zoltán, a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének elnöke szerint a keresztények számára a választásokon csak jobboldali pártok jöhetnek számításba.

Buda Péter és Gábor György súlyos érvekkel szóltak arról, hogy a Fidesz egyházpolitikáját ásatag, az állam és az egyház elválasztásának alkotmányos elvét veszélyeztető ideológiai konstrukció jellemzi. (Új egyházpolitika - középkori alapokon, 2005. december 17.)

A kereszténység régi-új védőbástyájaként lép színre a KDNP. Veres András katolikus püspök szerint minden párt, amelyik vállalja a keresztény értékeket, helyesen cselekszik. Bölcskei Gusztáv református püspök azt is hangsúlyozta: egyháza képviseletére egyik pártnak sincs felhatalmazása.

Könnyen félreérthető volt, és a német nemzetiség egy részében félelmet keltett az a beszéd, amit Semjén Zsolt mondott a Fidesz debreceni nagygyűlésén - nyilatkozta lapunknak Heinek Ottó, az országos német önkormányzat vezetője. A Kereszténydemokrata Néppárt elnöke a rendezvényen Pázmány Péter egyik, a protestáns erdélyi fejedelemséghez írott levelét idézte, amelyben így fogalmaz: "mi azért tartsunk jó korrespondenciát, mert különben gallérunk mögé pökik az nímöt". Majd aktuálpolitikai üzenetként hozzátette: a mindenkori labancok, németek itt vannak az országban, és alig várják, hogy a gallérunk mögé pökjenek.