Az alapkamatért és a monetáris politikáért kizárólag a Magyar Nemzeti Bank felel – mondta Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti delegációjának vezetője Joseph Daulnak, aki most véget ért budapesti látogatásán a Gyurcsány-kormányt hibáztatta a magas hazai kamatlábakért.

A Lengyel Nemzeti Banknak változatlanul kell hagynia alapkamatát mindaddig, amíg nincs kéznél több makrogazdasági adat, és még gyenge harmadik negyedévi eredmények sem indokolnak azonnali csökkentést – mondta a lengyel központi bank pénzügypolitikai tanácsának tagja.

A Fidesz felszólítja a jegybankot, illetve a kormányt a jegybanki alapkamat azonnali és radikális csökkentésére - erről Orbán Viktor, a Fidesz elnöke nyilatkozott a veszprémi és regionális hírportálnak kedden Veszprémben. A pártelnök szerint 6 százalékos alapkamatra lenne szükség.

Nem csak a bankbetétekről, de az egyéb befektetésekről is jelentést kell adniuk más országok adóhatóságainak a kamatot nem adóztató államok bankjainak. A kötelem kiterjed majd a vállalati betétekre is, nem csak a magánszemélyekére.

Megemeli a titkos betétek után fizetendő forrásadót az EU, így aztán nem lesz érdemes a belga, a luxemburgi vagy az osztrák bankoknak eltitkolni, kik tartják kamatadó-mentesen a pénzüket a bankjaikban.

Határozottan visszautasítja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke, hogy Magyarországot ugyanolyan állami csőd fenyegetné, mint Izlandot. Simor szavaiból kiderül: ma nem lesz kamatcsökkentés.

Változatlanul hagyta a monetáris tanács a május óta érvényben levő 8,5 százalékos jegybanki alapkamatot. Ez addig így marad, amíg nem látszik az inflációt növelő kockázatok visszaszorulása.

Ez idő szerint nincs napirenden valamilyen összehangolt globális jegybanki kamatcsökkentés - jelentették ki az Európai Központi Bank meg nem nevezett magas rangú illetékesei.

Nem okozott meglepetést az MNB: maradt az alapkamat  és a kormánnyal közösen megállapított inflációs cél is. Az áremelkedési ütem leszorításában a legnagyobb kockázatot a vállalati döntések jelentik.

Valószínűleg új inflációs célt jelöl ki ma a kormány és a jegybank - tudta meg a Népszabadság. Meglepetés azonban nincs: a jegybanknak hosszú távra, másfél-kétéves időszakra kell előretekintenie a kamatdöntések meghatározásakor, ám a már kijelölt cél (2009-ben 3 százalékos infláció) túl közel van - ráadásul nem is látszik teljesíthetőnek. A kormánynak és a jegybanknak a célban közösen kell megegyeznie - a döntéshozókra meglehetősen nagy nyomást helyeznek a magyarországi nagyvállalkozások.

A szabadságolásokkal terhelt nyári ülésén nem változtatott a kamaton az MNB monetáris tanácsa, bár akadt, aki emelt, s olyan is, aki csökkentett volna, így élénk vita alakulhatott ki. A hírre visszaerősödött a délelőtt kissé gyengülő forint.

Semmi sem zavarta meg a magyar valuta vágtáját, szédítő iramban közeledett a 235 forintos euróárfolyam felé, húzta magával az egész régiót. Hiába emelt kamatot a lengyel jegybank, hiába nyilatkozott Trichet az EKB várható hasonló lépéséről, hiába várta a piac a Fed döntését.

A magyar jegybank valószínűleg azért nem emelte a kamatot, mert a forint látványosan megerősödött. Ezt mondják elemzők. A magyar valuta a hétfői döntés után kedden jól tartotta magát. Az amerikai jegybank tegnap kétnapos ülést kezdett, a kérdés ott is a kamat, amelyről éles viták bontakoznak ki.

Bár Budapesttől Londonig minden elemző emelésre számított, a jegybank monetáris tanácsa éles belső vita után változatlanul hagyta a 8,5 százalékos alapkamatot. A magyar valuta délelőtt tovább erősödött, a döntés bejelentése után viszont gyengült.

Szabad-e az infláció letörése érdekében a jegybanki kamatemelés eszközéhez folyamodni, ha tudjuk, hogy e lépés mérséklőleg hat a gazdasági növekedés ütemére, és azt is tudjuk, hogy pillanatnyi növekedési teljesítményünk korábbi önmagunkhoz, a térséghez, Európához, a világhoz képest elégtelen? Ez az a kérdés, amit szűkebb szakmai körökön kívül ma már mind gyakrabban feltesznek politikusok, közírók, exportcégek vezetői, kis- és nagybefektetők, érdeklődő állampolgárok, olyanok, akiknek devizahitelük van és olyanok is, akiknek a munkahelyük van veszélyben. És felteszik maguknak ezt a kérdést a monetáris politikai döntéshozók is, akik közvetlen szakmai feladatukat (az árstabilitás elérése) a gazdaság legmagasabb hosszú távú teljesítménye céljának alárendelve, ezen cél elérésének "helyi megvalósítójaként" gyakorolják. Az ő rövid válaszuk a kérdésre: három kamatemelés az elmúlt három hónap során.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) tudatosan kitart a szigorú monetáris kondíciók fenntartása mellett, ami nem jelent feltétlenül további kamatemelést, ha az árfolyam segíti az infláció ütemének mérséklését - mondta tegnap Király Júlia, az MNB alelnöke. Emlékeztetett arra: "az elmúlt időszakban három komoly lépés történt a jegybanki alapkamatot tekintve, meg kell nézni, hogyan alakulnak a jövőben ennek hatására a pénzromlási folyamatok".

Politikai közéletünk állapotára szolgáltatott újabb, uniószerte szokatlan, s éppen ezért visszatetszést keltő példát a magyar jegybank hétfői kamatdöntésének fogadtatása. Molnár Albert szocialista párti képviselő, volt pénzügyi államtitkár a szocialista kormányfő által felkért, felbátorított jegybankelnök, Simor András tevékenységét hurrogta le.

Erős forint várta a hétfői kamatdöntést, amely megfelelt a piaci prognózisnak, vagyis a monetáris tanács negyed százalékponttal 8,5 százalékra vitte fel az alapkamatot, továbbá megemelte inflációs előrejelzését, és emiatt akár még szigorúbb feltételeket is kész szabni az immár csak 2010-ben elérhető háromszázalékos inflációs cél megvalósulása érdekében.