Keményen fog visszacsapni a Jobbik, ha továbbra is folyamatosan nemtelen eszközökkel támadják – ezt nyilatkozta Vona Gábor pártelnök a távirati irodának. A szélsőjobboldali párt jövőre utcai akciókat tervez: forgalmas közterületeken szerveznének "lakossági fórumokat". Vona szerint nem fogják hagyni, hogy a kormány szőnyeg alá söpörje "a magyar-cigány együttélés" problémáját.

Giró-Szász András kormányszóvivő viccnek nevezte szombaton Aljakszandr Lukasenko fehérorosz kormányfő Magyarországra vonatkozó szavait, miszerint a magyaroknak "elegük lett a demokráciából és a piacgazdaságból, és kijózanodtak".

Mindkét ország súlyos társadalmi, gazdasági és szociális gondokkal szembesül, ezért minden energiánkat ezek enyhítésére kell fordítani, nem pedig értelmetlen vitákra fecsérelni – így jellemezte a szlovák–magyar kapcsolatokat lapunknak adott nyilatkozatában Robert Fico idén tavasszal.

Ázsia az új prioritás – szabott új irányt a kontinensnyi ország diplomáciájának Julia Gillard miniszterelnök.

Néhány napra a kommunista Vietnamba utazik a Miniszterelnökség külgazdasági államtitkára. Szijjártó Pétert egy huszonkét fős üzleti delegáció és a tv2 egyik stábja is elkíséri Ázsiába.

A külpolitikáról – lásd foci és az időjárás – mindenkinek van véleménye. Ez fontos, mert az ország nem légüres térben, hanem a nemzetállamok közössége tagjaként működik, és az emígy megszabott keretek között próbálja sajátos nemzeti érdekeit érvényesíteni. Ezt kimondva, az is igaz – mint másutt is –, hogy a legtöbb ember számára a napi megélhetési gondok és az ország belügyei sokkal fontosabbak, mint a külpolitika. Az utóbbi rendszerint a vájt fülű „szakértők” terrénuma, akik a sajtóban vagy/és a tévében mondják a magukét. A Népszabadság szeptember 29-i számában megjelent nem egy, nem két, hanem négy (!) szerző által jegyzett eszmefuttatás is idetartozik.

Semmit sem vesztett támadó lendületéből Barack Obama az elmúlt hét óta, már az első percekben keményen kritizálta kihívóját, Mitt Romney-t a helyi idő szerint hétfő este a floridai Lynn Egyetemen megrendezett harmadik, egyben utolsó elnökjelölti vitán. Az egykori massachusettsi kormányzó valamivel óvatosabb és enyhébb hangot ütött meg, igyekezett mérsékeltnek és hidegfejűnek mutatkozni.

Mitt Romney hétfőn nagy programadó külpolitikai beszédet tart: ha megválasztják, aktívan beszállna a szír konfliktusba, és nem ragaszkodik a 2014-es afganisztáni kivonulási dátumhoz sem. A republikánus elnökjelöltnek van mit magyaráznia az eddigi bizonyítványán.

Hogyan jutott el a magyar külpolitika az NDK-állampolgárok Ausztria felé való távozását lehetővé tevő bátor, európai horderejű döntéstől az azeri baltás gyilkos kiadatásának szánalmas, sem politikailag, sem erkölcsileg, sem szakmailag nem indokolható lépéséig? Vajon meddig tarthat a magyar külpolitika súlyának és befolyásának csökkenése? Vajon miért nincs pozitív magyar mondandó Európáról, annak jövőjéről? Vajon lehet-e „pávatánccal” helyettesíteni a kiszámíthatóságot és megbízhatóságot?

Megnyugtató, hogy Szijjártó Péter külgazdasági államtitkár a Népszabadság Ezt így hogy? című blogjának – Molnár Csaba DK-politikus Orbán Viktor miniszterelnöknek címzett felvetése nyomán feltett – kérdésére nem cáfolta, hogy a magyar fél azeri partnere figyelmébe ajánlotta a Közgépet. A hivatalos válasz így szól: „Számos komoly referenciákkal rendelkező magyar vállalatra felhívtuk az azeri kormány figyelmét”.

Miheil Szaakasvili grúz államfővel folytatott megbeszélést kétnapos hivatalos grúziai látogatásának első napján Orbán Viktor. A miniszterelnök megkoszorúzta Tbilisziben a Hősök Emlékművét is.

Lezártnak tekinti az azeri baltás gyilkos, Ramil Safarov kiadásának ügyét Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára. A politikus szerint nincs értelme felelősségről beszélni, a kormány nemzetközi jogilag helyesen járt el. Szijjártó nem érzi úgy, hogy új szerepében árnyékkülügyminiszter lenne, és háttérbe szorítaná a diplomatákat, ő elsősorban a keleti nyitásért felelős. Igaz, a miniszterelnök nevében ő tárgyalt nemrég Washingtonban, és ő készítette elő Orbán Viktor októberi berlini útját is.

2010 és 2012 között a magyar külpolitika megbízható és integráló nemzetközi szereplőből először furcsa partnerré, majd megbízhatatlan és hiteltelen nem partnerré változott. Mozgástere beszűkült. Kényszerpályán fut.

Eddig a gazdaság vitte a prímet, alig két hónappal Barack Obama és republikánus kihívója, Mitt Romney párviadala előtt azonban a külpolitika szó szerint berobbant az amerikai elnökválasztási kampányba. A líbiai­ amerikai nagykövet és három diplomata meggyilkolása alaposan újrakeverte a kártyákat.

A magyarországi örmény nemzetiség képviselői próbálták megakadályozni a társát meggyilkoló azeri katona kiadását, de a Fidesz politikusai nem nagyon álltak szóba velük.

Valós-e a gyanú, hogy a magyar kormány egyszerű pénzügyi támogatásért bólintott rá a kiadatásra. Ahogyan egy frappáns facebook-idézet mondja: ez lenne a valódi "keleti sale"?

Alig néhány óra alatt világbotránnyá dagadt egy egyszerűnek tűnő átadási kérelem végig nem gondolt, ostoba teljesítése, aminek következményei beláthatatlanok, bár annyi már most is biztos: Magyarország mérhetetlen politikai és erkölcsi veszteséggel számolhat.